Adásban

Drámai jeleneteket láthattunk vasárnap a Formula–1-es Bahreini Nagydíjon. Romain Grosjean, a Haas francia pilótája rögtön a futam elején horrorisztikus balesetet szenvedett, az autója valósággal átfúrta a szalagkorlátot, szó szerint két darabra tört, kigyulladt, s méteres lángok csapódtak ki belőle. Huszonnyolc másodpercbe telt, amíg a versenyző kiszabadította magát és ki tudott ugrani a roncsból, döbbenetes volt látni, ahogy a sziluettje feltűnik a lángtengerben. A Haas becsapódását több kameraállásból is láthattuk – de csak jóval azután, hogy megnyugodhattunk, Grosjean megúszta a balesetet. (Azt nem mondhatjuk, hogy haja szála sem görbült, mert mindkét kézfején lettek kisebb égési sérülések, ám a történtek után ezek szóra sem érdemesek.)

Daniel Ricciardónál, a Renault pilótájánál viszont így is elszakadt a cérna.

A mezőny legbohémabb, mindig viccelődő figurája nagyon kiakadt azon, hogy az újraindítás előtti nyolcvanperces kényszerszünetben a televíziós közvetítésben folyamatosan ismételték a balesetet. „Akárhányszor a képernyőre pillantottunk a bokszban, egy tűzgolyót és egy félbevágott autót láttunk” – jegyezte meg az ausztrál, aki egyenesen undorítónak nevezte, hogy a Formula–1 illetékesei a „szórakoztatás” részeként rengetegszer adták adásba ezeket a rettenetes képkockákat.

Nehéz ügy ez, mert képzeljük csak magunkat a pilóták helyébe, akiknek ilyen szörnyű baleset után kell újra beülniük az autóba; és aligha mindenki olyan kemény legény, hogy úgy áll hozzá: ilyen vele nem történhet meg. A zilált lelkiállapotnak pedig nem tesz jót, ha a bukósisak felvételekor egy lángoló autót látunk; nem véletlen, hogy

a repülőjáratokon sincsenek légikatasztrófás filmek a videós kínálatban.

(Sebastian Vettel azt mondta, ő direkt nem nézett a képernyőre – ez is egy megoldás.)

Másrészt viszont a televízió előtt ülők milliót is ki kell szolgálni. Olyan világot élünk, hogy ha valahol valamilyen katasztrófa történik, akkor arról villámgyorsan kerülnek fel felvételek a világhálóra, csak egy okostelefon kell hozzá.

A Formula–1 illetékesei leszögezték, addig nem mutatnak semmit a balesetből, amíg ki nem derül, hogy a pilóta jól van, a túl „durva” részeket pedig kivágják, s csak ellenőrzött felvétel megy adásba. Ezzel a szemlélettel egyet is érthetünk, arra pedig a protokoll kétségkívül nem terjed ki, hogy 80 perces szünet alatt hányszor lehet megmutatni a balesetet. Csak azt kívánhatjuk, ne kerüljünk újra ilyen dilemma elé.