Egy falat csokitörténelem: Itt a Mikulás, egye meg az ördög szarvát!

Akt.:
Egy falat csokitörténelem: Itt a Mikulás, egye meg az ördög szarvát!
Miskolc – Most hogy eljött a mértéktelen csokimikulás evés ideje nem árt tudni, hogy mit is eszünk és mióta. Cortez mexikói hódítása óta toljuk Európában is a csokoládét, és egy időben az ördög szarvaként emlegették.

A Nestlé sajtóanyag szerint a csokoládé története közel kétezer évre nyúlik vissza. Az Istenek eledeleként számon tartott ínyencséghez a kakaóbabot a maják kezdték termeszteni az időszámításunk előtti harmadik században. Az aztékok „cacahuatl”-ból, azaz kakaóbabból készített „xocolatl”(keserűvíz) nevű ősi italát a Mexikót meghódító spanyol Hernando Cortez fedezte fel Európa számára 1519-ben. A spanyolok forró vízzel készítették. Vaníliával, fahéjjal vagy szegfűszeggel tették élvezhetőbbé, és később cukorral édesítették.

A csokoládéfogyasztást Kolumbusz Kristóf fedezte fel tengerentúli útjai során, de csak később, Corteznak köszönhetően ismerhette meg Európa. Először a spanyol udvarban tett szert rendkívüli népszerűségre, olyannyira, hogy a társasági hölgyek még a mise alatt sem tudtak meglenni nélküle. A kakaóbab csaknem 200 évig a spanyolok kereskedelmi monopóliuma volt, majd 1615-ben XIII. Lajos francia király felesége – aki Madridban nőtt fel – ismertette meg a francia nemesség köreiben a csokoládé italt, amelynek fogyasztása hamarosan divattá és egyben státuszszimbólummá vált.

BIG_0001622069

A csokoládét a 18. század végéig italként fogyasztották, vízzel, tejjel, ritkábban borral hígítva, tojással dúsítva. A csokoládégyártást később a gyógyszerészektől átvették az erre specializálódott, főleg olasz származású csokoládékészítők. Az első csokoládégyárat a bristoli Fry cég alapította 1728-ban. Bonbont Plessis Praslin francia herceg szakács-cukrásza kreált először a 17. században a regensburgi birodalmi gyűlés résztvevőinek. Cukrozott mandulát mártott csokoládéba, és gazdája után pralinénak nevezte el.

A szilárd étcsokoládé a 19. század vívmánya. Formája kezdetben hengeres volt, ezért az ördög szarvának is nevezték. Gyártásának egy holland vegyész, Conraad Van Houten adott lendületet 1828-ban a kakaópor és a kakaóbabból sajtolt kakaóvaj előállításával.

A kakaómassza, kakaóvaj, cukor, fűszerek és ízesítők összedolgozásán alapuló gyári technológia a gőzgépek munkába állításával teljesedett ki, melyet a svájciak fejlesztettek tovább: 1875-ben Henri Nestlé és Daniel Peter összeházasította a csokoládét a tejporral: megszületett a tejcsokoládé.

BIG_0001622078

A csokoládéfigurák gyártása az 1920-as évekre nyúlik vissza. A kezdetekben Gerbeaud és Hauer formáltak először csokoládéból figurákat. Ezeket még kézzel készítették. A kezdetek technikája: egy formába kevés csokoládét tettek, a formát lezárták majd megforgatták. Az alufóliára történő nyomtatás technikáját az 1970-es évektől használják a csokoládéfigurák csomagolásához. Ma már a figurákat úgy készítik, hogy a csokoládémasszát felmelegítik és formákba töltik. Ezt követően lehűtik, ami alatt kakaóvaj kristályok alakulnak ki, és fényes, roppanós, a formától könnyen elváló termék keletkezik.

A csokimikulás nemzetközi karrierje 1880-ban kezdődött, amikor egy csokoládéműhelyt üzemeltető család egy 300 darabból álló sorozatot készített gyűjtők számára, de ekkor az édességek még tömör csokiból készültek. A sikeren felbuzdulva a gyárak hamarosan ráálltak a tömeggyártásra.

csokigyar3

A Diósgyőri Édesipari Gyárban több évtizedes múltra tekint vissza a csokoládéfigurák gyártása, 1991 óta pedig a diósgyőri a Nestlé egyetlen, kizárólag üreges csokoládéfigurákra specializálódott gyártóegysége; azóta valóságos csokoládéfigura-nagyhatalommá nőtte ki magát. Tíz itt készült termékből kilencet a világ különböző országaiba szállítanak. Az idei karácsonyi szezonban rekordszámú, 31 millió darab üreges csokoládéfigura készült Diósgyőrben, amelyek 5 kontinens 23 országában kerülnek piacra.