ENSZ-közgyűlés – Szijjártó: magyar katonák is részt vesznek a kurd önvédelmi erők kiképzésében

New York, 2015. február 29., kedd (MTI) – Az iraki Kurdisztánban szolgáló magyar katonai kontingens bekapcsolódik majd a kurd önvédelmi erők tagjainak, a pesmergáknak a kiképzésébe – tájékoztatta az MTI-t kedden New Yorkban Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni koalíciónak az ENSZ-közgyűlés ülésszakának keretében kedden megtartott csúcstalálkozójával kapcsolatban nyilatkozott. A tanácskozáson a magyar küldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök vezetette.

“Az Iszlám Állam sajnos egyre több területet foglal el, egyre több ember kénytelen elhagyni az otthonát a szervezet rémtettei miatt. Ezért – amennyiben az európai kontinensre háruló bevándorlási nyomást valóban csökkenteni szeretnénk – az Iszlám Állam elleni erőfeszítéseket jelentősen növelni kell” – mondta Szijjártó.

“Magyarország készen áll erre, ezért a 110 fős katonai kontingensünk, amely már Kurdisztánban van, nemcsak őrző és objektumvédelmi feladatokat fog ellátni a jövőben, hanem a kurd pesmerga erők kiképzésében is részt vesz” – tette hozzá.

Elmondta, hogy az IÁ-ellenes koalíció két legfontosabb elhatározása a terrorszervezet visszaszorítása, valamint az idegen harcosok áramlásának megakadályozása.

“Ha nem tudunk megoldást találni a lehető leghamarabb az Iszlám Állam visszaszorítására, akkor azzal kell számolnunk, hogy a Európa határain nem fog csökkenni a bevándorlási nyomás, hiszen annak egyik kiváltó oka éppen az Iszlám Állam növekvő területfoglalása” – fogalmazott a miniszter.

Szijjártó Péter – aki a nap folyamán részt vett az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete (CTBT) úgynevezett XIV. cikkelyes konferenciáján – hangsúlyozta, hogy az egyezmény mielőbbi életbe lépése nagyon fontos hozzájárulást jelentene a globális biztonsághoz.

“Sajnos jelenleg még nem tartunk itt, hiszen 44 olyan országnak mindenképpen ratifikálnia kell ezt a szerződést, amely jelentős atomprogrammal rendelkezik. Közülük nyolcan – köztük az Egyesült Államok, Kína, Izrael és Pakisztán is – azonban ezt nem tették ezt meg” – jelentette ki.

Elmondta, hogy az elmúlt két évben, a szervezet társelnökeként Magyarország ezzel kapcsolatban azt a feladatot vállalta, hogy minél több országot győzzön meg a csatlakozásról, ebben pedig kifejezetten Afrikára fókuszált. A kontinensről Angola és Kongó csatlakozott az egyezményhez.

“Magyarország – Indonéziával együtt – Japánnak és Kazahsztánnak adta át a társelnökséget, de a jövőben is elkötelezetten támogatni fogja az átfogó atomcsendegyezmény életbe lépését” – mondta a tárcavezető.

Szijjártó Péter beszámolója szerint Magyarország kedden támogatásáról biztosította Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök azon kezdeményezését, hogy 12 ország hozza létre az adriai-balti-fekete-tengeri összefogást. Ennek – magyar felfogás szerint – Közép-Európában ki kell építenie az észak-déli energiaszállítási, valamint út- és vasúthálózati infrastruktúrát, valamint szerepet kell játszania egy egységes digitális piac kialakításában a régió globális versenyképessége érdekében.

“A migráció most az egyik legnagyobb kihívás világszerte, mindenki egyetért azzal, hogy ez egy globális és nem európai kihívás, ezért is tartjuk fontosnak az Iszlám Állam elleni harc fokozását” – nyilatkozott Szijjártó Péter azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ székházában megtartott sajtótájékoztatóján több, a magyar kormány migrációs politikájára vonatkozó kérdésre kellett válaszolnia.

“Ezért tartjuk fontosnak, hogy ne csak Európa, hanem az egész világ viselje a bevándorlási hullámok terheit, hiszen azon nemzetközi politikai döntésekben, amelyek a modern népvándorlás ilyen mértékű növekedéséhez vezettek, nemcsak az Európai Unió vállat részt, hanem a világpolitika nagy szereplő is. Ezért azt gondoljuk, hogy az a helyes, ha minden világpolitikai döntéshozó vállalja a bevándorlási hullámok következményeit, magyarul: kiveszi részét a terhek viseléséből” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

– MTI –








hirdetés