Európa Kulturális Fővárosa: Eger merre indul?

A Dobó téren Egerben
A Dobó téren Egerben - © Fotó: ÉM-archív
Miskolc, Eger – Év végén írhatják ki az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázatot. A közelben Eger is felkészült.

Öt magyarországi város már biztos hogy pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre. A pályázatot előreláthatóan csak az év végén írják ki – onnantól kezdve 10 hónap áll a pályázatok beadására –, de a felkészülést már többnyire elkezdték a városok. Hétfői lapszámunkban arról írtunk, hogy Miskolc és Tokaj – a két megyénkbeli pályázó – hol tart az előkészületekben. Közben annak jártunk utána, hogy a közeli Egerben mi a helyzet a pályázással.

– A sikerhez egy ilyen mérvű pályázatnál valódi csapatmunka szükséges, amelyhez az összefogás és az Eger értékeibe vetett hit adja az alapot – fogalmazott érdeklődésünkre Habis László, Eger polgármestere. – Aki bekapcsolódik ebbe a munkába, az életre szóló élményekkel gazdagodik, hiszen igazi alkotómunkában lesz része. Számítunk az egri művészekre, az egri kulturális ágazatban dolgozó szakemberekre, és várjuk az egri polgárok javaslatait, észrevételeit is.

Nem beruházás-központú

A polgármester hangsúlyozta, nem beruházás-központú pályázatban gondolkodnak:

„Az a cél, hogy széleskörűen támogatott, Eger színes, gazdag értékeire épülő, változatos programokkal teli pályázatunk legyen. Meggyőződésem szerint középpontba kell állítani városunk művészeti értékeit, valamint két, Kepes Györgytől származó gondolatot: a városra, mint képzőművészeti alkotásra kell tekintenünk, valamint be kell mutatnunk a kultúra és a tudomány határ­területeit, például a fényművészet egri világát. Európai léptékű pályázatra van szükség a sikerhez, és ebben véleményem szerint jó lehetőségeink vannak: Eger kulturális gazdagságában ott vannak a történelmi értékek, számos nép és nemzet értékei, valamint egyfajta vallástörténeti sokszínűség is.”

– Fontos elem a pályázatban a társadalmi kapcsolatok bemutatása. Az értékelésnél a nemzetközi bírálótestület nagy hangsúlyt fektet majd arra, hogy a pályázó milyen alternatív megoldásokkal kívánja bevonni a programba a helyi lakosságot és a civil szférát, különös tekintettel a fiatalokra. Kiemelt figyelmet kell fordítani például az oktatással való kapcsolatra és az iskolák részvételére – emelte ki Habis László.

Finanszírozás

A pályázat elkészítésének költségeit is a város viseli.

A címet viselő városnak az EU hozzájárulásaként a Melina Mercouri-jutalom ítélhető meg (forrása a Kreatív Európa Program). Ennek összege jelenleg 1,5 millió euró, ami kulturális programokra fordítható.

Az EKF-év előkészítésére, a programra és a kommunikációra vegyes költségvetést szoktak összeállítani a városok, amely önkormányzati, központi kormányzati és szponzorációs bevételeket egyaránt tartalmaz. Ezek összege, aránya országonként és városonként teljesen különböző.

ÉM-NSZR


A címet eddig elnyert városok

  • 1985: Athén (Görögország)
  • 1986: Firenze (Olaszország)
  • 1987: Amszterdam (Hollandia)
  • 1988: Nyugat-Berlin (NSZK)
  • 1989: Párizs (Franciaország)
  • 1990: Glasgow (Egyesült Királyság, Skócia)
  • 1991: Dublin (Írország)
  • 1992: Madrid (Spanyolország)
  • 1993: Antwerpen (Belgium)
  • 1994: Lisszabon (Portugália)
  • 1995: Luxembourg (Luxemburg)
  • 1996: Koppenhága (Dánia)
  • 1997: Szaloniki (Görögország)
  • 1998: Stockholm (Svédország)
  • 1999: Weimar (Németország)
  • 2000: Reykjavík (Izland), Bergen (Norvégia), Helsinki (Finnország), Brüsszel (Belgium), Prága (Csehország), Krakkó (Lengyelország), Santiago de Compostela (Spanyolország), Avignon (Franciaország), Bologna (Olaszország)
  • 2001: Rotterdam (Hollandia), Porto (Portugália)
  • 2002: Brugge (Belgium), Salamanca (Spanyolország)
  • 2003: Graz (Ausztria)
  • 2004: Genova (Olaszország), Lille (Franciaország)
  • 2005: Cork (Írország)
  • 2006: Pátra (Görögország)
  • 2007: Luxembourg (Luxemburg), Nagyszeben (Románia)
  • 2008: Liverpool (Egyesült Királyság, Anglia), Stavanger (Norvégia)
  • 2009: Linz (Ausztria), Vilnius (Litvánia)
  • 2010: Essen (Németország), Pécs (Magyarország), Isztambul (Törökország)
  • 2011: Turku (Finnország), Tallinn (Észtország)
  • 2012: Guimaraes (Portugália), Maribor (Szlovénia)
  • 2013: Marseille (Franciaország), Kassa (Szlovákia)
  • 2014: Umea (Svédország), Riga (Lettország)
  • 2015: Mons (Belgium), Plzen (Csehország)

De mi az, hogy Európa Kulturális Fővárosa?

Honnan ered az ötlet, mikor volt először szavazás?

Az Európa kulturális városa programot 1985-ben indította útjára az Európai Unió Tanácsa Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára. 1999-ben keresztelték át a programot az Európa Kulturális Fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először.

Ismert-e ehhez hasonló program?

1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló ehhez, de rövidebb ideig tart, és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére írják ki.

Ki dönt a cím elnyeréséről, és mivel jár?

Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.

Mi a kiválasztás módszere, és csak EU-tagállamok vehetnek-e részt a versenyben?

A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége van arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen. Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a tanácsban egyhangúlag támogatják.

Milyen magyar városok jelentkeztek eddig, és mi volt az eredménye?

A 2010-es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A 2004. december 31-ei határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március 7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront. Végül a magyar városok közül a címet Pécs nyerte el 2005. október 19-én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett.

Mi volt a pécsi projekt lényege, mit profitált a város a cím elnyeréséből?

Pécs négy fejlesztési kulcsprojekttel készült az eseményre: Kodály Központ (korábbi nevén Pécsi Konferencia- és Koncertközpont), Zsolnay Kulturális Negyed, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (Kaptár), valamint közterek és parkok újjáélesztése.


Európa Kulturális Fővárosa – Megyénkből ketten is szeretnék ezt a címet

Miskolc, Tokaj – Miskolc és Tokaj pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2023-ra.