Egy életpálya elismerése

Akt.:
Hutkai Dánielné a kitüntetéssel
Hutkai Dánielné a kitüntetéssel - © Fotó: Bánhegyi Gábor
Mikóháza – A mikóházi óvodavezető március közepén vehette át a Magyar Arany Érdemkeresztet. Arcok a megyéből: Hutkai Dánielné óvodavezető.

Hutkai Dánielné elmondása szerint, amikor értesítést kapott arról, március 15-e alkalmából kitüntetést vehet majd át a pesti Vigadóban, meglepetésében sokáig szóhoz sem tudott jutni.

32 év

– Harminckettedik éve vagyok a pályán, kaptam már elismeréseket korábban is, de az eszembe sem jutott volna, hogy állami kitüntetést is fogok kapni – mondja Hutkai Dánielné. – Egészen addig nem tudtam, milyen kitüntetést vehetek át, amíg nem szólítottak, 137 kitüntetett volt, én voltam a századik.

Hutkai Dánielné 1978-ban került Mikóházára.

– Olaszliszkán születtem, ott jártam iskolába. A tanulás mellett, néha annak a rovására is rengeteg dolog érdekelt, imádtam táncolni, sportolni. ’78-ban mentem férjhez, akkor költöztem Mikóházára. Éppen akkor kezdték el építeni az óvoda épületét, ekkor döntöttem el, óvónő leszek. A pataki főiskolán végeztem, majd 1983-ban, április 1-jén avatták fel az óvodát, ahol azóta is dolgozom, ebből is látszik, hogy az az avató nem volt áprilisi tréfa.

A mikóházi óvoda vezetője szerint rengeteget számít a családi háttér.

– Otthon rengeteg szeretetet kaptam gyerekkoromban és az egész pályám során ezt adtam önkéntelenül is tovább. A volt óvodásaim néha meglátogatnak, és tudják, engem bármikor át lehet ölelni, mert viszonozni tudom. Ha valaki gyerekkorában szeretetteljes légkörben nőtt fel, az egész életére kihatással van.

Népdal és tánc

Az óvodai munka azonban soha nem volt elég a frissen kitüntetett pedagógusnak.

– Egy idő után rádöbbentem, hogy egyre nagyobbak a gyerekeim és senki nincs, aki megtanítsa nekik a néptánc alapjait. Ezért fogtam magam, elvégeztem egy oktatói tanfolyamot és nekiláttam megszervezni a helyi néptánccsoportot. Amikor szabadidőm engedte, akkor végigjártam a falut és magnóra vettem a helyi népdalokat az idősebbektől. Még a mai napig is őrzöm a szalagokat. Ezen felbuzdulva egy idő után megalakítottuk a mikóházi népdalkört, amellyel nem csupán itthon, de a határainkon túl is számtalan alkalommal szerepeltünk nagy sikerrel.

A szorgos munkát az elismerések is jelezték.

– Mindig is fontosnak tartottam az anyanyelv ápolását. Az egyik elismerésemet az Anyanyelvápolók Szövetségétől kaptam, amikor 2007-ben Kazinczy-díjat vehettem át. Több cikluson keresztül önkormányzati képviselő is voltam, talán ezért és a több évtizedes, a kultúra területén végzett munkámért én kaptam meg elsőként a település polgármestere által alapított Mikóházáért Díjat.

ÉM-BG








hirdetés