Jogilag elítélhető az állatkínzás, de már az ítéleteket is várják

Akt.:
Ezt a kutyát egy lakótelepi ház kilencedik emeletéről dobták ki
Ezt a kutyát egy lakótelepi ház kilencedik emeletéről dobták ki - © Fotó: ÉM
Borsod-Abaúj-Zemplén – Megyénkben több állatkínzásos ügyben is indult büntetőeljárás a bíróságokon.

A Nemzetközi Állatvédő Liga 1989. október 21-én fogadta el az Állati jogok egyetemes nyilatkozatát. Ez nemcsak az állatkínzás tilalmával, hanem az állatokkal kapcsolatos pozitív bánásmódról (állatjólét, állati jogok) is szól. Magyarországon az Országgyűlés 1998-ban alkotta meg az állatvédelmi törvényt.

Az állatkínzást, mint bűncselekményt a 2004. évi X. törvény iktatta be a büntető törvénykönyvbe, 266/B. paragrafusként. A törvény indokolása szerint Magyarországon olyan méreteket öltött az állatok bántalmazása, kínzása, hogy ez szükségessé tette az állatok elleni ilyen cselekmények büntethetővé tételét. A szakasz sorszámát 2013. július 1-től 244. §-ra változtatták.

Láncon hagyta kutyáját

Az állatvédelmi törvény értelmében egyébként állatkínzás „az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása”.

Megyénkben több állatkínzásos büntetőper is folyamatban van. A legfrissebb esetében a Kazincbarcikai Járási Ügyészség állatkínzás vétsége miatt emelt vádat egy 37 éves férfival szemben, akit tavaly augusztusában elhagyott az élettársa és elköltözött gyermekükkel a közös edelényi házból. A férfi ezután úgy döntött, hogy ő is hazaköltözik szüleihez. A háznál tartott német juhászkutyát láncra kötve hagyta ott.

A férfi nem gondoskodott az állat megfelelő ellátásáról, etetéséről és friss vízről sem. A kutya a láncot rövid idő alatt betekerte, így mozgástere alig egy méterre szűkült. Testfelszínén baktériumos, parazitás fertőzések alakultak ki. A táplálás és az ellátás hiánya miatt szervezete legyengült, élete veszélybe került. A szomszédok bejelentése alapján állatmentők szabadították ki az állatot és kórházba vitték. Az ügyészség – állatkínzás miatt – felfüggesztett fogházbüntetés kiszabását indítványozta.

A deteki ügy

Az Encsi Járásbíróságon van folyamatban a „deteki állatkínzás” néven országosan nem kis felháborodást keltett ügy. A 2015. júliusában történtek, amelyekről lapunkban több alkalommal is beszámoltunk. Az ügyészség által a bíróság elé terjesztett vádirat szerint két fiú – a fiatalkorú K. I. és a fiatal felnőtt H. P. – az ominózus nyári napon Beretről Detekre hazafelé biciklizve találtak egy kistestű kutyát az út mellett.

Az ügyészség vádiratát idézve: „Az állatot a közeli patakpartra vitték, és egy szerszámnyéllel agyonütötték. A cselekményről telefonnal videófelvételt is készítettek”. Az internetre is feltöltött videó nyomán egy állatvédő szervezet megyei vezetője fordult a rendőrséghez, és ennek nyomán kezdődött el – állatkínzás bűntette miatt – a rendőrségi eljárás is a két fiatalember ellen.

Elfogultsági kifogás

Az Encsi Járásbíróságon tárgyalt ügy azért szakadt félbe tavaly november elején, mert ez elsőrendű vádlott jogi képviselője elfogultsági kifogást terjesztett elő a bíróval szemben, így a bíróság a tárgyalást – a kifogás elbírálása okán és egyéb bizonyítási indítványokra is figyelemmel – elnapolta. Az elfogultsági kifogást a bíróság felterjesztette a Miskolci Törvényszékre.

– Szaniszló Bálint –


Ezt mondja a Btk.

Büntető Törvénykönyv

266/B. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) állattartóként, háziasított emlős­állatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

1. A törvényben megfogalmazott állatkínzás tényállása gerinces állatokra vonatkozik.

2. A törvény szerinti Btk. 266/A. §-a (1) bekezdésének elkövetési magatartásai az olyan indokolatlan bántalmazás, vagy olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy a gerinces állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

A tényállás a bántalmazás, és nem a fizikai fájdalom okozása fordulatot alkalmazza azért, mert a törvény a büntetőjogi szankcionálást nem az állatban elért érzethez, eredményhez, hanem az elkövető magatartásához kívánja kötni.

Nyilvánvalóan nem minden jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amelyek büntetendőek, és melyek azok, amelyek nem.

A bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható, ugyanakkor ez az elkövetési magatartás az állat bántalmazásának, szenvedésének a folyamat jellegét is értékeli.

Az állatviadal is tiltott

Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés. Tilos állatviadal céljára állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni, építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. A tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére.