Egy órát se bírnak ki kütyük nélkül

Akt.:
Egy órát se bírnak ki kütyük nélkül
© Illusztráció: Stuff.co.nz
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A fiatalok jelentős része belebetegedne, ha megfosztanák számítógépétől, okostelefonjától.

„Szeretem a nagyit, finomakat főz, elhalmoz édességekkel, de kizárt, hogy nála töltsem az iskolai szünidőt, mert ott nincs internet.” Ez a mondat egy 10 éves kisfiú szájából hangzott el, aki egyetlen napra sem volt hajlandó lemondani a virtuális barátairól és játékairól. Úgy érezte, létezése egy fontos darabjától fosztaná meg a vidéki vakáció.

Az ilyen és ehhez hasonló esetek, vagyis a digitális eszközöktől való függés egyre gyakoribb a fiatalok körében, a XXI. század új betegsége erőteljesen rányomja a bélyegét a felhasználó személyiségfejlődésére és a társas kapcsolataira – mutatott rá a Városi Fejlesztő Műhely internetes veszélyforrásokra fókuszáló szakmai programján a minap Jámbor Csilla pszichológus. Előadásában hangsúlyozta: számtalan eszköz veszi körül manapság a gyerekeket, felnőtteket (tablet, laptop, okostelefon, televízió, PlayStation, Xbox stb.), ezek természetesen nem ördögtől valók, viszont fontos, hogy valóban okosan használjuk őket, ne váljunk a rabjaikká.

Megszólják, ha nem elég menő

– Már a kisiskolások körében is presztízskérdés, hogy kinek milyen telefonja van, ez lett a szociális önmegjelenítés eszköze. Ehhez társul egyfajta érintési és érintkezési vágy, belső késztetés az intenzív virtuális jelenlétre például a közösségi oldalakon. Az okostelefonok kényszeres használata technológiai stresszhez vezet, ez pedig olyan tüneteket produkálhat, mint: alvás­zavar, fejfájás, hangulatingadozás, magas vérnyomás, teljesítményromlás a munkában, tanulásban.

– Van olyan iskola, ahol a tanórákon pár percnyi „médiaidőt” hirdetnek, ilyenkor a diákok rápillanthatnak a legfontosabb üzeneteikre a mobiljukon, így csökken bennük a szorongás és javul a koncentráló képességük, tanulmányi teljesítményük – mesélte Jámbor Csilla.

Digitális függőségek

– A digitális eszközökhöz való görcsös, kényszeres ragaszkodás esetében nehezen definiálható, hol kezdődik a függés, ám egy biztos: az irányításnak a felhasználónál kell lennie, a kontroll visszaszerzésének első lépcsőfoka pedig a probléma tudatosítása. A digitális függőségek egyike a fantomrezgés, amikor úgy érezzük, hogy rezeg a telefon, de valójában nem történt semmi. Nomofóbia alatt a mobilnélküliségtől való félelmet értjük, legyen szó az adatok vagy a készülék elvesztéséről. És akkor még nem szóltunk a „fomóról” (fear of missing out), amikor attól rettegünk, hogy kimaradunk valamiből, s ezért kényszeresen, szinte állandóan figyeljük a telefont, figyelmet követelünk magunknak a virtuális térben (poszt, lájk, komment), és úgy érezzük, másoknak sokkal színesebb az élete.

Hasznos videójátékok

A népszerű videójátékok között vannak kifejezetten hasznosak, amelyek a gyerekek problémamegoldó képességét, kreativitását, szem-kéz koordinációját, finommotorikus készségét, olvasási és matematikai tudását fejlesztik, ám előfordulnak erőszakos játékok is. Csak azoknál növekszik az agresszió szintje, akiknek erre fogékony személyiségjegyeik vannak, például könnyen dühbe gurulnak, gondolkodás nélkül cselekszenek, depresszívek és érzékenyek, közömbösek mások érzéseivel szemben, és hajlamosak megszegni a szabályokat.

Információk tengerében

Szó esett a hatalmas léptékben fejlődő technika emberi szervezetre gyakorolt káros hatásairól is, úgymint az egészségtelen étrend, a testmozgás hiánya, az alváshiány, valamint az elégtelen mennyiségű személyes, minőségi beszélgetések és közös, aktív időtöltés a szabadban.

– A digitális eszközökön keresztül nagyon sok in­formációt kapunk, ezeket nincs időnk, erőnk feldolgozni, rendszerezni. Egy-egy ­érdekes hírre felkapjuk a fejünket, de gyakran nem járunk utána a valóságtartalmának. A fiatalokat rengeteg koruknak nem megfelelő információ is éri, érzelmileg ezekkel nem tudnak mit kezdeni. Ha valami érdekli őket, nem az információt, hanem az elérési utat jegyzik meg, ahol bármikor visszakereshetik a tartalmat – árulta el a pszichológus.

Így viselkedik a tested, mikor mobilozol

Amikor a mobilunkat nézzük, nyomkodjuk, a fejünket kissé lehajtjuk, a nyakunkat természetellenes szögben tartjuk, a vállaink előre esnek. Ha valaki hatvanfokos szögben előrehajolva tanulmányozza a telefonját, akkor akár körülbelül huszonöt kilónak megfelelő erővel terhelheti a gerincét.

Mivel a helytelen test­tartás folyamatosan erőlteti és ­terheli a nyaki csigolyákat és a gerinc többi részét, ez ­hosszú távon a kopásukhoz, deformálódásukhoz vezethet.

Az állandósult görnyedt tartás fejfájás, migrén kialakulását okozhatja. Ha nem húzzuk ki magunkat, a légzésünk sem lesz teljes, kevesebb oxigén jut a szervezetünkbe, amitől fáradékonyabbak leszünk. A görnyedt tartás árt a tüdőnek és a szívnek, hiszen a belső szerveink is összenyomódnak – hangzott el a megyei pedagógiai szakszolgálat nyíregyházi tagintézményének szervezésében tartott „műhelymunka” során.

PI