DVTK vs. FTC – Lelátó és pálya: kontraszt a produktumban

Akt.:
DVTK vs. FTC – Lelátó és pálya: kontraszt a produktumban
Miskolc – Nem történt meglepetés, a meccs nagy részében emberelőnyben játszó FTC simán nyert Diósgyőrben.

A labdarúgó NB I 13. fordulójában Diósgyőri VTK – Ferencvárosi TC bajnokit rendeztek, a Diósgyőri stadionban, szombaton este. Kiemelt meccs volt ez, nem csak biztosítási szempontból, a kockázat tekintetében, hanem a szurkolói- és média érdeklődés szintjén is, így a rendező klub is igyekezett ennek szintjén szolgáltatni: meglehetősen régen volt rá példa, hogy légi járművel érkezett volna a meccs a labdája, a csapat egyik fő támogatója, a sörös cég ezt is összehozta, helikopter szállt le a kezdőkörben, nem csak úgy kidobták a labdát a a gépből a levegőben elhaladva, ahogy vagy legutóbb kb. 20 éve láttuk. És, ha már időutazás: a mostani meccset megelőzően egy éve és három hete kapott ki utoljára bajnoki meccsen az FTC, éppen Diósgyőrben, és a DVTK akkor a néhány hét híján 33 éve tartó hazai nyeretlenségét szakította meg a fővárosi zöld-fehérekkel szemben. Az egy évvel ezelőtti fiesztát, a stadionba most kilátogató több mint hétezer diósgyőri szimpatizáns ezúttal is szívesen átélte volna, és a megfelelő hangulatot hozták is ehhez, függetlenül attól, hogy a legtöbben azért tisztában voltak vele, hogy ennek a találkozónak nem a DVTK az esélyese.

Technikásabbak

A mérkőzés elején csak kóstolgatták egymást a csapatok, majd az FTC villant kettőt és a 8. és 10. percben is összehozott egy-egy helyzetet. Nem volt nagy iram a mérkőzés elején, és később sem, mert kevés futásra vállalkoztak a felek, inkább a labdát próbálták meg járatni, és mindeközben többnyire a hazai térfélen folyt a játék. A Ferencváros már ekkor uralta a meccset, hiszen technikásabb, labdabiztosabb játékosai a DVTK labdarúgói fölé nőttek. Aztán amikor a hazai a jogos kiállítás után megfogyatkoztak, – miután Tamás utolsó emberként visszahúzta a kiugró Bödét, teljesen feleslegesen – ha lehet, még nyugodtabb lett a vendégek játéka. És így már az sem derülhetett ki, amiről a meccs után szereztünk tudomást Bekő Balázstól, a Diósgyőr vezetőedzőjétől, hogy mivel akartak eredményesek lenni az FTC ellen (a területek lezárásával, az ellenfél rövid passzos játékának megakadályozásával, a labdaszerzéseket követő gyors indulásokkal).

A DVTK szakvezetője a kiállítás után nem cserélt, nem hozta be középre Kovács G.-t, hanem Jamest küldte hátra a középpályáról, és mint azt a meccs után elmondta, azért, mert nem akart védőt védőre cserélni, és mert a légiós a kanadai válogatottban is belső védőt szokott játszani. Ez az első félidőben nem nagyon látszott rajta, előbb gólt fejeltek mellőle, majd volt egy-két hajmeresztő módon elpasszolt labdája is, de aztán a második félidőre azért belerázódott a feladatba. A ferencvárosiak az emberfór után türelmesen keresték a lehetőséget, várták a hazai csapat hibáját, ami jött is, és megszerezték a vezetést. Ez után nem sokkal volt egy kisebb esélye a DVTK-nak az egyenlítésre, de nem a gólok tekintetében, hanem létszámban, de amikor a 32. percben Ramírez tarkón vágta Bacsát az alapvonalnál, a játékvezető az ütést csak egy sárgával honorálta. Aztán szépen eltelt az első félidő, a komótosan játszó FTC ellen, a szinte csak a védekezéssel törődő Diósgyőr csak egygólos hátrányba került.

Lamah lelohasztotta

Aki azt hitte, hogy a szünetben majd jól feltüzeli a csapatát a vendégek szakvezetője, és más fordulatszámon játszik majd az FTC, annak csalódnia kellett. A zöld-fehérek mintha nem érezték volna a vérszagot, nem mentek rá mészárlásra, beérték azzal, hogy magabiztosan uralják a meccset. Tényleg nem volt benne a mérkőzésben az, hogy a hátrányát eltüntesse a hazai gárda. A vendégek gyártogattak helyzeteket, de ezeket rendre kihagyták, illetve Rados ezen a napon is jól védett, nagyon együtt élt a játékkal, és ezúttal is csapata legjobbja volt. Aztán amikor úgy 20 perc lehetett hátra a találkozóból, egyre többet jött előre a hazai csapat, olyannyira, hogy az első kapura lövésüket is feljegyezhettük ekkor. A reménykedőket viszont a vendég együttes legjobbja, Lamah lelohasztotta, aki egy szöglet után csapata második gólját is megszerezte. Ezzel a halvány reménysugár is eltűnt a Diósgyőr számára, és tulajdonképpen simán, erőlködés nélkül nyert az FTC. A fehér mezesek ezen a napon sem tudták bemutatni, hogy a védekezésen túl játszani is tudják a focit, persze emberhátrányban, a mezőny legerősebb csapatával szemben erre nem is nagyon volt esélyük. Viszont derekasan küzdöttek, és gyakorolták a védekezést, 2-3 hibától eltekintve jól. Valószínűleg ezt respektálta a szurkolók egy csoportja, akik a vereség ellenére magukhoz hívták a hazai labdarúgókat, és a találkozáson a felek kölcsönösen megköszönhették egymásnak a produktumot. A hangosabb köszönetet ezúttal a játékosoknak kellett mondaniuk, mert a szurkolók ezúttal is a topon voltak és olyan simán verték – verbálisan – az FTC-t lelátón, ahogy a pályán az éppen fordítva történt.

– Berecz Csaba – 



Jegyzőkönyv:

Diósgyőri VTK – Ferencvárosi TC 0-2 (0-1)

Diósgyőr, 8000 néző. V.: Szabó Zs. (Berettyán, Medovarszki).

Diósgyőri VTK: Rados (7) – Okuka (6), Lipták (6), Tamás (0), Nemes (6) – James (5), Kitl (5) – Bacsa (4), Bognár (4), Barczi (5) – Novothny (5). Vezetőedző: Bekő Balázs.

Ferencvárosi TC: Dibusz (0) – Dilaver (6), Nalepa (6), Leandro (6), Ramírez (7) – Nagy Á. (5), Gera (5) – Varga R. (6), Sestak (6), Lamah (7) – Böde (6). Vezetőedző: Thomas Doll.

Csere: Bognár helyett Koman (5) a 46., Kitl helyett Nikházi (5) az 59., Sestak helyett Haraszti (-) a 72., Varga R. helyett Busai (-) a 72., Novothny helyett Takács T. (-) a 75., Gera helyett Pintér Á. (-) a 82. percben.

Sárga lap: Ramírez a 32., Kitl az 55., Nikházi a 73. percben.

Kiállítva: Tamás a 17. percben.

Gólszerző: Sestak (0-1) a 29., Lamah (0-2) a 79. percben.

Bekő Balázs: – Nagyon nehéz mit mondani, mert sajnos egy olyan meccs kerekedett belőle, amelyen szinte végig emberhátrányban voltunk, és emiatt rengeteg energiát felemésztett a védekezés. Próbáltunk stabilak lenni, nyitva tartani a meccset, ez a 78. percig sikerült. Bosszantó, hogy két olyan gólt kaptunk, ami nem olyan volt, hogy az emberelőnyt kijátszotta volna ellenfelünk. De ettől függetlenül nyilvánvaló volt, hogy a védekezés ki fog minket nyírni egy idő után. Viszont le a kalappal a játékosok előtt, az összes energiájukat latba vetették, és le a kalappal a közönség előtt, végig biztatták a csapatot, és a mérkőzés után értékelték azt, amit a meccsbe belefektettünk.

Thomas Doll: – Úgy gondolom, hogy ez egy megérdemelt győzelem volt. Természetesen a javunkra szolgált az, hogy a hazaiaktól kiállítottak egy játékost, és több mint 70 percen át emberelőnyben játszottunk, viszont így nehezebb volt gólhelyzeteket kialakítani. Úgy vélem, ahhoz képest, hogy idegenben voltunk, okosan játszottunk, uraltuk a meccset, nem engedtünk kontrákat, nem emlékszem komoly helyzetre a hazai csapattól. Minden együttes, amelyik idejön játszani, annak nehéz dolga van, nagyszerűek a szurkolók, 90 percen át támogatják a csapatukat. Az egyetlen dolog, amit jobban oldhattunk volna meg, ha hamarabb szerezzük a második gólt, de picit hiányzott a koncentráció az ellenfél kapuja előtt. Viszont ezzel együtt is három fontos pontot szeretünk, amit örömmel viszünk el innen.



Percek, események

17. perc: Lamah ugratta ki középen Bödét, aki Tamás mellett próbált meg kapura törni, de a védő a vállánál fogva visszahúzta a csatárt. Böde elesett, a játékvezető szabadrúgást ítélt, és kiállította Tamást, 10 főre fogyatkozott a DVTK.


29. perc: A bal oldalon Bacsa mellett Ramírez ment el könnyedén, és teljesen tisztán adhatott be. Ívelése tökéletesre sikerült, a labda átszállt Lipták feje fölött, éppen Sestakhoz, akit James csak hátulról nézett, ahogyan befejeli a jobb alsó sarokba a labdát, a kaputól 6 métere, 0-1.


79. perc: Haraszti jobboldali, kis szöglete után Dilaver tolta balra a labdát Lamah elé, akinek 17 méterről eleresztett bombája a kapu bal oldalába vágódott, 0-2.