Éles fémtörvény: “anyagok, melyek nem keletkeznek háztartásokban…”

ellenőrzés egy ócskavastelepen - illusztráció
ellenőrzés egy ócskavastelepen - illusztráció - © Fotó: ÉM-archív
Miskolc – Miközben a legtöbb fejlett országban, az újrahasznosítás megítélése egyértelműen kedvező, addig Magyarországon ez a megítélés legalábbis vegyes képet mutat.

Az újrahasznosítás – melynek része a fémhulladékok begyűjtése, kezelése és újrahasznosítása – kapcsán sokak számára a kábellopások vagy az eltűnt csatornafedelek ugranak be. Ennek van alapja, hiszen közel évi 2000 tonnára tehető a visszaélések nagyságrendje. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a teljes hazai piacon évente több mint 1 millió tonna (nagyobb részt ipari) fémhulladék kerül begyűjtésre és újrahasznosításra. A visszaélések aránya erre vetítve kevesebb, mint 2 ezrelék, ami ráadásul jellemzően nem a legálisan működő telepeken csapódik le, hanem illegális csatornákon kerül értékesítésre.

– A hazai szabályozók, az illegális fémkereskedelem visszaszorítása érdekében megalkották Európa egyik legszigorúbb fémtörvényét, mely 2010. január 1-én lépett életbe. Ezt a fémtörvényt módosítja a 2013. november 25-én életbe lépett új fémtörvény, melynek fő célja továbbra is az illegális fémkereskedelem és a színesfém lopások visszaszorítása – fogalmazott az Észak-Magyarország érdeklődésére Szabó Áron, az Észak Magyar MÉH (ÉMM) Zrt., a régió egyik legrégebbi, meghatározó újrahasznosító vállalatának vezérigazgatója. – Az új törvény egyik legfontosabb eleme a tömbösített fémhulladékok és az égetett rézkábelek átvételének a tilalma, ezt november 26-a után egyetlen legálisan működő vállalkozás sem veheti át. A kábelégetés sokszor arra irányul, hogy az eltulajdonított kábelek ne legyenek felismerhetők értékesítés során. A kábellopás visszaszorítását célzó intézkedés nem vonatkozik más, vörösréztartalmú anyagokra, ugyanakkor az olyan réztartalmú hulladékot, mint pl. leégett villanymotor, célszerűbb lesz bontás nélkül egyben leadni.

Csak nagykorúaktól

A szakember elmondta azt is, hogy az új fémtörvény meghatároz olyan anyagokat is, melyet magánszemélyek kizárólag akkor adhatnak le, ha arra az adóhatóságtól engedélyt kapnak. Jobbára olyan anyagokról van szó, melyek jellemzően nem keletkeznek a háztartásokban, úgy mint: csatornafedél, csatornarács, ipari elektronikai berendezések, emléktáblák, állvány vagy zsalurendszerek, zsilipek és árvízvédelmi berendezések, ipari eredetű fémkábel-hulladék, közlekedési táblák, vasúti alkatrészek, szobrok és kegyeleti dísztárgyak, tűzcsapok és tűzcsapszekrények, távközlési szolgáltatók berendezései (pl. antennák), bálázott fémhulladékok.

A törvény a fenti hulladék leadása kapcsán 3 hónap türelmi időt biztosít (csak 2014. márciusától kell előre a NAV felé jelenteni magánszemélyeknek a leadásokat), ez idő alatt az átvevőknek kell külön gyűjteni a fenti listába tartozó hulladékokat. Fontos, hogy a 3 hónapos türelmi idő leteltét követően a fémkereskedő nem veheti át NAV-os igazolás nélkül a fenti anyagokat, a leadás kísérletéről pedig köteles tájékoztatni a hatóságokat.

– További változás, hogy a fémkereskedők csak nagykorúaktól vehetnek át fémhulladékot, személyazonosság igazolását követően – mondta lapunknak Szabó Áron. – Az ellenérték csak 100 ezer Ft-ig lesz készpénzben kifizethető, ezen összeg felett a kifizetés csak átutalással történhet. Ugyanakkora törvény egyéb hatásait csak a hatályba lépést követő tapasztalatok fényében lehet megítélni. Remélhetőleg a szigorú szabályozás eléri a célját, és hozzájárul ahhoz, hogy az újrahasznosítás társadalmi megítélése a helyére kerüljön.

ÉM-JLI