Vendégjegyzet: Aktív idősödés – minőségi időskor

Az ember az emberiség történetének kezdete óta próbálta megfejteni az öregedés okát, annak misztériumát. Szinte minden történelmi kor kereste az élet meghosszabbítását jelentő „életelixírt”, az életben maradás csodaszerét. A tudomány területén a XX. században kezdődtek el a gerontológiai kutatások. A XXI. század pedig már óriási előrelépéssel az „anti-aging” (öregedés ellen) korszaka, melynek alapvető célkitűzése az aktív, minőségi öregedés és öregkor. Dr. Dobos László jegyzete

Mi is az öregedés? Legegyszerűbben úgy definiálhatjuk, hogy az öregedés az önszabályozó mechanizmusoknak a csökkenése, a genetikai apparátus szabályozásában bekövetkezett változás. A mindennapi életben az öregkort a nyugdíjkortól számítják, amely ma már igen differenciált még az Európai Unió országaiban is. Az ember öregségét valójában nem a kronológiai életkora, hanem az egyén szervezetének tényleges állapota határozza meg. Minden élő fajnak, így az embernek is meg van a maximális élettartama, melyet az orvostudomány, az életkörülmények s maga az egyén jelentősen befolyásolhat, megemelhet. A genetikusok jelenleg 120 évre „kódolják” az emberi életkort.

A XXI. század második évtizedében közhelyszerűnek tűnik az a statisztikailag is igazolható megállapítás, miszerint Európa népessége elöregedik. Nem kivétel ez alól hazánk, Magyarország sem. Az elöregedő társadalom két problémakört vet fel, nevezetesen a csökkenő születési arányt, valamint a születéskor várható élettartam meghosszabbodását. Tény, hogy az idősödő, ám még munkavállalási korban lévők körében a foglalkoztatási arány csökken. Előrejelzések szerint 2050-re a munkavállalók száma 18 %-kal csökken, ugyanakkor a 65 éven felüliek száma 60 %-kal növekedni fog! Az elöregedés ugyanakkor nem feltétlenül jelent krízishelyzetet. Egyre több ember lesz képes megőrizni aktivitását, testi, lelki és szellemi frissességét olyan életkorban is (az ún. „harmadik”, „negyedik” életkorban), amely életszakaszban a korábbi szemlélet szerint mindezen tulajdonságokra már nincs szükség. A minőségi időskor azt jelenti, hogy a társadalmi és a generációk közötti szolidaritás alapjain meg kell őrizni azokat az életkori szerepeket, amelyek korábban alakultak ki. Az aktivitás idejének meghosszabbítása a fenntartható fejlődés biztosításának egyik alapfeltétele.

Európai és tengeren túli kutatások a mindennapi gyakorlatban is igazolják, hogy az aktív időskor megélése az időskori szegénység leküzdésének hatékony eszköze lehet, egyben csökkentheti az időskorú emberek szegregációját, és azt, hogy a társadalom perifériájára kerüljenek. Az idősek számára fokozatosan megnyíló rész vagy egész munkavállalási lehetőség hozzájárulhat a szegénység csökkentéséhez, míg az önkéntes tevékenységekben való aktív részvétel csökkentheti az idősek elszigeteltségét.

Az Európai Parlament és a Tanács határozatot fogadott el „Az aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás éve 2012” megjelöléssel, amely a tagállamok számára meghatározott célokat és feladatokat fogalmaz meg. Az átfogó célok közül fontos kiemelni az alábbiakat:

„Az aktív időskor európai évére vonatkozó javaslat ösztönzi és támogatja a tagállamok, a regionális és a helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom által az aktív időskor ösztönzése, valamint annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy többet tegyenek az ötvenes éveinek végén és afölött lévő gyorsan növekvő népességben rejlő potenciál kiaknázása érdekében és ezáltal megőrizzék a nemzedékek közötti szolidaritást.”

Szerzőnk a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány Kuratórium elnöke