Emlékkonferencia Václav Havelről – Göncz Árpád: fontos és időszerű felidézni a volt államfő emlékét

Budapest, 2012. május 23., szerda (MTI) – Václav Havel egykori politikus emlékére tartanak nemzetközi konferenciát szerdán Budapesten, az eseményen felszólalók kiemelték a korábbi csehszlovák, illetve cseh államfő elkötelezettségét a demokratikus értékek és az emberi jogok mellett.

A budapesti Cseh Centrum, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Kara, a Friedrich Ebert Alapítvány és az Ökopolisz Alapítvány által szervezett rendezvény résztvevőinek küldött üzenetében Göncz Árpád korábbi államfő, a rendezvény fővédnöke kifejtette, “fontos és időszerű” felidézni Havel emlékét, hogy ezzel mintát adjanak az új generációknak. Havel kiváló író és nagy gondolkodó volt, aki a bársonyos forradalom és az egységes Európa eszméjét testesítette meg – mutatott rá.

Kiemelte, a rendszerváltozások idején Havel az egész keleti blokkban ösztönözte a demokratikus ellenzék fellépését. Munkáját a demokratikus elvek és az emberi jogok iránti tisztelet vezérelte. Megjegyezte: politikai meggyőződésük hasonlósága miatt együttműködésükből igazi barátság lett.

Kaltenbach Jenő, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető docense, az LMP fővárosi frakciójának vezetője Havel igazság iránti elkötelezettségét hangsúlyozta, és úgy fogalmazott, az ezért folytatott küzdelem morális kötelezettsége alól nincs kibúvó. Azt mondta, az egykori politikus élete példaként szolgálhat minden demokratának.

A rendszer “első számú közellenségéből” az állam első emberévé emelte a közakarat, Európában szinte példa nélküli módon háromszor is megválasztották államfőnek. Az igazságszeretete megakadályozta abban, hogy visszaéljen a hatalommal, “mindvégig ember és polgár maradt” – hangoztatta. Hozzáfűzte: remélhetőleg hamarosan közteret neveznek el róla a fővárosban.

Lengyel László közgazdász, politológus hangsúlyozta, Havelnek és a “vele küzdőknek” a legdrámaibb kihívás nem a szembenállás volt a hatalommal, mert a meghurcoltatásokat könnyebb volt elviselni, mint a társadalom közönyét, megvetését. A közép-európai társadalmak nem voltak lázadók a hetvenes-nyolcvanas években, így az értelmiségiek szemben álltak a saját társadalmaikkal – mondta.

Véleménye szerint 2012-ben is “ez az egyik legnagyobb dráma”, mert a kelet-közép-európai értelmiségiek “láttak kormányokat bejönni, kimenni, de a társadalom itt marad”, és az emberek ugyanazzal a közönnyel nézik őket.

A politológus Havel kudarcai között említette, hogy tervei ellenére nem sikerült Csehszlovákiát “a legdemokratikusabb és legjólétibb” közép-európai társadalommá tenni, nem tudta egyben tartani Csehszlovákiát, megbékíteni a cseheket és a szlovákokat, elmaradt a megbékélés a németekkel, és bár egy hatékonyan működő közép-európai régiót akart létrehozni Magyarországgal és Lengyelországgal együttműködve, ma “távolabb vagyunk egymástól, mint valaha”.

Hankiss Elemér szociológus, filozófus kiemelte, Havel életét egyfajta kettősség jellemezte, egyrészt “a közéletben bátran részt vett”, a börtönt is vállalta, másrészt darabjaiban, esszéiben az emberi léttel kapcsolatos kérdésekkel, egyebek mellett a lét és nemlét kérdésével foglalkozott.

Mint emlékeztetett, Havel úgy gondolta, “mindig van abban valami gyanús, ha egy értelmiségi a győztesek oldalán áll”, és – mint mondta – az elmúlt húsz évben Magyarországon az értelmiségiek többsége mindig ott állt.

A filozófus arra is kitért, hogy míg a szabadság a rendszerváltozás előtt nem állapot, hanem mindennapi döntés volt, lázadást jelentett, ma csak élni kell vele, élvezni kell.

Keszei Ernő, az ELTE rektorhelyettese köszöntőjében arról beszélt, Havel olyan demokrata volt, aki nem hagyta magát eltántorítani az általa fontosnak tartott értékek, például az emberi jogok védelmétől. Miután sok meghurcoltatást szenvedett el, 1989-ben “váratlanul jött el a várt, általa előre látott pillanat”, amikor “a hazug hatalom” ereje kevésnek bizonyult a rendszer életben tartásához – emlékeztetett.

Michal Cerny, a budapesti Cseh Centrum igazgatója üdvözölte az Ökopolisz Alapítványt a konferencia szervezői között, mert – mint mondta – Havel mindig “a tágabb értelemben vett zöld mozgalommal szimpatizált”, a cseh zöldeket is támogatta elnöksége után.

Mint a szervezők közölték, a konferencia célja, hogy Václav Havelről megemlékezzen a magyar értelmiség és közvélemény. Az esemény kezdeményezői, a Fővárosi Közgyűlés és az oktatási bizottság LMP-s tagjai Budapesten posztumusz díszpolgári cím adományozását, illetve köztéri szobor elhelyezését javasolták, ezekhez a kezdeményezésekhez kapcsolódik a rendezvény.

– MTI –








hirdet�s