Élelmiszerlánc-felügyeleti díj: tavaly több mint 10 milliárd forint folyt be

Budapest, 2015. augusztus 13., csütörtök (MTI) – A tavaly befolyt élelmiszerlánc-felügyeleti díj összege 10,979 milliárd forint volt; ebből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált fejlesztésre fordítandó összeg 1,097 milliárd forintot tett ki; a Nébih működési kiadásokra fordítható bevétele 3,952 milliárd forint volt.

Ezeket az adatokat Az élelmiszerlánc-biztonságról és a felügyeleti díj felhasználásáról szóló – Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által jegyzett – jelentésben tették közzé.

A megyei kormányhivatalok megosztott bevétele összesen 5,928 milliárd forint volt, ebből 2014-ben átutaltak és a főkönyvben elszámoltak 4,548 milliárd forintot.

Az élelmiszerlánc összetettsége megköveteli, hogy az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hatóság „a termőföldtől az asztalig” átfogó, megelőző, tudományos megalapozottságú szemlélettel és integrált megközelítéssel vizsgálja az élelmiszereket az országban. E feladat megoldásához ad forrást az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008-ban hozott törvény, amelynek alapján 2012-ben vezették be a felügyeleti díjat.

A törvény alapján a befolyt felügyeleti díjból az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatokat kell végrehajtani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10 százalékát fejlesztésre kell fordítani. Emellett a felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is fordítható.

A jelentés példaként említi: az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság által végzett ellenőrzések közül 2014-ben az országos főállatorvos által elrendelt tejágazati célellenőrzés volt a legjelentősebb. Ennek keretében pedig egy engedély nélkül működő tejpalackozó működését tiltották meg. Az illegális tevékenységek elleni küzdelem fontos eleme, az általános forgalmi adó (áfa) megfizetésével összefüggő visszaélések visszaszorítását, valamint az élelmiszerlánc-biztonság növelését célzó elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) az idén január 1-jétől elindult.

Ez utóbbival kapcsolatban a jelentés megjegyzi: a rendszer fejlesztése során a Nébih által kialakított szolgáltatásokon keresztül jutnak az ekáer-rendszerbe a FELIR azonosítóval és a nyilvántartott első magyarországi tárolási helyekkel kapcsolatos adatok. Ezek biztosítják, hogy csak legálisan működő vállalkozások termékeit szállítsák az utakon, valamint hogy az Európai Unió területéről csak nyilvántartott vállalkozáshoz szállíthassanak élelmiszert.

Az ellenőrzések hatékonyságának növekedését jól mutatják, hogy tavaly a Nébih 531 kiemelt ellenőrzést végzett. Ez 36 százalékkal volt több mint 2013-ban. A kiszabott bírság összege 2,7-szeresére, 392 millió forintra nőtt. A hatóság 1460 tonna termék megsemmisítését rendelte el. 84 százalékban élelmiszereket, 14,5 százalékban növényvédőszereket és termésnövelő anyagokat ellenőriztek és 1,5 százalékban állatvédelmi céllal zajlottak a revíziók.

– MTI –








hirdetés