ELFOGTÁK KARADZSICSOT – 13 évig bújkált a boszniai szerb vezető – HÁTTÉR

Hétfőn éjjel, 13 évnyi keresés után őrizetbe vették Szerbiában Radovan Karadzsicsot. Az egykori boszniai szerb vezetőt a Nemzetközi Törvényszék népirtással, háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolja, és nemzetközi körözést adott ki ellene.

Karadzsics személye megosztja a balkáni térségben élő nemzeteket: míg a boszniai horvátok és muzulmánok minden kétséget kizáróan a 20. század egyik szörnyetegének tartják a ’90-es évek elején történt etnikai tisztogatások miatt, addig sok szerb az 1992-95 közötti boszniai függetlenedési háború hőseként emlékszik rá.

A hágai Nemzetközi Törvényszék által ellene összeállított vádirat legsúlyosabb tétele Szarajevó 43 hónapig tartó ostroma, amelyben körülbelül tízezer civil polgár vesztette életét. Szintén kiemelt tétel a vádiratban az 1995 júliusában történt srebrenicai mészárlás, amikor több mint 7000 muzulmán férfi és fiú esett áldozatul a kelet-boszniai városban.

Radovan Karadzsics 1945-ben született egy szegény montenegrói faluban, Petnijcában. Édesapjával ötéves korában találkozott először, az idősebb Karadzsics ugyanis addig a csetnik tevékenysége miatti börtönbüntetését töltötte. 1964-ben a fiatal Radovan Szarajevóba költözött, ahol pszichológiát tanult az orvosi egyetemen, majd egy évet csalás miatt börtönben töltött (bár ő azt állította, hogy antikommunista tevékenysége miatt kapta a büntetést).

Karadzsics 1990-ben alapította meg a nacionalista Szerb Demokrata Pártot (SDS), amelynek célja a helyi szerb közösség egyesítése volt, és amely napjainkig része a boszniai politikai életnek. A függetlenségről 1992-ben tartott népszavazás eredménye jó ürügyet kínált Karadzsicsnak a háború kirobbantására. A referendumon ugyanis – amelyet a szerbek bojkottja mellett tartottak meg – a szavazók elsöprő többsége Bosznia-Hercegovina függetlensége mellett voksolt.

Mivel ezt az országban élő szerbek nem voltak hajlandóak elfogadni, a népszavazás után pattanásig feszült helyzetben néhány héten belül kitört a háború, amely egészen 1995-ig tartott. Karadzsics ez idő alatt boszniai államfőként nem lépett fel a háborús bűntettek ellen, a konfliktust lezáró 1995-ös daytoni békeszerződést követően pedig eltűnt a nyilvánosság elől, mielőtt a hatóságok letartóztathatták volna.

Az évek óta az elfogását követelő hágai Nemzetközi Törvényszék gyanúja szerint Karadzsics az elmúlt 13 évben eldugott szerb falvakban bujkált a bosnyák-szerb határ mentén. Egészen hétfő éjszakai letartóztatásáig sikeresen elkerülte, hogy a NATO vagy az Európai Unió békefenntartó erői elkapják, pedig ötmillió dolláros (715 millió forint) vérdíjat tűztek ki a fejére.








hirdet�s