EüM: Jobboldali kormányzás után volt szükség a kórházak konszolidációjára

Az Egészségügyi Minisztérium szerint nem gondolhatja komolyan a Fidesz, hogy a kórházak eladósodása a kisebbségi kormányzáshoz köthető, hiszen a rendszerváltás óta kétszer volt szükség a kórházak konszolidációjára, mindkét alkalommal jobboldali kormányzás után. A szaktárca közleménye szerint valótlanok Horváth Zsolt fideszes képviselő pénteki sajtótájékoztatóján közölt állításai is, miszerint a teljesítményvolumen-korlát bevezetése felborította a kórházak működését.

Az Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint 1996-ban és 2002-ben 4, illetve 2,8 milliárd forintot kellett a kórházak konszolidációjára fordítani, mindkét alkalommal jobboldali kormányzás után. A szaktárca hangsúlyozza: a súlyponti kórházak kijelölésével megindult egy új, a szükségleteknek és a feladatoknak megfelelő ellátórendszer kialakítása.

A kórházi struktúra-átalakítás jelentősen csökkentette az aktív ágyak számát, így a kórházak kevesebb beteget fogadnak, a kiadások mérséklődtek, miközben a finanszírozás javult – áll a közleményben. Az egészségügyi intézményekben 2007-ben csaknem 60 ezer aktív ágy volt, 2008-ra ez a szám alig 45 ezerre csökkent. Amíg 2003-ban egy ágyra 5,4 millió, 2008-ban 7,6 millió forint bevétel jutott.

Méltatlannak tartja a szaktárca azt is, ahogy az ellenzéki politikus az ÁNTSZ-szel kapcsolatban fogalmazott. A közleményben leszögezik: a szolgálatot nem “ráküldték” a kórházakra, hanem előre tervezett és bejelentett vizsgálatokat folytat az ideiglenes működési engedélyek felülvizsgálata ügyében.

A minisztérium szerint ugyancsak valótlan a fideszes képviselő állítása, hogy a teljesítményvolumen-korlát (tvk) finanszírozási rendszere felborította a kórházak működését. A tvk a tervezhető beavatkozásokra vonatkozik, a sürgősségi ellátást minden esetben finanszírozza az egészségbiztosító.








hirdet�s