Egy a kenyér

Egy a kenyér
© Fotó: Pusztai Sándor
Tisztelgés és számvetés – lélek és ráció együtt hatja át az elkövetkező napokat, amikor az államalapítás ünnepére készülve el kell helyeznünk magunkat a magyar történelemben. Lehet persze legyinteni, nem összevetni múltat és jelent, de aki így tesz, kérdés: milyen jövőt remél, s főként milyet érdemel? Nyéki Zsolt írása.

Téved, aki úgy gondolja: az államalapító munkája kész, be van fejezve. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy az elmúlt fél évszázadunkat nem borította be háború sötét leple, de önámítás lenne azt képzelni, hogy korunk emberének már nem szükséges küzdenie és áldozatot hoznia. Kell, békeidőben például azzal, hogy legjobb képessége szerint tanul, dolgozik, őrzi mindazt, amit családtól és közösségétől kapott, s minden erejével küzd azért, hogy többet adjon, s hagyjon hátra.

A szülőföld már csak ilyen: hol karddal, hol búzatáblában rendet vágó kaszával kell megtartani. Ha valaki maradandót szeretne alkotni, önbecsülés nélkül hozzá se kezdjen. Egy nemzet önbecsülése a történelmében gyökerezik, amelybe, ha nem kapaszkodik, olyan védtelen lesz, mint a sekély talajban gyökerező fa – kis vihar is könnyen kidönti. Az, hogy államalapító királyt, és több mint ezeréves államiságot (még ha nem is ezeréves határokkal) ünnepelhetünk, ékes bizonyítéka annak, mi, magyarok szilárdan állunk azon a földön, amelyet úgy hívnak: Magyarország, Európa. Bátran emlékeztethetünk arra is, hogy Magyarország és Európa kapcsolata nem a jelenkorban kezdődött, hanem például ott, amikor a Szent Istvánt követő magyar királyok közül kétszáz év múltán II. András vezetésével ott küzdött a magyar hadsereg a keresztes hadjáratban, Damietta ostrománál, támaszkodva a győri, veszprémi, egri püspökökre. S folytatódott Nándorfehérvárnál – az oszmán hódoltságtól megmentett kontinens ma is déli harangszóval tiszteleg diadalunk előtt.

Vagyunk, és leszünk mindaddig, amíg tehetség és képesség találkozásából nagy tettek születnek, amíg a Magyarok Kenyerét határon innen és túl együtt szelve adjuk a világ tudtára: a nemzet egy és oszthatatlan.

– Nyéki Zsolt –