Érettségi – A diákok szerint nem volt különösebben nehéz a történelem írásbeli

Budapest, Miskolc, Szekszárd, Eger, Nagykanizsa – Átlagos nehézségűnek találták az idei történelem írásbeli érettségi feladatait a diákok – derült ki az MTI által szerdán megkérdezett középiskolai tanárok nyilatkozataiból.

A szerencsi Bocskai István Katolikus Gimnázium végzősei nem érezték nehéznek a történelem érettségi tételeket – mondta a maturálók véleményét összegezve Gál András, az intézmény igazgatója az MTI-nek. “Jó volt, megoldható volt a sor”, az érettségizőknek ez nem okozhatott, nem okozott nehézséget, “nem szenvedtek” – fogalmazott. Mint mondta, a diákok kifejezetten kedvezőnek ítélték a tételeket, még azok is, akik gimnáziumi éveik alatt közepes eredményeket értek el.

Heilmann Józsefné, a szekszárdi Garay János Gimnázium igazgatója azt mondta: a tantervi követelményeken alapult, de igényes munkát kívánt a diákoktól a történelem feladatsor. “Annak is sikerült megoldania a feladatokat, akinek az elégséges osztályzat megszerzése volt a célja, a 85-90 százalékos teljesítményhez ugyanakkor magas színvonalú munkára volt szükség” – tette hozzá.

Megítélése szerint korrektek voltak az esszéfeladatok, amelyek ezúttal jobban igényelték a tanulói kreativitást, mint korábban. A szekszárdi gimnáziumban az esszékérdések közül középszinten Károly Róbert gazdaságpolitikáját, a 20. századi diktatúrákat és a bethleni konszolidációt választották leginkább. Az igazgató szerint a diákok számítottak arra, hogy az iszlám is érettségi téma lesz idén. Az emelt szintű esszéfeladatok – például a kereszténység eszmeköre és a brit gyarmatosítás – megoldása már átfogó tudást igényelt a tanulóktól.

Vizes Lajos, az egri Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese, történelemtanár elmondta: a diákok és a tanárok szerint is átlagos nehézségű feladatok várták a vizsgázókat. Szavai szerint reálisak voltak a követelmények, nem volt benne “kakukktojás”.

Azt is mondta, hogy akik tisztességgel készültek, azoknak nem jelenthettek nehézséget a feladatok, még a nagyobb figyelmet kívánó esszék sem. Hozzátette: a tanárok összességében jó eredményekre számítanak.

Simon József, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium történelemtanára azt mondta: diákjai sem a közép-, sem az emelt szintű érettségi kérdéseket nem tartották túl nehéznek.

Sokaknak a rendelkezésre álló idő bőven elegendő volt a kérdések megválaszolására vagy az esszéjellegű kifejtésre, az emelt szintet választók is meglepődtek, hogy a koncentrált munka ellenére a befejezéskor még volt idejük átnézni a válaszaikat – tette hozzá. A nagykanizsai szaktanár meglátása szerint nagyon jó ötlet volt a mai korra jellemző társadalmi problémák megértését segítő kérdések szerepeltetése a tételek között. Ide sorolta egyebek mellett az iszlám vallással vagy a cigányság problémáival összefüggő feladatokat, illetve a Bethlen-kormány tevékenységére kiterjedő kérdést. Elmondta még: a feladatsorok témaköreit viszonylag jól megismerhették az intézmény diákjai, az elmúlt hónapokban ugyanis a most kapott feladatok témáinak legalább 90 százalékát sikerült áttekinteni.

Az eduline.hu portál közlése szerint a vizsgán különböző korszakokban az emberek szociális helyzetét is vizsgáló feladatok kaptak helyet. Foglalkozniuk kellett a diákoknak az athéni demokráciával, az iszlám vallással. A magyar történelemből az első feladat az államalapításhoz kötődött, később a Rákóczi-szabadságharc, a dualizmus korának etnikai viszonyai, az ország II. világháborúban betöltött szerepe, a Kádár-korszak és a magyarországi cigányság helyzete következett. Egyetemes történelemből a nagy földrajzi felfedezések időszakáról kellett kérdéseket megválaszolni, de voltak még az ipari forradalmak, az I. világháború szövetségi rendszerére vonatkozó kérdések, valamint a fejlődő országok jelenlegi problémáira vonatkozó feladat is. A második részben kifejtendő feladatok voltak, egy egyetemes- és két magyar történelemhez kapcsolódó esszét kell írni. Az egyetemesen belül lehetett választani egy felvilágosodásról, illetve a Sztálin-éráról szóló feladatot. A magyar történelemnél egy hosszút és egy rövidet kell választani. Ezek között szerepelt az Erdélyi Fejedelemségről, Károly Róbertről, az 1848-49-es szabadságharcról vagy Mária Terézia koráról szóló feladat. A 20. századot a magyar történelem szekcióban a Rákosi-korszakhoz és Bethlen István miniszterelnökségéhez kapcsolódó feladat képviselte. A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

Az Oktatási Hivatal MTI-hez szerdán eljuttatott tájékoztatása szerint történelemből középszinten 1241 helyszínen 71 145 vizsgázó, emelt szinten 119 helyszínen 6332 vizsgázó tett érettségit. Ebből a vizsgatárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven; emelt szinten angol, francia, horvát, német, olasz, spanyol és szlovák nyelven is tettek érettségit. Csütörtökön az angol írásbeliket tartják.

– MTI –








hirdetés