Kábítószerek az Avason – Egyre fiatalabbak, egyre durvább szerekkel

Akt.:
A "hagyományos" kábítószereket kiszorítják az új, pszichoaktív szerek (illusztráció)
A "hagyományos" kábítószereket kiszorítják az új, pszichoaktív szerek (illusztráció) - © Fotó: AFP
Miskolc – Kábítószerek az Avason – helyzetkép van. Mihez kezdenek a tudással?

Az Avasi lakótelepen élők kábítószer-fogyasztási szokásaival foglalkozik az a helyzetkép, amelyet a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület itteni munkája során készített Gordán Péter és Wágner-Lakatos Tamás.

Becslés: akár 8 000

A szerzők fontos megállapítása, hogy az Avasi lakótelepen, azon belül az általuk elsődlegesen vizsgált II. ütemben (ez a lakótelep középső része) a pszichoaktív szereket használók aránya magas, a városon belül kiemelt fogyasztói gócpont.

Egyre fiatalabbak próbálják ki, akik nem ismerik a hagyományos kábítószereket, ezáltal élmény- és hatásbeli összehasonlítási alappal sem rendelkeznek. Egyre felelőtlenebb a szerhasználat, veszélyérzet nélkül vállalják az ismeretlen összetételű új szer fogyasztásával járó kockázatot.

Jellemzően az új szereket egyre nagyobb arányban használó fiatalok „magukra hagyottak”. A „hagyományos kábítószerekkel” szemben egyebek között azért hódítanak az új szerek, mert ezek olcsóbbak.

A pszichoaktív anyagokat fogyasztó emberek számát 3 500 és 8 000 közöttire becsülik, megjegyezve, a fiatalok körében akár a 30 százalékos arányt is elérheti.

Miért nyúlnak a szerhez? A régi kábítószerek esetében az a motiváció, hogy „ez jó”, míg az új szereknél ez: „mert kiüt”.

Mi a baj?

A szerzők szerint egyértelműen látszik, hogy jelenleg nincs intézményi, szolgáltatási válasz az új szerek terjedésének megakadályozására, helyi szintű kezelésére. A szerhasználók nehezen megszólíthatók, „zárkózottak”, a közvetlenül nem érintett környezet elsősorban veszélyforrásként tekint rájuk. A lakótelep adottságainak, valamint a fizikai környezetalakításának komoly korlátai vannak, mely behatárolja a megoldások keresésének és megtalálásának lehetőségeit – hívják fel rá a figyelmet.

A témára további írásainkban visszatérünk.

– ÉM-összefoglaló –


Ha elindulna a hólabda

A szerzők úgy tekintenek az általuk rögzített helyzetképre, mint ami alapja lehet a helyzet kezeléséhez szükséges szolgáltatások fejlesztésének. Tanulmányukban rögzítik, mire lenne szükség.

Például „a szerfogyasztók részletes feltérképezésére közösségi szinten, akár hólabda módszerrel, az érintett intézményi háló és szakembergárda bevonásával, többek között az információs rendszerezése és monitoring érdekében”. „Speciális szolgáltatások kellenének az Avason, mint például az anonim szerhasználói csoportok szervezése és támogatása.”