Emlékpark: már buktak el tervek

Emlékpark: már buktak el tervek
Miskolc – Mi lesz a sorsa a Bükk keleti kapujában található Herman Ottó Emlékparknak? Ennek próbáltunk utánajárni. Korábbi cikkünkből kiderült: a terület az államé, de a Bükki Nemzeti Park a vagyon kezelője. 

Azt is megtudtuk, hogy a város szeretné hasznosítani, és a Diósgyőri vár-Lillafüred fejlesztési koncepcióban kiemelt projektként szerepel, látógatóközpontá alakítanák.

A város hogyan hasznosíthatná a területet, miután annak a nemzeti park a kezelője? Ezt kérdeztük korábbi cikkünkben dr. Tompa Sándor (MSZP) országgyűlési képviselőtől. „A koncepcióban szerepel, hogy a fejlesztésekben 3 kiemelt partner van: a miskolci önkormányzat, az Északerdő Zrt., valamint a Bükki Nemzeti Park. Már eddig is egyeztettünk velük, de a továbbiakban is számítunk az együttműködésükre” – válaszolta.

Nem nyertek

Kész-e együttműködni a nemzeti park a várossal? Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója elmondta: ők már Kobold Tamás polgármestersége alatt is tettek kísérletet az együttműködésre. Tervek között szerepelt, hogy a város környezetvédelmi civilszervezeteivel közösen pályáznak a park hasznosítására – tette hozzá. Akkor is látogatóközpont kialakítása, valamint környezetkímélő technikák bemutatása szerepelt a tervekben – tudtuk meg. – Több pályázat is elkészült, de egyikkel sem nyertek.

Majd – folytatta az igazgató – a megyei önkormányzattal is tárgyaltak a hasznosításról, jelenleg pedig a várossal közösen keresik a megoldást. Az igazgató ezt többféleképpen tudja elképzelni: területcserével (arról nem akart nyilatkozni, hogy melyik ez a terület), vagy részleges cserével, és közös hasznosítással. Ez utóbbit tartja a legvalószínűbbnek – hangsúlyozta.

Megtervezve

Milyen forrásból fejlesztenék? Az igazgató szerint a turizmusfejlesztésre komoly pályázati lehetősége vannak, de konkrét pályázat még nincs. Hozzátette: a város precízen megtervezte a koncepciót, és jelenleg a forrást keresik.

Duska József a park történetéről is beszélt: „Az épület terve nemzetközi díjat nyert, így a város keresett egy területet, ahol ezt meg lehet építeni. Ez volt a legjobb megoldás, hiszen ennek a területnek a rendezése akkoriban égető probléma volt.

A terület ma is stratégiai pont, sok szempontból előnyös. Az iskolák környezetnevelési koncepciójába is illeszkedhetne, hiszen közel van a városhoz, könnyen megközelíthető.”

Kapcsolódó cikkek: