Diósgyőri, árvizes utcaképek

Miskolc – Víz, víz, víz. Patakokból, hegyoldalakról, szivattyúkból. Utakon, kertekben, garázsokban, szuterénokban, lakásokban…

A Tokaji Ferenc utca előtti hídnál egy százéves kis házba az ablakon keresztül lépünk be. A múlt heti zuhé miatti áradás kármentési munkálatait az újabb ár miatt kellett felfüggeszteni. A támgerendáknak szánt faanyag a szobában úszkál. A házigazda nem adja fel: már tervezi, stéget épít az udvarra, arra kerül majd a ház, jöhet az újabb áradás, akkor már biztonságban lesznek az övéi: felesége és két kisgyermeke. Kerekezve érkezik a ház elé egy másik fiatalember.

– Csak azért jöttem, hogy megmondjam: asztalos vagyok, de értek a tetőfedéshez is. A közelben lakom, s ha kell, jövök segíteni.
Néhány házzal odébb egy nagy ház szuterénját árasztotta el a víz. Több kicsi szivattyú is munkában, de még mindig kilincsig ér a víz.
– A fagyasztót alig tudtuk kimenteni tegnap. A házra van biztosításunk, de az ingóságra nincs. No meg a kert, nézzék! – mutatja a ház asszonya a kártételt. S még nincs vége: a kert aljában rohanó patakból még mindig jön az utánpótlás.
– Ezt a partszakaszt kellett volna kiépíteni, nem a Szinva teraszt – mondja keserűn.

Látták a tévében

Szerencsére megérkeznek Nyíregyházáról a rokonok, egy nagyteljesítményű szivattyúval. Ők a tévében látták meg, hogy a miskolci unokatestvéréknél nagy a baj.

A Papírgyár felé is elkanyarodunk. Ott a valamikori papírgyártáshoz szolgáló, de használaton kívüli zsiliprendszerből áradt ki a víz. Teljesen száraz volt, de a fönti zsilipet megnyitotta valaki a lentit pedig, mint most kiderült, valaki bebetonozta. Hosszas telefonálgatások után homokzsákokat hoztak ugyan, de a pakolást a háziakra hagyták. Az idős házaspár erre képtelen lévén, lányukra maradt az erőn felüli munka. Sikerült a házat megmentenie. Az iszapot már újabb hozzátartozók tüntetik el az útból. Igyekeznek, mert az ő portáikat sem kímélte az áradás. Egyikük hejőcsabai garázsából, másikuk diósgyőri pincéjéből kell kiszivattyúzni a vizet minél előbb.

A Pecér és a Városgazda

Az Előhegy utcában is folyik a kármentés.

– Nem is annyira a Pecér a bűnös, mint a Városgazda! – mondja egy 38 éve itt lakó hölgy. Állítja, többször is szóvá tették, hogy a két egyköbméteres akna, s az azokat összekötő ezres cső eldugult, mégsem tisztították ki, Még a legutóbbi áradás után összelapátolt hordalékot sem voltak hajlandók elszállítani.

– Egyetlen haszna volt, hogy most volt mivel megtölteni a homokzsákokat – mondja Hámori Miklós, akinek a portájáról ezúttal 30 köbméternyi homokos kavicsot kellett kihordani.

A Köztársaság utcára csak egy nagy kanyarral tudunk autóval eljutni. A merőleges utcákba már csak gyalog, gumicsizmában. Van, ahol a lakók combig állnak a szennyvízben. Az utca végén a házakat védő homokzsáktorlaszt ugyanis megbontotta valaki. Épp újabb torlaszt emelnek a rendőrök. Ám alig állnak odébb, egy férfi szemünk láttára kezdi elhordani kettesével a zsákokat, az ő egyetlen, saját kertjének védelmében.

 








hirdet�s