Ennyi volt: megszűnik a művészeti tanács a Miskolci Nemzeti Színházban

Akt.:
A Kiss Csabával együtt érkezettek (balról) Rácz Attila dramaturg, Rusznyák Gábor rendező, Ari-Nagy Barbara dramaturg, Szabó Máté, Keszég László, Béres Attila rendező és Kiss Csaba. Nincs a képen Szőcs Artur rendező
A Kiss Csabával együtt érkezettek (balról) Rácz Attila dramaturg, Rusznyák Gábor rendező, Ari-Nagy Barbara dramaturg, Szabó Máté, Keszég László, Béres Attila rendező és Kiss Csaba. Nincs a képen Szőcs Artur rendező - © Fotó: ÉM-archív
Miskolc – Ebben a formában nem folytatják tovább Kiss Csaba és a 2012-ben vele érkezett alkotótársai.

Megszűnik a művészeti tanács az évad végén a Miskolci Nemzeti Színházban. A közösségi színházvezetés kudarcáról tudósító hírt tényként hallhatták a társulat tagjai a közelmúltban.

Szellemiség, arculat

A változás jelentőségének megértéséhez fel kell idéznünk, mi is a művészeti tanács. Ezt az új vezetési modellt Kiss Csaba ígérte meg pályázatában, amikor a miskolci színház igazgatói posztjáért jelentkezett. „Mivel az előadások szellemiségét, a színház művészi arculatát, a közönséggel és a várossal kialakuló viszonyát alapvetően a rendezők határozzák meg, egy erős állandó rendezői gárda igazi szellemi központtá avathatja a színházat. Az évados szerződéssel rendelkező rendezőkből és dramaturgokból álló művészeti tanács a színház művészeti életét irányító döntés-előkészítő és végrehajtó testület. (…) A művészeti tanács tagjai nemcsak a színház szellemiségét meghatározó döntések kidolgozásában vesznek részt, hanem az előadások rendezőiként, egymás próbafolyamatát figyelemmel követve konstruktív észrevételeikkel, érzékeny kritikájukkal hozzájárulnak a bemutatás előtt álló produkciók finomításához, jobbításához is” – olvasható a dokumentumban.

„Izgat a gondolkodása”

A 2012 februárjában, dr. Kriza Ákos miskolci polgármester kezdeményezésére összehívott rendkívüli társulati ülésen – amelyen a színház gazdasági társasággá alakulása miatt hivatali ideje lejárta előtt egy évvel eltávolított korábbi igazgató, Halasi Imre is részt vett – a frissen kinevezett vezető, Kiss Csaba annak a reményének is hangot adott, hogy igazgatásával a miskolci színház új nagy korszaka kezdődik, és munkájában a művészeti tanács segíti. Ennek tagjaiként mutatta be Béres Attilát, a művészeti vezetői poszt várományosát (aki később igazgatóhelyettes lett), valamint Rusznyák Gábor, Keszég László, Szabó Máté, Szőcs Artur rendezőket, Ari-Nagy Barbara és Rácz Attila dramaturgokat, Silló István zenei vezetőt. (Silló István helyett Cser Ádám lett a teátrum zenei vezetője.)

„Olyan embereket választottam magam mellé, akiknek izgat a gondolkodása, érdekelnek a munkái, szívesen beülnék próbáikra, megnézném, hol tartanak – és úgy érzem, ezzel valamennyien így vagyunk. Biztos vagyok benne, hogy szívesen fogadjuk majd azt is, ha egymás próbáit megnézve elmondjuk a másiknak, mit láttunk, hogyan lehetne jobbá, igazabbá tenni a készülő produkciót. Most, amikor nagyon nehéz évek jönnek, a művészetnek a kreativitás irányába kell menekülnie az anyagiak szorításából. (…) Ez is az állandó csapat mellett szóló érv. (…) A csapat melletti másik érv, hogy minden ide szerződő rendezőhöz kötődik öt-hat olyan fiatal színész is, korosztályuk legtehetségesebbjei, akik szívesen jönnek utánuk, mert tudják: velük jól lehet dolgozni – nyilatkozta még pályázóként az Észak-Magyarország 2012. január 10-i számában Kiss Csaba.

„Amit terveztünk, működni fog”

A létező szakmai érdeklődésre utalt lapunknak 2012 áprilisában nyilatkozva, ugyancsak ő: „Nagyon hiszek magamban és a társaimban is. Másfél hónapi évadelőkészítés után azt érzem, hogy amit terveztünk, működni fog, a Miskolci Nemzeti Színháznak a mai magyar szakmában igen magas az eszmei árfolyama. Szívesen jönnek ide dolgozni az emberek.” Az ide szerződött színészek nyilatkozataiban is rendre visszaköszönt ez az érv: Miskolcon történik valami – kimondva, kimondatlanul az volt a remény, hogy a miskolci színház lesz a hazai színházművészetben az a vitathatatlan és megkerülhetetlen minőség, amelyet a korábbi évtizedekben a kaposvári színház jelentett. A beköszönő évad végén ezt mondta a Színház.hu szakportálnak Kiss Csaba: „Ez az egy év mindent megért”.

És valóban: a közönség érdeklődéssel és szimpátiával figyelte a miskolci változásokat, a nyilvánosságnak szóló, a színházat újrapozicionáló rendezvényeket, és az igényes előadásokat. Hogy mi zajlik a háttérben, kevésbé tűnt fontosnak. Tény, a művészeti tanácsból viszont az első évad végén távozott Rácz Attila. Az elszerződött dramaturg a stratégiai fontosságú színházi nevelési programért, a Szitu-ért (Színház és Tudás) felelt. A helyzetet jól ismerő forrásaink szerint a maradók ezt komoly problémaként élték meg.

A következő évad művészeti tanácsot érintő híre volt, hogy lemondott igazgatóhelyettesi posztjáról Béres Attila, aki ekkor még úgy látta: tagja marad a testületnek. A részletekről lapunknak sem kívánt nyilatkozni, de annyit elismert: parázs viták voltak közte és az igazgató között, amelyek mibenlétéről nem beszélt. Kiss Csaba erről a változásról egyáltalán nem nyilatkozott.

A második évad érzékelhető veszteséggel záródott: távozott a színház vezető művésze, Kocsis Pál, és a fiatalok közül Molnár Gusztáv és Bohoczki Sára. A következő, jelenlegi évadot még itt kezdte Béres Attila, aki a komoly kritikai visszhangot kiváltó Tóték előadást rendezte, de a szezont a jelek szerint már nem itt fejezi be: a közelmúltban Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója beszélt róla az ottani teátrum főrendezőjeként. Elszerződött Ari-Nagy Barbara dramaturg is, ő az Örkény Színház társulatát erősíti.

Új korszak

Úgy tudjuk: a művészeti tanács megszűnése azt jelenti, hogy egyszemélyi vezetés következik – megszűnik a még itt maradt rendezők szerződése is. Rusznyák Gábor Kecskeméten folytatja, főrendezőként. Lesznek, akik a 2015/2016-os évadban is rendeznek majd Miskolcon, erről egyelőre nincs több információnk, ahogy arról sem, jár-e további, a társulatot érintő következményekkel ez a változás.

A helyzetet jól ismerő forrásaink szerint a Kiss Csaba és Béres Attila közötti feszültségek, a szakmaiság és a vezetői feladatok eltérő értelmezése körüli viták vezettek a közösségi vezetés kudarcához. Úgy tudjuk: felmerült, hogy a művészeti tanács megszűntével Kiss Csabának is le kellene mondania, de a színházigazgató nem kíván távozni (megbízása öt évre szól). A művészeti tanács általunk megkeresett tagjai egyelőre nem kívántak az Észak-Magyarországnak nyilatkozni.

Kiss Csaba megkeresésünkre nem kívánta kommentálni ezt az írásunkat, de jelezte: egy interjú keretében beszélne a történtekről. Kiss Csabának az Észak-Magyarországnak adott interjúját itt olvashatják >>>

– Bujdos Attila –

 








hirdet�s