Érdekességeket találtak a miskolci diákok a bükkábrányi bányánál

Akt.:
Geofizikai mérőeszközt is kipróbálhattak a diákok
Geofizikai mérőeszközt is kipróbálhattak a diákok - © Fotó: Tóth Balázs
Bükkábrány – A bükkábrányi bányánál folyó ásatásokra nyertek szafarit diákok, akik kipróbálhatták a fémkeresőzést is.

Miskolci diákok szafarizhattak a bükkábrányi bánya területén folyó ásatásoknál a Herman Ottó Múzeum jóvoltából. Egy napra kipróbálhatták milyen feladataik vannak a régészeknek, s bepillantást nyertek a bükk­aljai térség történelmébe is. A diákok az Itthon Miskolc Egyesület által szervezett Játékos Városjárás vetélkedőt megnyerve kapták a lehetőséget, hogy bepillantsanak egy ásatás életébe.

A Mátrai Erőmű bükkábrányi bányája folyamatosan halad kelet felé, emiatt szükség van a Vatta és Csincse közötti földterületek régészeti feltárására. Nem csak ilyen jellegű munka folyik errefelé, víztelenítik is a környéket, valamint tűzszerészek lőszermentesítést is végeznek, a különböző második világháborús bombákból, aknákból jócskán akad még errefelé.

Visszatérve a korábbi történelmi korokból maradt emlékekre, megtudtuk, hogy most három helyen is folyik a feltárás. Az egyik területen szarmata település nyomait találták meg, egy másikon az Árpád-kori Olaszegyháza falucska területét tárják föl, egy harmadikon pedig bronzkori, vaskori teleprészletet térképeznek föl a szakemberek. A három területen három stáb dolgozik, amely régészből, technikusból, rajzolóból, fotósból, illetve a földmunkát végző, a leleteket kibontó környékbeli emberekből áll.

Történetet kell alkotni

Dr. Szörényi Gábor András, a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese, valamint Horváth Antónia régész kísérte végig a társaságot az első helyszínen, a 34 házból álló Árpád-kori településen. Itt mindenki megismerkedhetett az alapokkal, azaz, mi marad egy házból vagy egy emberekből az elmúlása után. Nem sok, ezt láthattuk is, cseréptöredékek, csontok, illetve a házak oszlopai, gödrök helyén a betöltődést jelző szürkés föld. A szerves anyag elenyészik, ami marad, az esetleg a fém vagy kerámia, ebből kell kitalálni, hogyan éltek-haltak az itt élt elődök. A dokumentáció alapján interpretálni kell, azaz egy történetet kell kreálni, mondja dr. Szörényi Gábor András.

A fiatalok megtudják azt is, az épületek végét a víz jelenti: ha beszakad a tető, onnan nincs visszaút. Az igazgatóhelyettes elmagyarázza azt is, tévhit, hogy a magyar várak amiatt pusztultak el, hogy a Habsburgok felrobbantották. Ennyi lőporuk nem volt, egyszerűbb módszerhez folyamodtak, nem adtak pénzt fenntartásukra, s ahol egyszer a tető beomlott, ott az időjárás hamar elvégezte a piszkos munkát, majd a környékbeliek elhordták, amit hasznosítani tudtak.

Visszatérve Olaszegyházához, itt is kerültek elő csontok, kövek, agyagból készült tárgyak, például tűzhelyek, kerámiabogrács, egyéb edények is. Megfigyelhető volt az is, hogy lókoponyával díszítették a házak bejáratát. Az edények formája, díszítése árulkodik annak koráról, ahogyan ma is ki lehet találni, melyik tányér készült az 1980-as vagy a 2010-es években. Érmék esetén a rávert, kibocsátóra utaló adatokból ismerhető meg a pénz kora, szerves anyagoknál pedig a radiokarbonos kormeghatározás segíthet 100–200 év hibahatárral meghatározni a lelet korát.

A falu szélén egy ház alatt két csontvázra bukkantak, még a neolitikumból. Akkoriban temetők nem voltak, elhagyott házak padlója alá temetkeztek. Ez itt is így történt, a bal oldalukra fektetett, összekötözött (nehogy visszatérjenek a túlvilágról) holtakra vékony földréteg és okker festék került. A szakálháti kultúrához tartozó emberek maradványait antropológus vizsgálja meg a múzeumban, majd a leletet feldolgozzák.

Fotók: Tóth Balázs ©

A bányászoktól is megtudtuk korábban, de itt is elmesélték, az Északi-középhegység alatt húzódó egykori védelmi vonal (amelynek nyomai Ároktőnél, Dél-Hevesben és a Jászságban is jól megfigyelhetők) a bánya területén is húzódott. A V-alakú, karókkal teletűzdelt több méter mély árokrendszer nyugatkeleti irányú az Alföld északi peremén, majd a Tiszántúlon északdél irányban folytatódik. Bár előbb ellenségeskedtek a rómaiak és a pusztai népek, a szarmaták többsége végül szövetségesként kerekedett velük. Bükk­ábrányban is találtak római érméket. Az árokrendszer egyébként faluhatárként tovább élt, ma is találhatók fölötte fasorok, bokrok.

Patkószeg, vasdarabok…

A szarmata településen a fémkeresőzést is kipróbálhatták a fiatalok. Római kori pénz­érmék ugyan nem kerültek elő azon a száz négyzetméteres területen, amelyet átvizsgáltak, patkószeg, egyéb szegek, vasdarabok viszont igen. Ezek az elmúlt évtizedek emlékei, vélhetően a mezőgazdasági munka alkalmával kerültek ki a földekre, például egy istállóból.

Németh Attila régész elmesélte, kora rézkori leleteket, illetve kelta településnyomokat, neolitikus agyagbányagödröt, császárkori, illetve szarmata telepeket tártak föl. Ezek között volt például leégett vályogház is. Dr. Szörényi Gábor András elmondta, a Bükkalját szerették a különböző korok emberei, sűrűn lakott terület volt, egyebek között a hegyek közelsége, a víz és a művelhető terület miatt. Régen egyébként a Bükk is sokkal népszerűbb lakóhely volt.

Geofizikai felmérések

A diákok megismerkedhettek a geofizikai mérőműszerrel is, jókora területet bejárva a két ásatás közti, eddig még feltáratlan terület között. A számítógépes rendszer a föld mágneses anomáliáit rögzíti, majd ábrázolja grafikus módon. Kiderült, sok dolog nincs a két stáb között, de a szarmata település sarka belenyúlik a most még növénnyel borított földdarabba. A műszer egyébként nagy odafigyelést és fizikai igénybevételt kíván még ilyen kis távolságon is. A Csincse környéki szántók rézkori települést, egy szarmata temetőt és egy középkori falut is rejtenek még maguk alatt.

ÉM-TB


Pozitív élményekkel tértek haza

A Lévay József Református Gimnázium ötfős csapatának tagjai jól érezték magukat a bükkábrányi szafarin. Mint Kurucz Gergő elmesélte, Gellért Attila kollégiumi nevelőtanáruk készítette föl őket a versenyre, amelyet végül megnyertek. Ennek témája a régészet és a köré fűződő tudomány­ágak voltak, a feladatok közt voltak elméletiek és gyakorlati, játékos programok is.

– Érdekes, hogy egyikünk sem történelem szakos osztályba jár, van köztünk biológia-kémia szakos, angol tagozatos, de mindannyian érdeklődünk a történelem iránt – magyarázta Kurucz Gergő. – A Régész Szafarin megtapasztaltuk kicsit a régészek életét. Azt gondolom, jobb volt, mint amire számítottunk. Először úgy gondoltuk, előadásokat kapunk majd, de terepgyakorlatra hoztak bennünket, s nagyon pozitív élményekkel térünk haza. Reménykedtünk abban, hogy fémkeresőzni fogunk, ez volt a legjobb, mindannyian találtunk 2-3 tárgyat. Mindenképp kaptunk kedvet ehhez a tudományághoz, jobban fog érdekelni bennünket. Ha lesz a településeink közelében hasonló kutatás, ki fogunk rá látogatni.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés