Erőműpernyét a sztrádába!

Tiszaújvárosban már jó ideje sikerült megoldást találni az erőművi zagytérben évtizedek alatt felgyülemlett pernye felhasználására: a Inveszt Rt. megállapodást kötött a Nemzeti Autópálya Rt.-vel arról, hogy a pernyét újrahasznosítják az autópálya építéseknél.

A tiszaújvárosi zagytérben lévő közel 7 millió köbméter erőművi salakpernye hasznosításának előkészítése négy éve kezdődött el. A Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszéke és Geofober Rt. által végzett vizsgálatok állapították meg, hogy a pernye kiválóan alkalmas útépítésre. Jordán Istvántól, az Inveszt Rt. üzletág igazgatójától megtudtuk, hogy az NA Rt.-vel kötött megállapodás kiterjed az M3-as autópálya Görbeháza-Nyíregyháza közötti szakaszát építő Betonút Rt.-re, valamint az M35-ös autópálya Görbeháza-Debrecen között lévő útszakasz építőjével az Strabag Rt.-re, mint közvetlen felhasználókra.

A két sztrádaszakasz építéséhez használják fel a tiszaújvárosi pernyét: az elkövetkező egy év során összesen mintegy 800 ezer köbméternyit.

Uszályon Szegedre?

Tiszaújváros esetében, de máshol is nagy gondot jelenthet a pernye szállítása, mert jelentősen porzik, így szennyezi a környezetet. Hórvölgyi Lajos a Nemzeti Autópálya Rt. igazgatója elmondta, hogy ezért is gondoltak arra a megoldásra, hogy az M43-as Szegedtől Csanádplatáig terjedő szakaszára uszállyal szállítanák ezt az anyagot.

Hegedűs György az Inveszt Rt. ügyvezető igazgatója már arra is gondol, hogy mi legyen azzal aterüléeettel, amelyről eltűnik a pernye. Sok olyan elképzelés van amivel hasznosítani lehetne a kiürült területeket – mondta. – Szabadidős funkciókat láthatna el, de ez persze attól függ, hogy milyen ütemben tudják a helyet megszabadítani az anyagtól.

Óvni a környezetet

Erős György, az Ipari Hulladékhasznosítási Kht. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Magyarország nyersanyagokban eleve nem túl gazdag. Mivel megoldást kellett találni a másodlagos nyersanyag felhasználására, ezért jött évekkel ezelőtt az ötlet a pernyéről, és ekkor kereste meg az illetékeseket.

A pernye felhasználásában az autópályák úgynevezett primér felvevőnek számítanak, így igen nagy mennyiségben lehet beépíteni ebből az anyagból. Számítások szerint egy kilométernyi sztráda építésekor akár 100 ezer köbméternyi ilyen primér nyersanyagot hasznának fel. Ha a primér nyersanyagot a hegyekből szedik ki, tájrombolás, ha a kavicsot a vízből veszik ki, környezetszennyezés (mivel a kavics a víz természetes szűrője, és ha kiszedik nem tudja ellátni a feladatát – a szerk.) történik.

Kisebb energiával

El lehet képzelni, hogy ha primér nyersanyagból készülnek az utak, autópályák, töltések, tele lesz lakóhelyünk lyukakkal, lerombolt hegyekkel. Ha másodlagos anyagból épülnek ezek az építmények akkor területek szabadulnak fel. Ezáltal nem romboljuk hanem építjük a környezetünket.

Ezért is tűnik jó megoldásnak például a pernye, amely nagy területeket foglal el – Tiszaújvárosban például mintegy 100 hektárt. Ezek a területek potenciális szennyező források, ugyanis magas a nehézfém tartalmuk. Döntő érv még az is, hogy ilyen anyagok használata estén a fajlagos energiafelhasználás 30 százalékkal csökkenhet.

SzB








hirdet�s