Egy koron túl már reménytelen munkát találni?

Akt.:
Az idősebb „szaki” tudása, tapasztalata aranyat ér a tanműhelyben (is)
Az idősebb „szaki” tudása, tapasztalata aranyat ér a tanműhelyben (is) - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A megkérdezettek negyede legalább félszáz helyre adta be az önéletrajzát; sikertelenül.

Egy friss felmérésben a megkérdezett 45 év felettiek többsége úgy nyilatkozott, hogy az állások elnyerésének elsősorban az életkor, a túlképzettség, valamint a fizetési igény szab gátat, és csak ezután jönnek a nyelvi, szakmai és önkifejezési hiányosságok. A Napló által megkérdezett vállalatvezetők szerint azonban ez nem feltétlenül van így.

Nem a kor számít

Ábrahám László, az amerikai tulajdonú NI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett, hogy néhány évvel ezelőttig egy 60 feletti fickó vezette a világ informatikai iparát, tehát az alkalmasságnak, a szakmai kompetenciának az életkorhoz nincsen köze (vagy nem feltétlenül kell, hogy legyen). „Tudjon a jelölt angolul (hiszen egy középkorú ember már nem legalul akar dolgozni a hierarchiában, hanem legalább középvezetőként), és kellenek azok a friss számítástechnikai ismeretek, programozásban vagy éppen csapatirányításban, amelyek ma már ebben az iparágban nélkülözhetetlenek. Mi tehát nem diszkriminálunk életkor alapján (sem)”.

Az építőiparban is egyre égetőbb a szakemberhiány.
Debrecen - Miközben itthon égető a szakemberhiány, a JóSzaki.hu portál arról cikkezik, hogy a valamirevaló magyar szakemberek egyik fele már régen Nyugat Európában „lapátolja a GDP-t”, a másik fele pedig előbb vagy utóbb úgy dönt, hogy saját vállalkozást alapít. A téma kapcsán csak úgy röpködnek ...

Az általa vezetett magyarországi leányvállalat 17. éve működik Debrecenben, a dolgozók átlagéletkora 35 év körüli. Ebbe persze nemcsak az IT-s kollégáik tartoznak bele, hanem a más területeken dolgozók is.

Az természetesen mindig az illetőn múlik, hogy autodidakta módon mennyire képezi magát. Nálunk a 13 fős topmenedzsmentből három kolléga 45 év környékén mozog, de a többiek se tinédzserek már; vagy itt vagyok én, lassan 63 évesen. Nem ezen múlik…”

Mégis a kor számít?

Magyarországon a 45 fölöttiek kihívásainak képviseletére jött létre tavaly a Restart-Up közösségi program, melynek célja pontosan az, hogy a magasan kvalifikált 45 év felettiek körében mutatkozó negatív álláskeresési tapasztalatokra keressen és találjon megoldást. „Nonszensz, hogy bizonyos szakmákban az emberhiány már a vállalatok működésének szab gátat, ugyanakkor képzett és felkészült emberek tömegével számolnak be arról, hogy nem kapnak meg állásokat, vélhetően az életkoruk miatt” – állítja Pethő Anikó, a Restart-Up projekt egyik alapítója.

A 45 felettieket érő disz­kriminációra változatos indokokat sorolnak egyébiránt a felmérés keretében megkérdezett HR-esek. A dobogós érvek a vállalat vezetésének elvárásai, a generációs különbségek, a digitális lemaradás, és csak ezek után jön a jelentkezők rugalmatlansága, illetve a személyiségükkel kapcsolatos más kritikák. Ugyanakkor azt a személyzetisek is elismerik, hogy az idősebbek lojálisabbak, szakmai tapasztalataik értékessé teszik őket, kiegyensúlyozott életvitelük pedig sokat hozzátesz a megbízhatóságukhoz.

Fotó: Illusztráció -
 boon.hu
Budapest - Képzésekkel kellene segíteni a 45 év feletti álláskeresők munkaerőpiaci elhelyezkedését, hiszen ennek a korosztálynak a foglalkoztatása megoldást jelenthetne a munkaerőhiányra is a Restart-Up közösségi projekt szerint. A Restart-Up tavaly december és február között a velük kapcsolatban...

Bárcsak jönnének…

Boros József, ismert debreceni vendéglátós nem olvasta ugyan az ezzel kapcsolatos tanulmányt, a több évtizedes tapasztalatai azonban nem teljesen csengenek egybe az abban leírtakkal. – Az a baj, hogy pontosan ez a középkorú generáció hiányzik például az én cégeimnél is. Szerintem egy 40-45 éves munkavállaló manapság nem számít idős­nek, sőt, a legjobb korban van. Ekkorra már rendelkezik megfelelő munkatapasztalattal, szakmai rutinnal, ugyanakkor az sem mellékes, hogy a gyerekei már nem kicsik, akikkel sokat kellene táppénzen lenni. Éppen ezért én például szívesen foglalkoztatnék nagyobb számban negyvenes szakembereket, de nincsenek ilyenek a látókörömben. Sokan külföldön dolgoznak, vagy a talpraesettebbek itthon indítottak már vállalkozást. Nálunk az 50 fölöttiek inkább segéd- és betanított munkások, vagy vannak a pályakezdőink, akik éppen a középkorú szakiktól tudnák a leggyorsabban és magas színvonalon elsajátítani a szakmát – véli a megye egyik leggazdagabb embereként számon tartott vállalkozó.

Szimpatizálnak velük

Vitos Albert, a debreceni székhelyű HSA Kft. munkaerő-közvetítési szakmai vezetője is azt tapasztalja hogy a munkaadók kifejezetten szimpatizálnak a ’40-es korosztállyal, hiszen ezek az emberek már nem „ugrándoznak” évente másik munkahelyre, tehát jobban lehet rájuk számítani. „Nem beszélve azokról a szakmai kompetenciákról, amiket ilyen idős korára az ember már a magáévá tesz. Inkább az 50-55 éves korosztály az, akikből eleve kevesebb álláskereső jelenik meg nálunk; éppen a fent említettek miatt. Bár, nekem például tavaly egy 62 éves embert is sikerült elhelyeznem az elsődleges munkaerőpiacon, az állattenyésztésben középvezetőként találtunk neki munkát” – tájékoztatott a munkaerőpiaci szakember.

– Petneházi Attila –


Mi baj lehet 45 felett?

• személyiségi problémák

• rugalmatlanság

• egészségügyi gondok

• digitális lemaradás

• generációs különbségek

• nem eléggé nyitottak

• eltérő tapasztalatok

• rutinból közelítenek

• nyelvtudás hiánya

• túlzott bérigény

• elavult ismeretek








hirdet�s