Embert nevelni a legszebb feladat

Akt.:
Molnár Zoltán
Molnár Zoltán - © Fotó: Magánarchívum
Miskolc – A közelmúltban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját a Pedagógusok Szak­szervezete. Interjú: Molnár Zoltánnal.

Nem csekély kihívást jelent manapság érdekképviselőnek lenni. Molnár Zoltán mégis vállalta, 2016 őszétől ő a PSZ megyei elnöke. Nem bánta meg.

Amikor 100 évvel ezelőtt megalakult a pedagógusok érdekvédelmi szervezete, milyen problémákkal kellett szembe­nézniük, és milyenekkel kell ma?

1918 legvégén alakult meg az első hazai pedagógus szakszervezet. Mindenki úgy érezhette akkor, hogy megszűnik egy régi világ (szét­esőben volt az Osztrák-Magyar Monarchia és sajnos szétesőben volt a történelmi Magyarország is). Ugyanakkor sokan remélték, hogy egy szabadabb, demokratikusabb és igazságosabb világ épülhet ki. Ne felejtsük azt sem, hogy a pedagógus lét sohasem jelentett jól fizetett állást. Ma sem jelent. A Pedagógusok Szakszervezetének ma is sok probléma ellen kell fellépnie. Ezek közül néhányat említenék a teljesség igénye nélkül. Az egyik csoportja e gondoknak a gyerekekhez köthető. Nagyjából mindenki egyetért azzal, hogy diákjaink túlterheltek. Ennek egyik forrása a tantervekben megfogalmazott hatalmas tudásanyag. Ráadásul a heti 35-38 tanítási óra mellett különórák, edzések és egyéb szervezett foglalkozások várnak gyerekeinkre. Hol marad idejük önmagukra, a barátokra? Hová fér bele az első szerelem életre szóló élménye? A másik „problémacsokrunk” a pedagógusok túlterheléséből adódik. A nevelés-oktatás mellett folyamatosan zúdul ránk a papírmunka lavinája. Nehezen értelmezhető kérdőívek, felmérések, tanári és iskolai önértékelések, portfólióírási kötelezettségek, egyebek. A legtöbb kollégám mindezt tökéletesen feleslegesnek, a pedagógusi munkát hátráltatónak tartja. Véleményem szerint jól gondolják. Ugyancsak elfogadhatatlan a tanítási órák heti rendszere. Lehet, hogy az egyik kolléga heti 22 órát tanít, a mellette dolgozó másik pedagógus pedig 26-ot. Mindezt esetleg ugyanazért a bérért. Tanévenként maximum 60 órát ingyen helyettesítésként rendelhet el az iskolavezetés a pedagógus számára. 36 tanítási héttel számolva tehát akár az is előfordulhat, hogy az egyik kolléga 792 órát, a másik viszont 996 órát dolgozik egy tanévben, miközben ugyanazt a bért kaphatják. Ha ez nem igazságtalan, akkor nem tudom, hogy mit kellene annak tartanunk.

Mi a helyzet az anyagi megbecsülés terén?

A pedagógus-életpályamodell bevezetése egy időre valamelyest orvosolta a pedagógusok bérlemaradását. Sajnos az az ígéret, hogy a bérünk a minimálbérrel együtt fog emelkedni, csak ígéret maradt, leszámítva egyetlen egy alkalmat. 2014-től úgynevezett vetítési alap létezik, ez évek óta változatlan: 101 500 forint. Fontos követelése a szakszervezetemnek, hogy térjen vissza a bérünk kiszámítása a minimálbér emelkedéséhez. De ne felejtsük el a pedagógiai munkát segítő munkatársak siralmasan alacsony bérét sem!

Egyre többször halljuk, tíz év múlva kezelhetetlen lesz a pedagógushiány. Ez valóban reális veszély?

Igen, a veszély valóban létezik. A pedagógusok átlagéletkora 50 év körül van. Tehát 10 éven belül nyugdíjba megy az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok közel 20 százaléka. Az utánpótlást jelenleg nem látjuk. Vannak kormányzati kezdeményezések például egy ösztöndíjprogram. De ennek hatásossága minimum megkérdőjelezhető.

Miért nem vonzó ma a pedagóguspálya?

Ma egy kezdő tanár – vagyis gyakornok – bére csak egy kényszer szülte kiegészítéssel éri el a garantált bérminimum összegét. Ez azt is jelenti viszont, hogy évekig helyben fog járni a béremelése. Ha három év után sikerül elkészítenie egy portfóliót és azt meg is tudja védeni, akkor pedagógus 1. kategóriába sorolva még mindig csak várhatja a bérnövekedését.

Mit tehet a PSZ annak érdekében, hogy mindez megváltozzon?

Folyamatosan megfogalmazzuk és jelezzük a problémákat az éppen aktuális oktatási kormányzatnak. Összegyűjtjük és közvetítjük a panaszokat, javaslatokat fogalmazunk meg. Újra és újra nekilátunk a gondok megoldásának. Van, hogy fogadóképesebb, van, hogy kevésbé fogadóképes erre a kormányzat. A mi dolgunk egyértelmű, a siker nem mindig az. Emellett persze végezzük az egyéb teendőinket. A PSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete például folyamatosan jogi tanácsadást és képviseletet biztosít tagjai számára munkaügyi kérdésekben, kedvezményes árú üdülési lehetőséget ad a tagságának, titkáraink igyekeznek a közösséghez tartozás élményét megteremteni kollégáink számára.

Ön személy szerint miért vállalta a sok munkával, de kevés köszönettel járó érdekvédelmi feladatot?

Mindig hittem a közösség erejében. Munkahelyemen 12 éve vagyok szakszervezeti titkár. Igyekszem kollégáim számára akár szakmai, akár jogi ügyekben tanácsot adni. Sikeresen szervezek közösségi programokat. Mindezek eredményeként szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy szervezettségünk 50 százalékos. Mindezek meghatározták döntésemet 2016 őszén, amikor felkérést kaptam több járási titkártól és a leköszönő megyei elnöktől arra, hogy a PSZ megyei szervezetét vezessem. Még nem bántam meg. Remélem azok sem, akik megkértek erre. Egy dolgot azért ne felejtsünk el! Embert nevelni még ma is az egyik legnagyobb kihívás, ezért az egyik legszebb pálya.

Hegyi Erika