Emlékkonferencia – Orbán: a következő évek feladata a polgári Magyarország berendezése

Emlékkonferencia az Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulóján
Emlékkonferencia az Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulóján - © MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Budapest, 2015. május 6., szerda (MTI) – A polgári Magyarország 25 éve megálmodott berendezését nevezte a következő három év tétjének és feladatának Orbán Viktor miniszterelnök a Veritas Történetkutató Intézet és az Országgyűlés Hivatala által szervezett szerdai emlékkonferencián, a Parlamentben.

A polgári Magyarország berendezése – úgy, ahogy azt 25 éve “közösen megálmodtuk” – nem kisebb feladat, bár más természetű, mint a rendszerváltás vagy a 2010-es alkotmányos forradalom győzelemre vitele volt – fogalmazott a kormányfő a tanácskozáson, amelyet az 1990-ben szabadon megválasztott Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek.

Orbán Viktor szerint azonban ma van elegendő felhatalmazásuk, erejük ahhoz, hogy valóra váltsák a polgári Magyarország programját, amihez húsz év vívódás, egy győztes alkotmányos forradalom, öt év elszánt küzdelem, romeltakarítás és alapozás kellett. “Ez a munka is ránk maradt” – jegyezte meg.

Az 1989-90-es időszakról szólva a miniszterelnök azt mondta: az akkori eseményekhez való viszonyulásuk ma már korántsem olyan közvetlen vagy töretlen, mint egykor. Akkori szemmel nézve a mostani Magyarországot “talán el sem hinnénk, hogy ennyi buktatón keresztül, ilyen rövid idő alatt ilyen messzire eljutottunk”. Mai szemmel nézve viszont “inkább a negatívumokat és a hibákat látjuk”: a rendszerváltás idején megszűnt egymillió munkahelyet, a veszni hagyott keleti piacokat vagy éppen a spontán privatizációt – fejtette ki.

Szerinte 2010-re a magyarok többsége már a rendszerváltás vesztesének érezte magát, “útközben megtört, elfogyott az a lendület, energia és lelkesedés, amely az 1990-es évek elejét még meghatározta”. A 2008-as pénzügyi válság után pedig megfogyatkozott az a bizalom, amellyel a magyarok 40 év kommunizmus után a szabályozatlan piacgazdasághoz és a liberális demokráciához viszonyultak – tette hozzá.

Orbán Viktor a véleményét úgy összegezte: ma már egyre kevesebben vannak, akik a rendszerváltás színét, és egyre többen, akik már csak a fonákját képesek látni.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékezni Antall Józsefről, a szabad Magyarország első miniszterelnökéről. Szavait nagy taps fogadta, ami után úgy fogalmazott: Antall Józsefre szabta ki a sors azt az embert próbáló feladatot, hogy “a belpolitika Szküllái és a külpolitika Kharübdiszei között átvezesse hazánkat a slampos diktatúrából a képviseleti demokráciába, a tervgazdaságból a piacgazdaságba”.

Szólt ugyanakkor arról is, hogy a piacgazdaság rendszere láthatóvá tette mindazt, amit a szocializmus sokáig elrejtett az emberek szeme elől: munkanélküliséget, inflációt, a reális piaci árakat, a nagy iparvállalatok válságos helyzetét. Voltak, akik szerettek volna “visszaszenderülni”, és “a Kádár-rendszer iránt érzett nosztalgiára rájátszó ígéretek lényegében kisiklatták a rendszerváltás folyamatát” – fogalmazott, megjegyezve: 1994-ben esélytelenként indult a választáson az, aki csak annyit ígért, amennyi összhangban volt az ország lehetőségeivel.

Az egyértelmű töréspont azonban – folytatta – 2006 ősze volt, amikor nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszéde. A 2008-as gazdasági mellett ez a bizalmi válság volt a másik ok, amiért az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásával kezdődő korszaknak 2010-ben le kellett zárulnia – mondta Orbán Viktor.

Szavai szerint 2010-ben a magyar népnek két évtizedes “ütemkéséssel” ugyan, de “úgy tetszett, mégiscsak csinál egy forradalmat”, amellyel a választók elegendő erőt adtak ahhoz, hogy “megcselekedjük mindazt, amit a haza megkövetelt”. Ki gondolta volna 1994-ben, hogy “a mi politikai közösségünk” hozza létre a kétharmados parlamenti többséget, viszi sikerre az elmaradt forradalmat? – kérdezte, majd hangsúlyozta: 2014-ben a második kétharmados felhatalmazással a magyarok pontot tettek sok több évtizedes vita végére is.

A kormányfő összegzése szerint az elmúlt öt évben bebizonyosodott, hogy összefogással “reménytelennek tűnő dolgokra is képesek lehetünk”. Példaként említette a gazdaság beindítását, a családok, önkormányzatok kiszabadítását az “adósrabszolgaságból”, a nemzetközi cégek, bankok megadóztatást és az IMF “hazaküldését”. Európa legkorszerűbb alaptörvénye pedig biztosította a legnehezebb, legnagyobb szerkezeti, gazdasági átalakítások véghezvitelét is – tette hozzá, szembeállítva ezzel az 1949-es alkotmányt, amely – emelte ki – nem kötelezte a kormányokat a nemzeti érdekek szolgálatára.

“Védjük a családokat, munkát adunk segély helyett, kiállunk a magyar érdekek mellett Brüsszelben, és visszaszereztük a nemzeti szuverenitásunkat is. Harcunkat megharcoltuk, jó mulatság, férfi munka volt. Hölgyeknek köszönjük a segítséget” – mondta Orbán Viktor.

– MTI –