Esélyük sincs a szegény roma gyerekeknek, hogy normális iskolába kerüljenek

Akt.:
Esélyük sincs a szegény roma gyerekeknek, hogy normális iskolába kerüljenek
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Az elmúlt évtizedekben tömegesen küldték kisegítő iskolákba a roma fiatalokat a pedagógiai szakszolgálatok, mondván, hogy értelmi fogyatékosok, pedig egy részük egyáltalán nem az. Ezt idén márciustól már bírósági ítélet is kimondja. A fogyatékosnak mondott gyerekeknek kevesebbet tanítanak az iskolában, nem feltétlen tanulhatnak tovább ott, ahol akarnak, nagy eséllyel pedig felnőttkorukra munkanélküli lesz belőlük. A szüleiknek pedig jórészt fogalmuk sincs, mi történik a gyerekükkel. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

Horváth István Nyíregyháza szegénynegyedében, a Huszár-telepen járt óvodába. Hat éves korában azonban elé tettek egy könyvet, hogy olvassa, majd különböző dolgokat kellett összepárosítania egymással. Nem sikerült neki. “Megállapították, hogy fogyatékos vagyok, és abban a minutumban egy olyan iskolába tettek, ahol csak fogyatékosok voltak” – mesélte.

1

Horváth István | Fotó: Magócsi Márton

István ezután 17 éves koráig tanult együtt értelmi fogyatékos gyerekekkel, időközben a szülei és ő maga is rájöttek arra, hogy semmi keresnivalója nincsen a kisegítő iskolában, ugyanis nem érezte magát fogyatékosnak, majd egy későbbi, nem hivatalos teszten be is bizonyosodott, hogy nem az. Hiába akart azonban váltani, nem tudott, a minősítésével sehová sem vették fel. Miután már nem volt tanköteles, otthagyta az iskolát anélkül, hogy szakmát szerzett volna. Jelenleg munkanélküli.

Az, hogy szegény sorból származó fiatalokat minősítenek ok nélkül fogyatékossá, évtizedes jelenség Magyarországon. Ráadásul jelentős részük roma származású: 1986-ban a roma tanulók 17 százaléka járt kisegítő iskolába, míg a nem roma gyermekeknek csak két százaléka. Egy 2003-as felmérés szerint pedig Heves megyében a speciális iskolák tanulóinak 98 százaléka cigány volt, miközben a megye lakosságának csupán 12 százalékát adta a roma kisebbség.

2

István és édesapja | Fotó: Magócsi Márton

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) álláspontja szerint ez a gyakorlat lényegében azóta sem változott, és rengeteg roma gyerek kerül csak azért kisegítő iskolába, mert fogyatékosnak nyilvánítják, holott nem az. Azért, hogy ezt hivatalosan is elismerjék, a CFCF még 2010-ben pert indított, amelyet idén március végén elsőfokon meg is nyertek: az Egri Törvényszék kimondta, hogy tömegesen minősítik fogyatékosnak a roma gyerekeket Heves megyében, és ezért a minisztérium is felelős. De mi köze ehhez épp Heves megyének, miért történik ez, és hogyan teheti tönkre egy hibás minősítés egy roma gyerek életét? Ismerjék meg mindezt Horváth István példáján keresztül!

Tágra nyílt szemekkel nézik a színes ceruzákat

Az, hogy egy gyereket értelmi fogyatékosnak minősítenek-e, általában már fiatal korban eldől. Tipikusan még az óvodában vagy az általános iskola első osztályában a tanáraik elküldik őket egy úgynevezett Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság elé, azzal az indokkal, hogy tanulási problémáik vannak.

“A szakemberek megvizsgálják őket, a tesztek pedig nagy százalékban azt az eredményt hozzák ki, hogy ezek a gyerekek nem tudnak együtt tanulni más gyerekekkel, ezért speciális oktatásban kell részt venniük” – mondta az Abcúgnak Daróczi Gábor, a CFCF kuratóriumának elnöke. Daróczi szerint az a gond, hogy a teszt nem a tanulási képességeket méri, hanem pillanatnyi tudást. Ráadásul kifejezetten kultúrafüggő a kitöltése, ami azt jelenti, hogy 6-7 éves gyerekeknek olyan teszteknek kell megfelelniük, amelyek olyan szituációkra épülnek, amilyenekkel még sohasem találkoztak korábban.

3

Részlet Istvánék nappalijából | Fotó: Magócsi Márton

A szegény családból származó gyerekek például nem azt látják otthon, hogy a szüleik színes magazinokat olvasnak, inkább csak azt, hogy begyújtanak vele. Ha pedig a Szakértői Bizottság előtt a papírra nem szép rajzokat készítenek, hanem összegyűrik azt – pont úgy, ahogy otthon tanulták – , akkor az könnyen deviáns magatartásnak minősülhet.

A tesztszituációval sem tudnak mit kezdeni. Daróczi szerint a nagy részük sosem látott még szuper, színes ceruzával felszerelt helyiséget. Ha egy ilyenben zajlik a teszt, leblokkolnak, nem a kérdést fogják figyelni, “hanem tágra nyílt szemekkel csodálkoznak, hogy ilyen is van”. Így történt ez Horváth Istvánnal is.

Az ő esetében az óvoda azt állította, hogy értelmi képességei és szociális készségei az életkorához viszonyított normális szint alatt maradnak, ami a logikai, rajz- és kommunikációs készségeit illeti. Pedig ebben az időszakban óvodába nagyon keveset járt, az idő legnagyobb részében beteg volt. Ezt azonban nem vették figyelembe az eredményei értékelésénél, holott ez a teszteken való gyenge szereplés gyakori oka. Így került a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménybe.

Évek múlva döbbentek rá, hová jár a fiuk

Mindez a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bizottságának 2013-as ítéletéből származik. Horváth István ugyanis nem hagyta annyiban a dolgot, és 2006-ban a CFCF segítségével – és egy társával együtt – beperelte a bizottságot és a saját iskoláját egyenlő bánásmód megsértése miatt. A per megjárta az elsőfokú, a másodfokú bíróságot, illetve az akkori Legfelsőbb Bíróságot, majd a strasbourgi bírságot is. Végül Horváth Istvánnak a bíróságok kártérítést ítéltek meg, az Emberi Jogi Bíróság pedig azt is kimondta, hogy hátrányos megkülönböztetés érte, ráadásul a szüleinek semmi beleszólása nem volt abba, hogy mi történik vele.

A szülőket meg sem hívták az értékelésekre. Édesapja csak az első szakvéleményt írta alá, de egyáltalán nem világos, hogy megfelelően tájékoztatták-e akkor vagy a későbbi vizsgálatokon, vagy, hogy egyáltalán elmagyarázták-e neki és feleségének, mit jelent a fiuk számára, hogy fogyatékosnak minősítették.

4

Idősebb Horváth István | Fotó: Magócsi Márton

Idősebb Horváth István az Abcúgnak azt mondta, nem is emlékszik a fia 16 évvel ezelőtti vizsgálatára, sőt, éveken keresztül fogalma sem volt arról, hogy a gyereke kisegítő iskolába jár. “Elég nehéz volt felfognunk, de végül rádöbbentünk, hogy ez egy speciális iskola” – mondta.

A fiatal Horváth István is ahogy nőtt, úgy jött rá, hogy az az iskola nem neki való, éveken keresztül fogalma sem volt róla, miért pont oda jár. De aztán feltűnt neki, hogy beteg gyerekekkel van körülvéve, és hogy egyre többet ismételnek a tanórákon. Az iskolatársai között volt, aki beszélni sem tudott, vagy tolószékben ült, de olyan is, aki teljesen normálisnak tűnt.

Horváth István egyáltalán nem gondolta magát betegnek, és tanulni is többet szeretett volna. De hiába próbálkoztak, nem vették fel semmilyen más általános iskolába. “Azt mondták, nem elég jó a felfogó képességem” – mondta.

Már a vizsgálat előtt tudták, hogy fogyatékos

Horváth Istvánt először 2001-ben vizsgálták, akkor 83-as lett az IQ-ja. Ezután küldték a kisegítő iskolába. A strasbourgi ítélet kitér rá, hogy ekkor a WHO szerint a 70-es IQ számított a határvonalnak, Magyarországon azonban 86-os IQ szint alatt már enyhe értelmi fogyatékosnak tekintették a gyerekeket.

Azt is hozzátették, hogy Horváth István szüleinek a szakértői bizottság már a vizsgálat előtt azt mondta, hogy a fiút gyógypedagógiai iskolába fogják irányítani, és arra kérte őket, hogy írják alá a szakvéleményt még a vizsgálat előtt.

Az évek során a bizottság még többször tesztelte Horváth Istvánt, 2005-ben 61-es IQ szintet ért el, 2007-ben 71-et. Emellett azonban megállapították azt is, hogy a tudása jobb, mint amit a teszteredmény mutatott, jól tanult az iskolában, szorgalmas volt, és megfelelt a tantervi követelményeknek. Majd úgy határoztak, hogy továbbra is az lesz számára a legmegfelelőbb, ha gyógypedagógiai iskolába jár. Eközben részt vett egy nyári táborban, ahol szintén megvizsgálták, de akkor már független szakértők, szerintük a fiú nem volt értelmi fogyatékos.

5

Fotó: Magócsi Márton

István 17 évesen hagyta ott az iskolát, két évvel azelőtt, hogy pék végzettséget szerzett volna. Budapestre ment takarítani, azt mondta, önálló életre vágyott. Egy éve van újra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, azóta munkanélküli. Azt mondta, már bánja, hogy nem szerzett szakmát. Fiatal kora miatt közmunkára nem veszik fel, képesítése pedig nincsen, jelenleg arra vár, hogy bekerülhessen egy targoncakezelői továbbképzésre, csak épp nincsen szabad hely. A perben kapott kártérítés közel egymillió forintra rúgott, azt azonban apránként elköltötték ruhára és bútorra. Hatan vannak a családban, három fiatalabb testvére még iskolába jár. “Minden gyerekem normál iskolába járt, csak ő nem” – mondta az apja.

Ez a csapda jó alaposan rájuk záródott

Daróczi szerint a fogyatékossá minősítés – az integráltnak látszó, de szegregált osztályokat fenntartó intézmények, illetve a körzethatárok módosításával vagy más módon szelektáló szegregált iskolák mellett – egyike azon technikáknak, amelyekkel a cigány gyerekeket Magyarországon elkülönítik. Ez ráadásul az egyik legrosszabb gyakorlat, mert sokkal hosszabb távú hatásai vannak, mint annak, ha egy roma diákot egyszerűen külön oktatnak más diákoktól. “Nem ugyanolyan tankönyv alapján, nem ugyanolyan bizonyítványt szerezve végeznek, és ezután nem ugyanolyan széles a választék, ahová tovább tudnának menni tanulni” – magyarázta Daróczi.

Ráadásul ez nem csak a kisegítő iskolába kerülő, de amúgy értelmes gyerekek számára rossz, hanem a valóban fogyatékos iskolatársaik számára is, hiszen ők igényelnék a lassúbb tanmenetet, viszont ha sok a nem odavaló, értelmesebb gyermek az osztályban, akkor a tanárok is gyorsabban fognak haladni.

6

Fotó: Magócsi Márton

Hozzátette, hogy aki bekerül egy ilyen iskolába, az az esetek 90 százalékában nem fog onnan kikerülni, annak ellenére sem, hogy szerinte ezek az iskolák elméletben éppen arra készítenék fel őket, hogy visszakerülhessenek a normál tanrendű iskolákba.

“A valóság tök más, ezek a gyerek ottmaradnak nyolcadikig, majd azzal szembesülnek, hogy megyénként csak egy-két olyan szakmunkásképző van, ahol ezzel a bizonyítvánnyal fogadják őket” – mondta Daróczi. Ez pedig lehet, hogy egy több kilométerre lévő másik településen van. Ráadásul mire ide eljutnak, jó eséllyel már elmúltak 16 évesek, azaz nem tankötelesek (ehhez elég már az is, ha csak egyszer buknak, és évet veszítenek), így a továbbtanulásuk egyáltalán nem biztosított.

“Ez a csapda jó alaposan rájuk záródott. 6-7 évesen eldőlt pályafutással, korán belátható módon 16 éves korukban már munkanélküliek lesznek, és ebből aztán nincsen továbblépés” – mondta Daróczi. Annál is inkább, mert a hátrányos helyzetük miatt ezeknek a gyerekeknek a szülei általában kevésbé tudják érvényesíteni a saját érdekeiket, hiszen folyamatosan alárendelt szerepben vannak. Pedig fontos lenne, Daróczi szerint ismernek olyan családot, ahol a gyerek kisegítő iskolában kezdett tanulni, de a szülei kijárták, hogy átkerüljön egy mezei általános iskolába, és most már diplomája van. Az unokatestvérei viszont, akik amúgy pontosan ugyanolyanok mint ő, munkanélküliek.

A strasbourgi bíróság 2013-as ítéletében szerepel, hogy 2004-ben az általános iskolai tanulók 5,3 százaléka volt értelmi fogyatékos Magyarországon, míg ez az arány az Európai Unióban csak 2,5 százalékot tett ki. Közülük sokan romák. 2003-ban indítottak is egy programot “Az Utolsó Padból” névvel, kifejezetten azzal a céllal, hogy felülvizsgálják a gyermekeket, és új diagnózis felállítása után azokat, akiket korábban tévesen diagnosztizáltak, visszairányítsák normál tantervű iskolába. A programban 2100 gyermeket értékeltek újra, és az újradiagnosztizált gyermekek 11 százalékát normál tantervű iskolákba irányították. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez az arány 16 százalék volt.

Az azonban beszédes, hogy Horváth István egykori iskolájáról az Emberi Jogi Bíróság még 2013-ban is azt írta, hogy az iskola tanulóinak fele roma volt az azt megelőző tíz évben, pedig a nyíregyházi általános iskolákban a romák aránya általánosan csupán 8,7 százalék volt.

Idén is kimondták: ok nélkül tették fogyatékossá a gyerekeket

Az Egri Törvényszék hat évvel a per megindítása után mondta ki, hogy a Heves megyei szakbizottság 2004-től kezdődően hátrányos megkülönböztetésben részesítette a roma gyerekeket, amikor indokolatlanul fogyatékossá minősítette őket, ehhez pedig a Klik és a minisztérium fenntartóként asszisztált. Igaz, ez a hátrányos megkülönböztetés csak közvetetten érvényesült, például a nem kultúrasemleges tesztek és eljárások által, azt nem találták bizonyítottnak, hogy kifejezetten a roma nemzetiség miatt minősítettek volna bárkit is fogyatékossá.

Daróczi Gábor szerint az Egri Törvényszék ítélete azért fontos, mert magyar bíróság most először mondta ki általánosságban, hogy ez a jelenség probléma. A per ugyan csak Heves megyére vonatkozott, Daróczi szerint ugyanakkor más megyékben is hasonló a helyzet.

Ez a per annyiban különbözött Horváth Istvánék perétől, hogy míg az ő perük elsősorban a saját esetükre koncentrált, az Egri Törvényszék általános érvényűen vizsgálódott. A bíróság azt mondta ki, hogy ennek a gyakorlatnak a fenntartásában felelőssége van a magyar államnak is. Daróczi szerint ez nem is csoda, hiszen a rendszer éveken keresztül működhetett úgy, hogy a megyei szakértői bizottságok utalták a gyerekeket a megyei fenntartásban lévő kisegítő iskolába, amelyek megszűntek volna, ha nincs elég tanulójuk “Mily meglepő, hogy minden évben volt annyi gyerek, de nem csak annyi, hanem pont annyi, hogy elindulhassanak az osztályok” – mondta Daróczi.

7

Fotó: Magócsi Márton

Az ítélet ugyanakkor még nem jogerős, Daróczi szerint ráadásul semmilyen szankciót nem írt elő a minisztérium számára arra az esetre, ha nem változtatnak ezen a gyakorlaton. Daróczi szerint fontos lenne lecserélni a teszteket, de ez önmagában nem elég, szerinte a hivatali szemléleten kell változtatni, különben ezek a bizottságok akkor is megtalálják a módját annak, hogy szegregáltan oktassanak roma gyerekeket, ha más módon végzik a felméréseket.

Az EMMI fellebbez

Az Abcúg kérdésére az Emberi Erőforrás Minisztérium közölte, hogy ők biztosan fellebbezni fognak, mivel szerintük az Egri Törvényszék az ítélet meghozatalakor nem vette figyelembe, hogy 2011 óta jelentős változtatások mentek végbe a köznevelési, azon belül a pedagógiai szakszolgálati intézményrendszerben, beleértve a perben kifogásolt szakértői bizottsági tevékenységet is. “A teljes szakszolgálati rendszert átalakítottuk, új típusú intézmények, új diagnosztikai fórumok jöttek létre. A tevékenységek és az intézmények 2,3 milliárd forint támogatásban részesültek” – írták.

Ezt annyiban részletezték, hogy például új szakmai protokollt készítettek, új ellenőrzési rendszert vezettek be, a közelmúltban pedig a teszteket is átalakították. “A konstrukció tartalma a társadalmi szervezetek indokolatlan fogyatékossá minősítésre vonatkozóan tett észrevételei, illetve az ENSZ Fogyatékosügyi Bizottsága befogadó oktatásra tett ajánlásainak figyelembe vételével került meghatározásra” – írták.

Azt is hozzátették, hogy szerintük a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az enyhe értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók aránya az összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyítva, a 2003/2004-es tanévhez képest 2,1 százalékról 1,5 százalékra csökkent.

Albert Ákos | abcug.hu


Széttépett mesekönyvvel nehéz kikeveredni a szegénységből

Van-e otthon könyv, jut-e idő mesélésre a hátrányos helyzetű családoknál? Egy, az oktatás és a szegénység viszonyát vizsgáló konferencia szerint ez is fontos tényező a szegénysorsból való kitöréshez. Egy szegény faluban jártunk utána ennek, bibliát, könyvtári bulvárt és széttépett mesekönyvet találtunk.

Minden második roma fiatalra munkanélküliség vár

Míg a nyolcvanas évek végén a roma fiatalok kétharmada fejezte be a középiskolát, mára csak a felük. Ezért ma minden második roma fiatalra a tartós munkanélküliség vagy a rendszertelen foglalkoztatottság vár. Egy friss tanulmány szerint ennek egyik fő oka, hogy a roma gyerekek nagyon lemaradnak az általános iskola végére. Ezért azonban csak részben tehető felelőssé a család, ahonnan jönnek.

A tehetséges gyerekek is közmunkásként végzik

Már a születésük pillanatában hátrányba kerülnek a szegény családból származó gyerekek: sokan az óvodába sem jutnak el, otthon nincs fény, hogy tanuljanak, az iskolában pedig nagy eséllyel nincs olyan pedagógus, aki leküzdhetné velük a lemaradásukat. A roma fiatalokat ráadásul gyakran külön osztályba rakják. Pedig az oktatás lenne a legjobb eszköz arra, hogy felnőttként ne munkanélküliek legyenek, és az államnak is pénzt hozzanak ahelyett, hogy vinnék a pénzt.

Hülye fejjel megengedtem nekik, hogy ne járjanak iskolába

Betti megpróbált továbbtanulni, de egyedüli cigány volt az iskolában, így pár nap múlva hazament. Attilát teljesen hidegen hagyja a tanulás. Tündének a négyes már rossz jegy, Józsi pedig nem akar közmunkás lenni, mint az apja. Ismerjen meg 13 hátrányos helyzetű családot, ahol a szülők attól félnek, hogy a gyerekeik idő előtt otthagyják az iskolát, csakúgy mint egykor ők maguk, a gyerekek pedig küzdenek azzal, hogy a szüleik nem tudnak segíteni nekik! Minden gyereket ott fényképeztünk, ahol tanulni szokott.