EU-török csúcs – A csúcstalálkozó visszhangja a nemzetközi sajtóban

Budapest – A nemzetközi sajtó hétfőn több kommentárban foglalkozott az Európai Unió és Törökország között a menekültválság kezeléséről kötött megállapodással.

Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Az ajtó záródik című írása szerint a megállapodás sem jogilag, sem politikailag, sem erkölcsileg nem “teljesen kielégítő”, mégis az “eddigi legjobb” megoldás a “déli külső határon kialakult teljességgel elfogadhatatlan állapotok megszüntetésére” és arra, hogy közelebb kerüljön az a “cél, amelyet szinte mindenki akar: az áradat csillapítása”. Ugyanakkor még nem tudni, hogy mennyire működik a “Merkel-terv, amely mégiscsak valamelyest ismét összefogta az EU-tagállamokat”.

A baloldali Frankfurter Rundschau Mostantól visszatoloncolás című kommentárjában kiemelte, hogy “vasárnaptól Törökországnak éppen azt kell tennie, amiért Angela Merkel kancellár eddig bírálta Ausztriát és a balkáni államokat: le kell zárnia a határokat”, ami azt jelenti, hogy a “kancellár fordulatot hajt végre a menekültpolitikában”.

Az EU megpróbálja mindezt “sikerként eladni”, azt hangsúlyozza, hogy most először sikerült közös irányvonalat kialakítani a menekültpolitikában, ami ugyan igaz, de ez az irányvonal “nem szép”, hiszen az az alapvetése, hogy Törökországban kell kiépíteni a “védőfalat”, Görögországban pedig a “hátsó védőfalat”, a stratégia pedig a probléma megoldásának “kiszervezése” – írta a Frankfurter Rundschau.

Ezzel szemben a Handelsblatt című üzleti lap Óvakodjunk az illúzióktól című írásában kiemelte, hogy a megállapodás nem az emberi jogokat sértő “piszkos alku”, hanem a “pragmatikus politikán” és azon a belátáson alapuló megegyezés, hogy az EU “belső szolidaritásának kialakításához kell egy kezdő lökés kívülről”. Ugyanakkor nem jelenti a menekülésre késztető okok megszüntetését, és nem változtat az Afrikából a következő években és évtizedekben várható “népvándorlás alapvető dinamikáján” – tette hozzá a Handelsblatt szerzője. Megjegyezte: valószínű, hogy az eddiginél több menekült keres majd új utakat, például Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren át Olaszország felé, és hangsúlyozta, hogy az európaiak az “európai-török szövetség” révén csupán némi időt nyernek, de csak akkor, ha sikerül jól végrehajtani a megállapodást.

A francia konzervatív Le Figaro szerint a megállapodás megvalósítása nagyon bonyolultnak ígérkezik, miután Athén nem rendelkezik sem a megfelelő infrastruktúrával, sem elég emberrel, hogy a visszatelepítéseket végrehajtsa. A baloldali Libération egy karikatúrát is közölt, amelyen teniszező határőrök labda helyett szíriai menekültekkel ütögetnek.

A Le Monde a honlapján megjelent elemzésében úgy vélte, hogy a megállapodással egyrészt felgyorsul azoknak a menekültkérőknek az átvétele Görögországból, akiknek befogadására egyes uniós országok – köztük Franciaország is – ígértet tettek, másrészt a visszaküldés lehetősége jogi csatározásokat vetít előre, harmadrészt pedig a migránsok beáramlása Európába nem szűnik meg, csak visszaterelődik azokra az útvonalakra, amelyek a balkáni útvonal előtt is működtek, elsősorban Olaszország irányában.

Egy tisztességtelen megegyezés címmel közölt kommentárt az osztrák Die Presse szombati száma. A cikk szerint az uniós vezetés a Törökországgal kötött megállapodással gyengíti az EU külpolitikáját, aláaknázza az értékeit és a jogállamiságot, valamint elveszíti a hitelét. A lakosság és a kormányon lévők jobban féltek a kontinensre érkező emberektől, mint a “kétes” ankarai rezsimtől – írta szerző, aki szerint a cél szentesíti az eszközt. Indoklása szerint mindez egy olyan országgal kötött megállapodáshoz vezetett, amely a szekularizációt, a jogállamiságot s a véleményszabadságot megtiporja. A lap abszurdnak nevezte, hogy amikor korábban Törökország pozitívan fejlődött és reformokat hajtott végre, “amikor a demokráciát és a kisebbségi jogokat még Ankarában komolyan vették”, akkor az uniós országok elutasították Törökország közeledését az EU-hoz, most pedig, amikor az ország az autokratikus módszerekhez tér vissza, kilátásba helyezik uniós csatlakozását.

Der Standard című osztrák lap online kiadása Hibás számításokon alapul az unió és Törökországgal között megállapodás címmel közölt írást a témában. A szerző szerint a törökök nem érdekeltek a menekülthullám megállításában. Úgy vélte, hogy a megállapodás ugyan reményt nyújthat a migránsáradat megfékezésére, azonban az uniós államoknak nagy problémát jelenthet, hogy a számos jogilag tisztázatlan kérdés maradt. A szerző szerint Törökország nem lesz érdekelt abban sem, hogy az embercsempészek ellen eljárjon, hiszen a rossz lehetőségek ellenére minél több ember próbál Európába jutni, annál több menekültet vesz át az unió Törökországtól.

A La Libre Belgique című belga napilap Valószínűtlen megállapodás, bizonytalan végrehajtás című cikkének szerzője úgy véli, hogy az EU-török egyezményt korai lenne ünnepelni. Az Amnesty International egyik vezetőjét idézve a lap azt írja, hogy a menekülteknek Európa nem nyújt legális betelepedési lehetőséget, így marad az illegális határátlépés. Felteszi a kérdést, hogy most, amikor minden erőt a visszaküldésre fordítanak a hatóságok, meddig tarthatók táborokban azok, akik a megállapodás érvénybe lépése előtt érkeztek az uniós területre. A nemzetközi jogvédő csoport szakértője szerint a menekültek ellátása és életkörülményeik biztosítása gyenge lábakon áll Törökországban. Az EU azért hajlandó mégis eurómilliárdokat folyósítani, mert ez a probléma kívül esik az unió területén, így könnyebb szemet hunyni az ilyen természetű hiányosságok felett. A szakértő szerint kérdéses, hogy kivitelezhető-e a nemzetközi védelemre szoruló szíriaiak áttelepítése az uniós országokban, mivel a tagállamoknak nem kötelező részt venniük ebben a rendszerben.

A lengyel jobbközép Rzeczpospolita a csúcstalálkozó legfontosabb eredményének azt nevezi, hogy Angela Merkel számára legalább lélegzetvételnyi időt biztosít, amelyre olyan nagy szüksége van. A cikk szerint a német kancellárnak nem kellett lényegesen módosítania a migrációs válságra vonatkozó álláspontját. A lapnak nyilatkozó Werner Patzelt német politológus a “nyitott kapuk politikájáról” szólva elmondta: bár Merkelnek emiatt sok ellenfele van saját pártján, a CDU-n belül, a baloldali pártok választói támogatják ezt a politikát. A kancellár migrációs stratégiája így “egyelőre nem okozta politikai vereségét” – szögezte le a Rzeczpospolita.

Nagy illúziónak minősíti a megállapodást a wpolityce.pl konzervatív hírportál kommentárja, mely szerint Törökországtól a legtöbb szíriai menekültet Berlinnek kell majd átvállalnia anélkül, hogy valóságos esélye lenne előzetes biztonsági ellenőrzésekre. A közel-keleti migránsok befogadásáról így gyakorlatilag Törökország dönt – véli a cikkíró -, aki szerint ezt a helyzetet tovább rontja a török állampolgárok számára kilátásba helyezett vízumliberalizáció. Ez schengeni vízummal rendelkező gazdasági migránsok millióinak beözönléséhez vezet majd. Többen lesznek, mint az észak-afrikai és közel-keleti menekültek, szétszélednek Európában, és kezelhetetlen problémát fognak jelenteni. A “törvényesség határát súroló” brüsszeli megállapodással az EU nem nyert semmit, nem csökkentette a menekültek számát, nem oldotta meg a humanitárius válságot, viszont elveszítette hitelességének maradékát is – állapította meg a portál.

A csúcson született döntés a visegrádi országoknak adott igazat – írta vendégszerzői kommentárjában a szlovák liberális Sme, megjegyezve: kár volt az eddigi viszálykodásért. A Megegyezés a törökökkel? Senki jobbat nem talált ki című írás szerzője, Ondrej Houska Winston Churchillt idézve úgy vélekedik: az európai politikusokra is igaz lehet, amit a brit miniszterelnök az amerikaiakról mondott, mégpedig, hogy helyes döntést hoznak, de csak miután már az összes többi lehetőséget kipróbálták. A cikk írója hangsúlyozta: az ellenőrizetlen migráció lehetetlenné tételét célzó döntés nem Németország, Svédország és az Európai Bizottság eddigi, csaknem mindenben rossz lépéseihez, hanem a visegrádi országoknak a szabályok betartásához ragaszkodó álláspontjához van közelebb. Megjegyezte: amikor Orbán Viktor miniszterelnök ugyanezt mondta, xenofóbnak bélyegezték.

A szlovák lap másik cikkében Peter Schutz kommentáríró úgy vélekedik: azzal, hogy a többi 27 tagállam “torkán sikerült lenyomni az Ankarával született összetett üzletet”, Angela Merkel nagy csatát nyert, és a migráció folytatásos történetének új fordulatot adott. Megjegyzi: a megegyezés átformálhatja a válság karakterét, mivel az egyet-egyért alapelv a migrációt legálissá és szabályozottá teszi, ez pedig nem kevesebb, mint Merkel stratégiai célja, “európai megoldásának” alapköve.

A független pozsonyi Pravda Török játékok című cikkében hangsúlyozta: a megállapodás érvénybe lépése távolról sem jelenti azt, hogy Európa nyert volna, mert az embercsempészek új útvonalakat keresnek majd, s erre a kontinensnek fel kell készülnie, főként azzal, hogy megerősíti a schengeni határokat. Hozzátette: Ankara a jelenlegi helyzetben megpróbál mindent kipréselni Brüsszelből, de nem is a nekik kifizetendő pénz vagy az újabb csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitása miatt kell aggódni, hanem a vízumkényszer eltörlése miatt, mert annak következményei “rémálmot hozhatnak mindenkire, aki azt szeretné, hogy az unió nyugodt élhető hely maradjon”.

A menekültválság megoldásának érdekében valóban meg kell egyezni Ankarával, ami azonban Törökország európai uniós tagságát illeti, következetesen ki kell tartani amellett, hogy Ankara teljesítse a tagság feltételeit – vélekedett a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap. A Mézeshetek Erdogan szultánnal című kommentárban a lap rámutatott: az EU és Törökország megállapodása az autoriter török elnök hatalmas győzelme, de Recep Tayyip Erdogan zsarolással kényszerítette ki magának. Erdogan ugyan demokratikus úton megválasztott politikus, de mindent megtesz annak érdekében, hogy a demokráciát csak saját hatalma megtartására korlátozza, s ebben az orosz Vlagyimir Putyinhoz hasonlít – fejtette ki az újság.

Erdogan szeretné elérni, hogy Törökország végre bebocsátást nyerjen az Európai Unióba. Ez egy régi téma, s bár a török EU-tagságot az Egyesült Államok is támogatja, “ma már nehezen lehet fenntartani, mert Erdogan a totalitarizmus felé mozdította el országát”. Erdogan Törökországának most nyíltan meg kellene mondani: fizetünk a menekültekért, de ami az EU-tagságot illeti “ha nem változol meg, nem leszünk elnézőek” – zárta kommentárját a tekintélyes cseh lap.

– MTI –