Előtérben Koszovó – A szerb elnök Németországban tárgyalt

Szerbia uniós csatlakozása és a kétoldalú kapcsolatok mellett a balkáni helyzet, ezen belül pedig a koszovói kérdés volt Borisz Tadics berlini megbeszéléseinek a homlokterében. A szerb elnök Angela Merkel kancellárral egyetértve ellenezte Koszovó felosztását. Minapi óvatos felvetését a tartomány területi megosztásáról a mostani megbeszélésen már téves politikai értelmezésnek könyvelték el.

Pénteken, a háromnapos látogatás utolsó napján – a német egyeség ünnepén – a szerb államfőnek – a bejelentés szerint – Heinz Fischer osztrák elnök átnyújtja egy tekintélyes civil szervezet kitüntetését, a Quadriga díjat a politikai bátorságért, amely elismerést eddig a nemzetközi politikai közélet neves személyiségei vehettek át.

Németország és Szerbia állásfoglalása Koszovó kérdésében markánsan különbözik egymástól, ami a megbeszélésen erőteljesen kifejezésre is jutott. Tadics Berlinben közölte, hogy jöhet az EULEX-misszió Koszovóba, de csak három feltétellel. Az egyik, hogy szükséges hozzá a Biztonsági Tanács határozata, a másik, hogy ne alkalmazzák az Ahtisaari-tervet, a harmadik pedig, hogy a misszió Koszovó státusának a kérdésében semleges legyen. Ezek a feltételek feltehetőleg nem teljesülhetnek, s az sem valószínű, hogy az európai misszió szerb beleegyezés nélkül nem vállal szerepet Koszovóban. A szerbek lakta településeken csütörtökön tiltakoztak az EULEX-misszió telepítése ellen.

Vuk Jeremics szerb külügyminiszter elvárása szerint a nemzetközi bíróság olyan véleményt fog megfogalmazni, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása törvényellenes volt. Egy ilyen döntés után pedig Koszovó nem lehet tagja a nemzetközi közösségnek, véli a szerb diplomata, s ezért elvárja, hogy egyes országok visszavonják Koszovó elismerését. Mint mondta, ilyen jelzés már érkezett hozzá, példaként csak Costa Ricát említette.








hirdet�s