Élő népművészet a Műcsarnokban

Nagy volt az érdeklődés a matyó alkotások iránt
Nagy volt az érdeklődés a matyó alkotások iránt - © Fotók: Tóth Balázs
Budapest, Mezőkövesd – A Nemzeti Szalon a magas művészetek rangjára emelte az élő népművészetet.

Április 21-én nyílt meg s augusztus 20-ig látogatható a budapesti Műcsarnokban a Kéz/Mű/Remek össznépművészeti kiállítás. A Nemzeti Szalon idei tárlatán 2018-ban ötszáz népi kézműves mester, művész mutatkozik be, köztük számos Borsod megyei alkotó.

A rendezvénysorozatban minden esztendőben más műfaj mutatkozik be” Fekete György

Élő népművészet

A megnyitón Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke kiemelte, a Nemzeti Szalon az MMA legfontosabb éves rendezvénye. Az öt évvel ezelőtt létre­jött rendezvénysorozatban minden esztendőben más műfaj (képzőművészet, építészet, fotóművészet, iparművészet, most pedig az élő népművészet) mutatkozik be, s betekintést ad arra, mi történt a művészet világában. Szerinte ilyen gazdag kiállítás az élő népművészetből Európában sehol nincs. Az első ötéves ciklus ezzel a tárlattal zárul. Szegő György, a Műcsarnok művészeti vezetője megjegyezte, a kiállítással tisztelegnek a tradíciók, a mesterek és a kortársak előtt. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató megnyitóbeszédében arról beszélt, hogy veszélyben a magyarság, amely a legbetegebb nemzet. Kevés az emberi kapcsolat, felbomlanak a házasságok, hiányzik a megbecsülés, az egymásért való kiállás, az emberek elmagányosodnak. Közösségekre, barátokra van szükség, a művészet, az együtt éneklés, a játék pedig a társasági szintű együttlét alapja lehet.

Mint mondta, a parasztságban mindenki költő, táncos, énekes volt, munkájukat pedig megszépítette a művészet, amely mindenkié volt. Arra intett, hogy vissza kell adni a művészet jelentőségét. A gyerekek vágynak az alkotásra, meg kell tanítani őket a gyerekjátékokkal az együttműködésre, s nem versengésre kell buzdítani őket, hiszen Magyarországon szolidaritásra van szükség. A művészet nemcsak szabadidőtöltés, hanem örömet okoz, a szeretet kifejezésének eszköze, szeretetet adni pedig ugyanannyira fontos, mint kapni. Mivel ez az ország lassan csak lakóhely, ezért arra van szükség, hogy összefogjunk, s egységes nemzet legyünk.

A Műcsarnokban tizenkét teremben rendezték be a több óra alatt bejárható tematikus tárlatot, az oldalsó termekben külön csoportosítva az egyes népművészeti kategóriákat (például hangszerkészítés, pásztorművészet, fafaragás, templomdíszítés, viseletkészítés), míg a fő termekben az egyes tájegységek népművészetét mutatják be a tárlat kurátorai. Fő helyen szerepel Mezőkövesd, hiszen Matyóföld rögtön az első teremben mutatkozik be Kalotaszeggel együtt. A Matyó Népművészeti Egyesület kövesdi és környékbeli népművészei, valamint a matyó motívumok azonban a kiállítás más szegleteiben is fölbukkannak.

szamos-nepmuveszeti-ag-bemutatkozik-1_650

Zeleiné Pap Bernadett hímző, népi iparművész szerint ez a kiállítás az utóbbi évek legnagyobb szabású tárlata, s nagy elismerést jelentett, ha valakit meghívtak rá. De a népművészetnek is az, hogy megjelenhetett a Műcsarnokban. Óriási dolog, hogy Mezőkövesd egy nagy önálló „standot” kapott a kiemelt táj­egységek közt. Mint mondta, a kiállítás kurátora, Fülemile Ágnes etnográfus jól látja az értékeket, azt, hogy Mezőkövesden minden szakmában vannak elhivatott, tehetséges népművészek, s nagy elismerés volt a részéről a kiemelés. Ez viszont a jövőre nézve kötelezettségeket is ró az alkotókra, nem ülhetnek a babérjaikon. Szerinte a matyó népművészeti alkotások országos megítélésén is javít a kiállítás, hiszen volt idő, amikor hullámvölgyben volt a kövesdi népművészet, és a kereskedelmi stílus dominált a művészi színvonal helyett.

Rangot ad

Kovács Szabolcs bútorfestő népi iparművész szerint ez az átfogó, teljes tárlat a népművészetet a magas művészetekhez, a festészethez, szobrászathoz emelte föl, így a helyére került. A matyóság bemutatásának módja pedig rangot ad.

Mint mondta, több helyen volt már kiállítása a világban, de nagy dolognak tartja, hogy a Nemzeti Szalonon szerepelhet. A festett bútorok egyedi igények szerint készülnek – méretben, elrendezésben is alkalmazkodni kell a helyiség adottságaihoz –, létrejöttükhöz szükséges, hogy a megrendelő és az alkotó elképzelései találkozzanak. Kovács Szabolcs kifejtette, a kiállításokra saját bútorait viszi, de előfordult már olyan is, amikor egy tájházból kérték kölcsön bemutatásra. Budapestre több tárgyat is vitt, s a kurátorok választották ki közülük a kiállított tárgyakat a helyszínen.

Megemlítette, ahhoz, hogy egy alkotónak megrendelései legyenek, be kell mutatkoznia, hírét kell vinnie a világban és itthon is. A Mesterségek Ünnepe például egy jó kezdeményezés, hiszen annak köszönhetően több megrendelése is létrejött. Ez a pályázat már régóta váratott magára, és úgy véli, ilyen hatalmas tárlatot nem is lehetne gyakrabban rendezni. Nem csupán a berendezése volt ugyanis nagy munka, de a kiállított tárgyakba is rengeteg időt és értéket fektettek az alkotók.

– TB –


Kassán is bemutatják

Május 16-án délután négykor nyílik meg a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum és a Herman Ottó Múzeum rendezésében a Hungarikum a Matyó népművészet című kiállítás, amely szeptember 9-ig lesz látható. Zeleiné Pap Bernadett elmondta, nem csupán a múzeum gyűjteményében található régi, eredeti tárgyakat, valamint fotókat mutatják majd be a tárlaton, hanem a kortárs népművészet munkái is megtekinthetők lesznek, gazdag anyaggal készülnek.