Érmeket, élményeket nyertek

Hornyák Ági és Boczkó Gábor rengeteg aláírást adott
Hornyák Ági és Boczkó Gábor rengeteg aláírást adott - © Fotó: Szabó Zsolt
Nyírbátor – Pályafutásuk példaként szolgálhat a fiataloknak. Sikeres sportkarrier, boldog magán­élet.

„…Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak…” – ez is lehetett volna annak a rendezvénynek a mottója, ahol múlt szombat délelőtt a nyírbátori Báthory Anna Református Általános Iskola meghívására Hornyák Ágnes több mint százszoros válogatott, kétszeres Bajnokok Ligája győztes kézilabdázó és Boczkó Gábor világbajnok, olimpiai ezüst­érmes párbaj­tő­röző mesélt munkájáról és hivatásáról az érdeklődő diá­kok­nak. És hogy több mint négyszáz év után is mennyire aktuális Balassi Bálint gondolata, arra jó példa a két kiváló sportember élete és pályafutása.

Személyes élmények

Győrfiné Nagyhaju Katalin az intézmény igazgatóhelyettese köszöntötte a két kiválóságot, majd méltatta életútjukat. Elmondta, hogy iskolájukban fontos szerepet játszik a sportolás, az egészséges életmódra nevelés, ezért minden lehetőséget megragadnak arra, hogy személyes élményeken keresztül terelgessék ebbe az irányba diákjaikat.

Példaként említette, hogy október elején, látogatást szerveztek a budapesti Úszó Világkupára, ahol a gyerekeknek óriási élményt jelentett élőben látni Hosszú Katinkát, Verrasztó Dávidot, Cseh Lászlót.

Cselgánccsal és focival kezdték

Hornyák Ági elmondta, hogy eleven gyerekként édesanyja először cselgáncs edzésre vitte el, az eredmények sem várattak sokáig magukra, a mátészalkai kislány második lett egy országos versenyen. Mivel azonban édesapja ötvenöt éves koráig aktívan kézilabdázott, végül tizenegy évesen ennél a sportágnál kötött ki, amit azóta sem bánt meg. Az általános iskola befejezése után Kisvárdára került az akkori NB I.-es csapathoz; meghatározó élménye volt, hogy a Ferencváros ellen tizennégy évesen a kispadon ülhetett és a mérkőzés végén a hazai csapat javára megítélt büntetőt remegő kézzel ugyan, de ő végezhette el. Egy évvel később már a Dunaújváros igazolt játékosa volt, ahol tinédzserként a felnőtt csapat edzésein vehetett részt. Vác volt a következő állomás, ahol a Kupagyőztesek Európa Kupájában is pályára léphetett, ebben az időszakban hívta fel az akkori szövetségi kapitány Német András. Aki csak úgy „lazán” megkérdezte tőle: „Hornyák, mit szólnál, ha válogatott lennél?”

Elmondása szerint köpni, nyelni nem tudott, azon gondolkozott, hogy mi keresni valója lehet ott egy magafajta szabolcsi lánynak?

Boczkó Gábor – mint minden kisfiú – először természetesen a labdarúgással ismerkedett meg, de mivel kedvelte a „kardozós” filmeket és édesapja el is vitte egy ilyen versenyre nézőnek, a pengét választotta sporteszközének. Tapolcán kezdett el vívni, az első versenyei hamar véget értek, mert általában az elején kiesett, de ez nem szegte kedvét. Középiskolásként már jöttek az eredmények, az igazi áttörést az 1993-as denveri kadett világbajnokság egyéni ezüstérme jelentette.

Beszéltek sikereikről és kudarcaikról, de mind a ketten kiemelték, hogy a kudarcok csak megerősítették őket, nem adták fel és tovább küzdöttek kitűzött céljaikért. Nem hallgatták el azonban az élsport árnyoldalait sem, sérülésből kijutott mindkettőjüknek és azt is elárulták, hogy míg más az ünnepekre készült, vagy szabadságát töltötte, ők edzőtáborokban dolgoztak, tréningeztek.

Vívtak, kéziztek és szelfiztek

A jó hangulatú beszélgetés végén záporoztak a kérdések, de a két bajnok jól állta a sarat. Majd autogramokat adtak, míg ki nem fogyott a tolluk és pár szelfi is elkészült. Végül Gábor vezette be a vívás rejtelmeibe az érdeklődő diákokat, Ági pedig edzést vezényelt az iskola lány kézilabdacsapatának.

Zárásként a város jegyzője, Pappné dr. Fülöp Anikó elmondta, hogy a városban sok egyesület működik, adottak a személyi és a tárgyi feltételei a tömegsportnak és a versenysportnak is egyaránt. Nyírbátor iskolái a különböző korosztályos versenyeken rendre eredményesen szerepelnek, de válogatottjai is vannak a városnak, példaként említette az asztaliteniszező Majoros Bencét.

Szerelemre talált a riói repülőgépen

Ági mosolyogva mesélte, hogy a 2006-os riói olimpiára együtt utaztak repülővel és akkor pillantotta meg a jóképű, akkor még göndör hajú fiatalembert, akibe rögtön bele is szeretett. A hosszú út során kártyacsatába keveredtek és azóta is együtt vannak, de már hárman, hiszen azóta megszületett kisfiuk, Áron, aki már több mint öt éves.

BB



További hírek a Sport kategóriából