Edzőpartnernek hívták, végül Eb 5. lett Kiss Angelika

Akt.:
Kiss Angelika (középen) a Szlovénia elleni meccsen
Kiss Angelika (középen) a Szlovénia elleni meccsen - © Fotó: FIBA
Miskolc – Kiss Angelika a nálánál 3-4 évvel idősebbek között minden meccsen szóhoz jutott, pontot dobott.

Egy éve, furcsa körülmények között, 15 esztendősen az utolsó pillanatban lemaradt az U16-os leány kosárlabda-Európa-bajnokság döntőjéről Kiss Angelika, a DVTK játékosa. Az idén viszont az U20-as kontinensbajnokságon képviselte a magyar színeket, és minden meccsen pályára lépve, minden alkalommal pontot szerezve hasznos tagja volt annak a csapatnak, amelyben nála 3-4 évvel idősebb, többségében a felnőtt NB I-ben szereplő játékosok kaptak helyet. És, hogy miként került közéjük a 190 centi magas fiatal kosaras?

Igent mondott

– Az U20-as válogatott másodedzője, Magyar Gergely, aki a DVTK-ban edzőm, felhívta édesanyámat, és arról érdeklődött nála, hogy elengednének-e az Eb-re készülő csapathoz – tudtuk meg Kiss Angelikától.

Természetesen a szüleim ezek után engem is megkérdeztek, hogy vállalnám-e a részvételt az edzéseken, mert ekkor még csak arról volt szó, hogy mivel ez a korosztály híján van a magas játékosoknak, esetleg segíteni tudnék nekik a felkészülésben. Boldogan mondtam igent, de még szükség volt a szövetségen belüli egyeztetésre, mivel nem a saját korosztályomhoz hívtak be. De miután ezen is túljutottunk, csatlakoztam az együtteshez, egy nappal később, ahogy a többiek megkezdték a munkát.

Mint megtudtuk: mindez még iskolai időben történt, a 10. osztályos gimnazista, aki jeles tanuló, az utolsó napokat kihagyta a suliban az Eb-re való felkészülés miatt. Kiss Angelika arra a kérdésre, hogy mennyire volt nehéz a beilleszkedés az új közösségbe, az idősebbek közé, így felelt:

– Azt éreztem az elején, hogy fizikailag le vagyok maradva a többiektől, de erre számítottam, hiszen 16 évesen más terhelést kaptam az utánpótlásban, mint a többiek a felnőtt csapatoknál. De úgy éreztem az első napok után, hogy tudom velük tartani a lépést. Ezenkívül a figurákat is meg kellett tanulnom, és egy új közösségbe is be kellett illeszkednem, emiatt az első napok sűrűk voltak, de sikerült venni az akadályokat, köszönhetően annak, hogy nagyon jó volt a társaság, a hangulat.

A DVTK játékosát edzőpartnernek hívták, de ettől azért többet ért el, ugyanis végül bekerült az utazó keretbe, és nem csak a kispadon ücsörgött a portugáliai Európa-bajnokságon.

– Őszintén szólva az elején nem számítottam erre, de aztán kiderült, hogy nem csak az edzéseken jut nekem szerep, hiszen a felkészülési meccseken is pályára léptem. Amikor pedig lehetőséget kaptam, igyekeztem megfelelni a szakvezetés elvárásainak.

Az első keretszűkítésnél maradtam a csapattal, és utána, az edzőkkel folytatott beszélgetések során kiderült, hogy ha a teljesítményemmel elégedettek lesznek, akkor számítanának rám, vagyis utazó kerettag lehetek. Én pedig igyekeztem élni ezzel a lehetőséggel, és az utolsó felkészülési meccset követő kerethirdetéskor is bennmaradtam, Eb-re utazó lettem.

A diósgyőri kosaras a kontinensbajnoki meccseken a pályán eltöltött játékperceket tekintve a 6-7-8. embere volt az 5. helyezett magyar együttesnek.

– Amikor eldőlt, hogy én is utazok Portugáliába, azt reméltem, hogy kapok majd néhány percet a bemutatkozásra, de őszintén szólva azt nem gondoltam, hogy ennyi időt a pályán lehetek majd. Sokkal többet játszottam annál, mint amire előzetesen számítottam – tudtuk meg Kiss Angelikától, aki arra a kérdésre, hogy ezt minek köszönheti, így felelt: – A védekezésbe beletettem mindent, amit kértek tőlem, azt megcsináltam. Támadásban is volt olyan, amikor sikerült megfelelni az elvárásoknak, de nekem elsősorban a védőmunkából kellett kivennem a részem.

Nem taktikáztak

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az 5. hely megszerzését sikerként könyveli-e el a piros-fehérek játékosa, annak tükrében, hogy az Eb-n lejátszott hét mérkőzés közül kettőn kaptak ki, azoktól a csapatoktól, a szlovénoktól és a spanyoloktól, akik a végén az aranyért csaptak össze.

– Az egyenes kieséses szakaszban mindenki szerette volna elkerülni a végül az aranyat megszerző spanyolokat, de mi a csoportmeccsen, a szlovénoktól elszenvedett vereséget követően nem taktikáztunk. Minden mérkőzést meg akartunk nyerni, nem foglalkoztunk azzal, hogy kinek az ágára kerülünk – mondta Kiss Angelika.

– A fő célunk az volt, hogy érjük el a bennmaradást, és ehhez az egyenes kieséses szakasz első meccsén, a szerbek ellen kellett legyőzni. Ez sikerült, és utána jöttek a spanyolok, akik ellen nem jött össze a bravúr. Érdekes, hogy a franciák, akiket az első mérkőzésünkön 21 ponttal legyőztünk, végül előttünk végeztek.

Ez minket, játékosokat zavart, mert ezt nézve az ötödik hely nem tűnik reálisnak, lehetett volna még jobb is. De el kell fogadnunk ezt, és én a magam részéről szép eredménynek tartom. Nem mellékesen pedig örülök, hogy ott lehettem, hogy részese voltam ennek az U20-as Eb-nek, mert nagyon sok tapasztalatot szereztem, rengeteget tanultam, és ezek a hetek rendkívül sokat jelentettek a pályafutásomban.

És, hogy mi lehet a következő lépcsőfok Kiss Angelika sportolói karrierjében? Hol kezdi a felkészülést a DVTK-nál? Esetleg a felnőtt csapatnál, ahol az a Stefan Svitek lett a vezetőedző, aki eddig az utánpótlásban képzőedzője volt a 16 éves sportolónak?

– Nem tudom, hol, de nem vagyok türelmetlen – felelte Kiss Angelika. – Előbb vagy utóbb, ha nem most, akkor majd 1-2 év múlva, amikor majd a felnőtt csapatnál lehetőséget kapok, azon leszek, hogy a lehető legtöbbet hozzá tudjak tenni a DVTK eredményességéhez.

Berecz Csaba


Miért nem?

A 16 éves Kiss Angelikával kapcsolatban kikerülhetetlen az a kérdés, hogy a saját, vagy az eggyel idősebb, az U18-as korosztályban miért nem jut neki szó.

– Elismerem, hogy furcsa, hogy a saját korosztályomban nem vagyok a válogatott keret tagja – nyilatkozta a DVTK játékosa. – Hosszú lenni elmondani, hogy miért van ez így, ha nagyon muszáj erről beszélni, akkor is csak annyit mondanék: tavaly, amikor lemaradtam az U16-os Eb-ről, megfogadtam, hogy amíg nem történik változás abban, ami miatt nem utazhattam, ha újra hívnak, nem megyek.