Kert

2019.06.12. 12:00

Mire figyeljünk kánikulában?

Megjött az igazi hőség, amelynek hatásai vannak a kiskertekre is.

Horváth Imre

Nagy melegben fontos a napi kétszeri öntözés

Forrás: Dreamstime

Az elhúzódó tavaszi (sokak szerint őszi) időjárás miatt sem a növények, sem a kertészkedők nincsenek igazán felkészülve a kánikulai időjárásra. Pedig a kánikula megérkezett, és most még nem tudni, mennyi ideig marad, mennyire lesz nagy szárazság, fog-e még esni az eső vagy újra aszályos időjárás következik. Csupa olyan kérdés, amelyet nagy biztonsággal megválaszolni nem lehet, de készülni kell rá.

Vannak hátrányok

Aki minden évben szorgalmasan műveli a zöldséges- és virágoskertjét, azt bizonyosan nem kell győzködni arról, hogy az időjárás átalakulása a kertészkedés bizonyos fokú átalakulását is igényli. Nem lehet már dátumokhoz kötni a tevékenységet a kertekben, sokkal inkább az időjárásra kell figyelni és aszerint dolgozni.

Ennek vannak pozitív és negatív hozományai is a kertészkedő számára. Pozitív, hogy hamarabb ültethetünk, vethetünk, egyre inkább helye van, és természetessé válik a másodvetés, amelybe egyre többféle növény fér bele a kitolódott jó idő miatt.

A hátrányok között viszont említhetjük a kánikulai napokat, amelyek miatt egyre fontosabbá válik az öntözés és a megfelelő földmunka. Miről is van szó? Egyre inkább bevett szokás a reggel-este, vagyis napi kétszer öntözés, de egyre többen éreznek rá a különböző öntözőrendszerek előnyére és építenek vagy építtetnek ki egyet. A gyakori öntözés jó a növénynek, viszont nem jó a talajnak. Az ugyanis az öntözés hatására összeáll, összetömörödik, a felső rétege megszikkad, és nem ritka, hogy a növény gyökere a szabadba kerül, ami nem jó. A „levegőt kapott” gyökerű növény száradni, szenvedni kezd, hiába kapja a vizet folyamatosan. Az újabb nedvesség (eső, öntözés) viszont csak úgy lesz hatásos, ha a talaj felszíne nincs megtömörödve, mert a tömörödött talajon a víz el-, nem pedig lefolyik a mélyebb rétegekbe.

A problémák elkerülésére két dolgot kell szem előtt tartani. Ha már a gyökérzet a felszínre kerül, akkor a talaj óvatos megmozgatása után mindenképpen pótolni kell a földet, hogy a gyökér újra a talajszint alá kerüljön. Fel kell tehát töltenünk a veteményest a növények tövénél – ez pedig jó alkalom arra, hogy tápanyagot is juttassunk a növényünk tövéhez. A problémák megelőzése érdekében azonban kiemelt szerepet kap a talajlazítás, vagyis a kapálás – ahogy arról már korábban is írtunk!

Kapálás, mulcsolás

A kapálás olyan mély legyen, hogy a gyökerek ne sérüljenek, illetve a kapálás mélységével határozhatjuk meg a „szigetelőréteg vastagságát”, amivel a talajban lévő vízpárát megállítjuk. Minden esetben a gyökerek feletti talajréteget kell porhanyítani. A sekélyen gyökerező – mint például az uborka, hagyma – növényeknél sekélyen kapálunk, szőlő, gyümölcsfák, évelők, bogyós gyümölcsöknél a talajt mélyebben kell kapálni, hogy a nedvességet az alsóbb rétegben tartsuk meg.

Persze nem mehetünk el a mulcsolás említése mellett sem a témában. Hiszen mint arra már többször rávilágítottunk, a mulcs alatt a talaj jobban tartja a nedvességet, így ritkában kell öntözni, ugyanakkor egyfajta talajmunkát is végez, nem hagyja úgy összeállni a földet.

Az árnyékolást a dísznövénykertészek a hajtató­fóliákban már régóta alkalmazzák, azonban a házikerti fóliasátrak esetében is érdemes Raschel-hálóval takarni a fóliát. Az árnyékolás előnye, hogy jobb a paradicsom színeződése, a paprikán nincs kényszerérés, a terményeken nincs napégés, az uborkán is kevesebb a deformált termés, kevesebb a repedt paradicsombogyó.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában