„Én azt gondolom, hogy egy rendkívül sikeres évet zártunk…”

Akt.:
Török Dezső: Sokkal nyugodtabb légkörben, zökkenőmentesebben tudunk dolgozni
Török Dezső: Sokkal nyugodtabb légkörben, zökkenőmentesebben tudunk dolgozni
Miskolc – A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat számára minden település egyformán fontos. Interjú: Török Dezsővel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökével.

Valamivel több mint egy esztendő telt el azóta, hogy hasonló körülmények között beszélgettünk Török Dezsővel, aki akkor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés frissen megválasztott elnöke volt. A megyei politizálásban évtizedes tapasztalatokkal rendelkező Török Dezső akkor elnöki terveiről, a testület és a megyei önkormányzat egésze előtt álló feladatokról beszélt. A mostani beszélgetés nem is indulhatott volna másképp, mint a bő egy év értékelése.
Miben változott a korábbiakhoz képest a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés munkája? Mit sikerült megvalósítani az akkori elképzelésekből?

Török Dezső: Én azt gondolom, hogy egy rendkívül sikeres évet zártunk. Ezt azért jelenthetem ki bátran, mert az egy évvel ezelőtti székfoglaló beszédemben elmondottak jelentős része teljesült. A korábbinál lényegesen egységesebb a megyei önkormányzat működése, jobb a kapcsolatrendszere. Nagyon jó kontaktust sikerült kialakítani Miskolc Megyei Jogú Várossal és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatallal. Ennek egyik ékes példája, hogy a március 15-ei nemzeti ünnepet együtt köszöntötte a három szervezet a Miskolci Nemzeti Színházban.
A közgyűlési teremben már az első ülések idején látszott a változás…

Török Dezső: Igen és ezt fontosnak tartom. A székfoglaló beszédemben elmondottak közül teljesült az, hogy az önkormányzat közgyűlései szervezettebbek, követhetőbbek lettek. Apróságnak tűnik, de minden ülésen ott az óriáskivetítő, amelyen folyamatosan követhető, hogy mi is történik éppen az ülésen. Követhető, hogy éppen melyik határozati javaslat van napirenden, annak mi a lényege. Aki éppen beesik a közgyűlésre, számára is nyilvánvaló, hogy éppen miről beszélünk. Kicsit megújult a közgyűlés terme is, és informatikai fejlesztéseket is sikerült végrehajtanunk. Ennek fontos része, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb kijelzőn jelennek meg a szavazásokkal kapcsolatos információk. Utolsó fejlesztésként nemrég sikerült a mikrofonpultokat is kicserélni. Ezáltal sokkal kényelmesebb lett az ilyenfajta kommunikáció a teremben.
A testület munkáját miként értékeli?

Török Dezső: Sokkal konstruktívabb lett a közgyűlés munkája. A szervezeti és működési szabályzatunkat az ellenzéki frakciók véleményét is figyelembe véve igyekszünk formálni, csiszolni. Ma már mindenki lényegében addig beszél a közgyűlésen, ameddig jónak látja egy-egy témában. Én azt gondolom, hogy sokkal nyugodtabb légkörben, zökkenőmentesebben tudunk dolgozni. Fontos példája az együttműködésnek, hogy az elkövetkező évek munkáját meghatározó integrált fejlesztési programunkat ellenszavazat nélkül fogadta el a közgyűlés.
Több alkalommal hangsúlyozta, hogy az integrált fejlesztési program a jövő alapjait fekteti le.

Török Dezső: Úgy foglalhatnám össze egy mondatban, hogy a program a helyben megvalósítandó területfejlesztési feladatokat tartalmazza. Olyan programlista, amely alapja lesz az összehangolt területi fejlesztésnek a 2020-ig tartó uniós gazdasági időszakban. Komoly, részletekbe menő egyeztető munka előzte meg az elfogadást, amely keretében a települések vezetőivel szoros kapcsolatot tartottunk. Lényegében ez a terv alapozza meg az uniós forrásokból számunkra elkülönített 93 milliárd forint felhasználását.
Hogyan tudott, tud segíteni a megyei önkormányzat a megye településeinek a saját fejlesztési programjuk megalkotásában, megvalósításában?

Török Dezső: Alapvetésem, hogy a megyei önkormányzat számára minden település fontos. Hogy segítsünk, azért is indítottuk el például a Holdudvar konferenciasorozatot, amelyen a városok környezetében lévő települések lehetőségeit beszéltük át szeptemberben Borsodnádasdon, Szirmabesenyőn és Forrón. Hasonlóak megvalósulását szeretnénk segíteni a megye más területein is. A megye településeinek felajánljuk a megyei önkormányzat és intézményei szakmai segítségét. A megyei önkormányzat első számú érdeke, hogy fel kell zárkóztatni a települések, területek közül a kicsiket, a gyengéket, és a rendelkezésre álló erőforrásokat is ennek megfelelően kell csoportosítanunk. Ez hatalmas munka lesz, de állunk elébe.
A települések felkészültek a pályázatokra?

Török Dezső: Az elmúlt nyolc hónapban folyamatosan jártam munkatársaimmal a vidéket, hogy tájékozódjunk és segítsünk. Mindenütt azt mondtam, hogy találják ki a települések mint közösségek, hogy mit szeretnének, a képviselő-testületek tárgyalják meg, alakítsanak ki egy prioritást. Arra is kértem az önkormányzatokat, hogy igyekezzenek egymásra épülő beruházásokat tervezni. Például ne a temetőkerítés megépítése legyen az első, mert az nem gazdaságfejlesztés és nem lesznek belőle új munkahelyek. A központi alapelvekben is benne van és ezt számon is fogják rajtunk kérni, hogy a források 60 százalékát gazdaságfejlesztési projektek finanszírozására fordítsák és csak 40 százalék lehet infrastrukturális beruházás.
Az önkormányzat tevékenységében az egyik leglátványosabbnak látszó változás a külkapcsolatokban látszott. Miként értékeli ezt az elnök?

Török Dezső: Azért tartjuk nagyon fontosnak a külkapcsolatainkra fordított energiát, mert ezáltal érkezhet több befektető a megyében, vagy létesülhet több munkahely, és végeredményben növekedhet a megye gazdasága. Az egyik leginkább fókuszpontban lévő projektünk a Kassa megyével együttműködésben életre hívott Via Carpatia, amelyet potenciális lehetőségnek tartunk mindkét megye fejlődése szempontjából. A csoportosulás fő célja a Baltikumtól a Balkánig tartó, a két megyén északról déli irányba áthaladó tranzitút kialakítása. Ennek elősegítésére három ország négy önkormányzata (Borsod-Abaúj-Zemplénen túl Eperjes, Kassa és a kárpátaljai terület) együttműködési megállapodást írt alá ez év tavaszán a lengyelországi Rzeszówban. Az egyik legfontosabb cél, hogy a létrejövő tranzitút valamennyi érintett régió hasznára váljon, hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez és javítsa az ott élő lakosság életminőségét. Reményeink szerint a korszerű úthálózat kialakítása nemcsak tranzitforgalmat hoz az érintett térségekbe, hanem befektetőket is, illetve ösztönzően hat a meglévő gazdasági lehetőségek jobb kiaknázására. Közös érdekünk, hogy a Via Carpatia közlekedési folyosó beépüljék majd az Európai Unió fő közlekedési hálózatába.
Milyen eseményei, eredményei voltak az évben a Via Carpatiának?

Török Dezső: Felváltva Miskolcon és Kassán tartjuk a megbeszéléseinket, közgyűléseinket. Az egyik kassai tanácskozáson hagytuk jóvá egy, a magyar kormány által kiírt pályázaton elnyert közel 10 millió forint támogatás felhasználását. Hargita és Kassa megye részvételével gazdasági fórumot és üzleti találkozót rendeztünk szeptemberben Miskolcon. A kapcsolatok fejlesztéséhez szükség van a közlekedési rendszer összekapcsolására is, ezért a magunk eszközeivel szorgalmazzuk a Kassa–Miskolc autópálya megépítését. Ennek megépítésére Orbán Viktor miniszterelnök tett ígéretet miskolci látogatása alkalmával. A mindennapos teendőink közé tartozik továbbá javítani a magyar–szlovák határtérség együttműködését, integrációját.
Első alkalommal rendezték meg a megye napját. Hogyan értékeli ezt?

Török Dezső: Még az előző közgyűlés döntötte el, hogy minden esztendőben június 16-án – II. Rákóczi Ferenc születésnapján – megrendezzük a megye napját. Ezzel lényegében beálltunk a megyék sorába. Nem mi voltunk az első ebben, de nem is az utolsók. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy mindent tegyünk meg megyei identitásunk erősítéséért. Ennek is eszköze a megyenap. Ezért is rendeztük meg az idén először a megyenapot, amelyet Szerencsen tartottunk a Rákóczi-várban június 16-án hagyományteremtő szándékkal. A nemzetközi kapcsolataink révén együtt ünnepeltünk lengyel, felvidéki és német partnereinkkel. A hagyományokat folytatva az ünnepi közgyűléseinket megyénk egy-egy településével közösen tartjuk. Ennek keretében március 15-ét Sátoraljaújhelyen, augusztus 20-át Sárospatakon, október 23-át pedig Sajóvámoson ünnepeltük. Azt gondolom, hogy ezzel is megmutatjuk a megye polgárai számára, hogy a megyei közgyűlés minden ténykedésében a megye, a megyében élők érdekeit tartja szem előtt.

Szaniszló Bálint


Interjú: Török Dezsővel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökével

  • 49 éves villamosmérnök, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke
  • Tiszaújvárosban él. Nős, egy fia és egy lánya van
  • 1984 óta a Tiszai Finomítóban dolgozik különböző beosztásokban, 2003-tól termelési folyamat irányítás vezető volt, 2010-től 2014-ig energiagazdálkodás-vezetőként tevékenykedett.
  • 2014. október 22-én választották meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökévé
  • 1988 óta vesz részt az önkormányzati politizálásban mint a megyei közgyűlés tagja (különböző beosztásokban), illetve a tiszaújvárosi önkormányzat testületének is tagja volt 1998 és 2014 között.