Egy kormány, kétféle elképzelés

Budapest – Komoly vita alakult ki a felsőoktatási törvény tervezett módosítása körül.

Az elmúlt héten hozták nyilvánosságra az új felsőoktatási törvény vitaanyagát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján Az új törvény céljaként a felsőoktatás színvonalának növelését és az intézményrendszer gazdaságos működtetését jelölte meg Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár.

Osztatlan lenne

A koncepció szerint egyebek mellett változások lesznek a tanárképzésben: áttérnek az osztatlan képzésre, emellett elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák feladatai, a hallgatók esetében pedig maximalizálják, hogy hányszor próbálkozhatnak egy-egy vizsgán. A koncepciót egyhónapos vitára bocsátják, januárban kerülhet a kormány, majd áprilisban a parlament elé. Az új felsőoktatási törvény legkorábban május végén születhet meg.

Sok problémát és válságjelet mutat a felsőoktatás, a jelenlegi törvény pedig nem alkalmas arra, hogy ezeket kezelje – jelentette ki az oktatásért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban kifejtette: olyan kerettörvény megalkotása a cél, amelybe a finanszírozáshoz, működéshez és létszámokhoz szükséges alapvetések kerülnek be, a további részleteket pedig kormány-, és miniszteri rendeletekben szabályozzák.

Nem teszi tönkre

Pokorni Zoltán, volt oktatási miniszter, aki jelenleg a parlament oktatási bizottságának elnöki tisztét tölti be, egy nevelési konfrencián beszédében többször is érzékeltette, hogy hiába tagja az egyik kormánypártnak, és hiába vezeti az országgyűlés szakbizottságát, nem tudja befolyásolni az oktatásügy szakmai lépéseit. Kiderüllt az is, nem tud azonosulni a Hoffmann Rózsa, KDNP-s oktatásügyi államtitkár által képviselt irányzattal. A fideszes oktatáspolitikus többször, több formában kifejtette, csak remélni tudja, hogy a jelenlegi szakvezetés nem növeli majd az oktatás bajait, és puszta „revansvágyból” nem teszik tönkre az előző ciklusokban elért eredményeket. Mint mondta: sokak illúziója, hogy a ’70-es évek oktatásügye jól működött, amihez érdemes visszatérni, de Pokorni Zoltán leszögezte, ő az ellenkezőjét gondolja: a korszak szakmai teljesítménye szerinte rossz volt. Kiemelte: véleménye szerint a felsőoktatás bolognai rendszerét mindenképp meg kell tartani, mert nincs alternatívája. Ezzel Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár korábbi bejelentésére utalt, ami arról szólt, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága megkezdi a Magyarországon 2006-ban bevezetett bolognai rendszer felülvizsgálatát.

Amin vitáznak

A vitaanyagban szerepel:
Szigorúbb feltételeknek kellene eleget tenniük a jövőben az egyetemeknek, a mesterképzéseken pedig csak azok tanulhatnának tovább, akik a kettéváló alapképzések közül az akadémiai és nem a gyakorlati típusút választanák.

Egy felvételi eljárásban legfeljebb öt felsőoktatási intézménybe lehetne jelentkezni, ha pedig a jelentkező nem nyert felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható más felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg.

A 18 évesek 45 százaléka tanulhatna ingyen a felsőoktatásban

Osztatlan, kétszakos tanárképzés lenne a jövőben, arra pedig kizárólag alkalmassági vizsga teljesítése után nyerhetnének felvételt a hallgatók.

Az új felvételi eljárásban a jelentkezés feltétele két tantárgyból tett emelt szintű érettségi és szóbeli vizsga (gyakorlati vizsga) lenne.

A felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása alapvetően három részből tevődne össze: az intézménytámogatási összeg országos előirányzatának 70 százaléka feladatfinanszírozás, 15 százaléka a hallgatói létszámhoz kötött és képzési csoportonként differenciált képzési támogatás és 15 százaléka a képzést megalapozó tudományos célú támogatás.

Pokorni Zoltán szerint:

Nem lenne jó ismét a voluntarizmus hibájába esni, csak most a másik oldalról. Hiba lenne, ha most két emelt szintű érettségit írna elő az állam, pláne, ha ezt még tetézné azzal, hogy megemeli a kötelező vizsgák számát. Egyik évről a másikra nem lehet ennyire megemelni a követelményeket. Ha a diák kárt okoz azzal, hogy sokszor vizsgázik, meg kell fizettetni vele, de nem lenne szabad kidobni azt az összeget, amit a képzésébe az állam befektetett. Támogatom, hogy a pedagógusképzés ismét osztatlan legyen, de az alapképzés kettéválasztásával nem értek egyet, ez a duális rendszer restaurációját jelentené. A koncepciót elemezve érthetetlen a finanszírozásra vonatkozó passzus, ezzel kapacitást finanszíroznánk. Át kell alakítani a felsőoktatást, ma ugyanis kapacitásfeleslegek vannak, szétaprózott a rendszer. A vidéki főiskolákat csak új feladatok odaszervezésével lehet megmenteni, az érettségi utáni felsőfokú szakképzés nagy részét ide kell átterelni. A bolognai rendszert alaposan át kell nézni, nagyon sok probléma van vele, de meg kell tartani.

Komoly dilemmák sora

A felsőoktatási törvény koncepciójának visszavonására, a felsőoktatási kerekasztal összehívására és új javaslat kidolgozására kérte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert az MSZP humán kabinetvezetője. Hiller István szerint a hatvanas évek szelleme nyomja rá bélyegét a koncepcióra: kevés hallgató, bezárkózó intézmények és állami felügyelet jellemzi. A szocialista országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a tervezet színvonal-, hallgató-, és autonómia ellenes.

Az LMP egyetért azzal a kormányzati szándékkal hogy „a felsőoktatás minden területén – oktatás, kutatás, intézményi irányítás – kiemelt szerepet kapjon a minőség”, de szerintük komoly dilemmák sora vár feloldásra: például a hallgatói önkormányzatok jogait semmi szín alatt nem szabad csorbítani, ugyanakkor biztosítani kell azok eddiginél nagyobb átláthatóságát és a tényleges hallgatói részvételt, írják közleményükben.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint nem a hallgatókat kell sértegetni azzal, hogy nem tanulnak, hanem azokat a felsőoktatási vezetőket kell lecserélni, akik használható tudás nélkül adtak nekik diplomát.