Új pápa - Rugalmasságot vár a pápától Kína

Peking, 2013. március 14., csütörtök (MTI) - Peking gratulált Bergoglio bíboros pápává választásához és reményét fejezte ki, hogy a Vatikán az ő vezetésével rugalmas és pragmatikus hozzáállással igyekszik majd javítani Kína és a Szentszék közötti kapcsolaton - derült ki a kínai külügyi szóvivő csütörtöki szokásos sajtótájékoztatóján.

Peking - csakúgy, mint XVI. Benedek lemondásakor - nem sietett kommentálni a vatikáni eseményeket, különös tekintettel arra, hogy Kína és a pápai állam között nincs diplomáciai kapcsolat. A viszonyt régóta megoldatlan kérdések terhelik.

Hua Csun-jin szóvivő kifejezte országa őszinte szándékát arra, hogy rendezze viszonyát a Vatikánnal, de ennek feltételeként megerősítette azt is, a Vatikánnak meg kell szakítani diplomáciai kapcsolatát Tajvannal, s ígéretet kell tennie arra, hogy "a vallás ürügyén nem avatkozik be Kína belügyeibe".

Peking XVI. Benedek lemondásakor már jelezte, reméli, hogy az új pápa nagyobb rugalmassággal és őszinteséggel olyan körülményeket termet, amelyek elősegíthetik a két ország közötti kapcsolatok fejlődését.

A Kínai Népköztársaság 1951-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait a Szentszékkel, mert az kitartott a Kínai Köztársaság (Tajvan) elismerése mellett. Európában csak a Vatikánnak van diplomáciai kapcsolata Tajvannal.

Peking alapvetően nem enged beleszólást a lakosság körülbelül egy százalékát kitevő, több mint tízmillió főt számláló katolikus közösségének irányításába, püspökeinek kinevezésébe. Az országban az 1950-es évektől szentelnek fel katolikus püspököket pápai jóváhagyás nélkül.

Ezek következményeként a Szentszék az érintetteket többnyire kiközösíti, noha volt már példa arra is, hogy a pápa jóváhagyott kinevezéseket.

XVI. Benedek 2007 nyarán egy 52 oldalas levelet intézett "a Kínai Népköztársaságban élő püspökökhöz, papokhoz, Istennek szentelt személyekhez és világi hívekhez". A stílusában az apostoli levelekére emlékeztető írás nem támadta az államhatalmat, sem az egyháznak ahhoz hű szárnyát. Egyebek között megállapította, tudja, hogy a Kínai Népköztársasághoz fűződő viszony normalizálása időt és mindkét fél részéről jóindulatot igényel. Hozzáfűzte, a Szentszék mindig kész a tárgyalásokra, amelyek a nehézségek leküzdéséhez szükségesek. A kapcsolatokban azonban azóta sem történt előrelépés.

Kína csaknem száznegyven katolikus egyházmegyéjét körülbelül száz püspök vezeti. A kelet-ázsiai országban a keresztény hit terjesztése a VII. században kezdődött, de a katolikusok számának növekedése - európai misszionáriusok révén - lényegében a XIX-XX. században kezdődött el.

- MTI, Trebitsch Péter -