Devizahitelek – több hitelezésélénkítő ösztönző kell

Devizahitelek – több hitelezésélénkítő ösztönző kell
London  (MTI) – A devizahitelesek adósságszolgálati terheinek könnyítését célzó megállapodáson túl  további ösztönzőkre lenne szükség a magyar bankszektor hitelezési tevékenységének élénkítésére – állapították meg hétfői helyzetértékeléseikben londoni felzárkózó piaci elemzők.

 A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlege által a magyar kormány és a bankok megállapodásáról szóló, befektetőknek összeállított elemzés szerint a bejelentett devizahitelek -et érintő intézkedéscsomag “jó kompromisszum”, ám reálgazdasági hatása valószínűleg korlátozott lesz.
    A cég londoni elemzői szerint a devizahitelek törlesztéséhez kidolgozott árfolyamrögzítési rendszer csak átmeneti védelmet jelent a devizahiteleseknek, és lehetséges, hogy a jogosultak közül sokan nem fognak élni a lehetőséggel.
    A City elemzői közösségében eltérő becslések vannak arról, hogy az érintettek közül várhatóan hányan veszik igénybe a programban foglalt törlesztési könnyítéseket.

A devizahitelek kis részét érinti majd

    A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piaci elemzői minapi értékelésükben úgy fogalmaztak, hogy a svájci frank forintárfolyamának rögzítése a piaci árfolyam alatt – a devizahitelek -kel rendelkező háztartások szempontjából – “nem lesz ingyenes”. A 180 forinton rögzített árfolyam és a piaci árfolyam közötti különbségre ugyanis a bankok technikai értelemben véve új forinthiteleket nyújtanak, amelyeket később szintén vissza kell majd fizetni, így azoknak a háztartásoknak az adósságterhe, amelyek részt vesznek a programban, összességében növekedni fog.
    A BNP Paribas elemzői ezért arra számítanak, hogy a devizahiteleseknek csak kis hányada él a lehetőséggel, és az átmenetileg rögzített árfolyamú törlesztések a teljes devizaalapú jelzáloghitel-állománynak valószínűleg legfeljebb a 15 százalékát érintik majd.
    A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci szakértői azonban hétfői elemzésükben 70 százalékosra jósolták a várható részvételi arányt. A ház számításai szerint ha valóban ennyien élnek a lehetőséggel, az összességében a jelzálogtörlesztési terhek 300 millió eurós csökkenését jelentené, ami az éves magyar hazai össztermék (GDP) 0,3 százalékának felelne meg.    
    A JP Morgan elemzése szerint az ingatlanárverezési tilalom feloldása kedvező fejlemény, mivel mérsékli a késztetést az utóbbi években széleskörűvé vált nem törlesztésre, az értékesíthető ingatlanok arányára megszabott szigorú kvóták azonban azt jelentik, hogy a bankok csak hosszú idő alatt tudnak megszabadulni nem teljesítő kinnlevőségeiktől.
    A kormánynak más módszereket kell találnia a magánszektorba irányuló banki hitelezés ösztönzésére; a megoldás a bankszektor adóterheinek csökkentése lehet 2012 után – áll a JP Morgan elemzésében.
    A Morgan Stanley hétfői londoni értékelésében szintén úgy vélekedett, hogy a magyar bankok a szigorú kvóták miatt csak “nagyon lassan” tudják majd megtisztítani hitelportfolióikat. A cég londoni elemzői szerint akkor lehetne érdemben számítani a banki hitelezés “valamelyes” élénkülésére, ha az új hitelek a mérlegfőösszegekre vetített banki különadó esetében adóalap-csökkentőként szolgálhatnának.
    A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a hitelkiáramlás jövőbeni növekedési pályája függ attól is, hogy a külföldi tulajdonos bankok mennyire elkötelezettek magyarországi és térségi érdekeltségeik mellett. A Morgan Stanley elemzői közölték: alapeseti forgatókönyvük továbbra is, hogy a külföldi bankok a különadó ellenére sem vonulnak ki Magyarországról, tekintettel az e piacon befektetett jelentős mennyiségű tőkéjükre. 

Devizahitelek – 2015 után is árfolyamrögzítés?

    Mindazonáltal rendezett körülmények között zajló adósságleépítési folyik a magyar piacon, ami azt jelenti, hogy a kiáramló új hitelek mennyiségét továbbra is meghaladják a befolyó törlesztések – áll a Morgan Stanley hétfői londoni elemzésében.
    A ház citybeli szakértői szerint a devizahiteleseknek kidolgozott program nem módosította érdemben a magyarországi pénzügypolitikai kilátásokat, mivel a devizakockázatok most “néhány évre áttolódtak a kormányra”, 2015-től pedig e kockázatok ismét visszakerülnek a háztartásokhoz. A jegybanki kamatpolitika így nem jutott komoly mozgástérhez – vélekedtek hétfői értékelésükben a Morgan Stanley elemzői.
    Más nagy citybeli házak ugyanakkor nem tekintik teljesen bizonyosnak, hogy az otthonmentő program 2015-ben valóban kifut.
    A Fitch Ratings hitelminősítő minapi londoni elemzése szerint 2015-től érdemi kockázatként merül fel az adósságszolgálati teljesítmény romlása, mivel akkortól a törlesztési részleteket ismét a piaci árfolyamok határozzák majd meg, másrészt el kell kezdeni a piaci és a csökkentett devizaárfolyamok különbségéből eredő, külön számlán forintban felgyűlt tartozások törlesztését is.
    A Fitch szerint fennáll annak a kockázata is, hogy 2015-től – az árverezési kvótalimitek feloldása után – a kisajátított hitelfedezeti ingatlanok megnövekvő kínálata jelentős lefelé ható nyomást gyakorol az ingatlanárakra Magyarországon, éppen abban az időszakban, amikor a hitelfelvevőknek növekvő havi törlesztési terhekkel kell megbirkózniuk.
    A Fitch szerint mindezek alapján jelentős az esélye annak, hogy a következő kormány 2015 után is fenntartja az árverezési kvótarendszert és a devizahitelek árfolyamrögzítését.

Devizahitelek – Már a jövő héten a kormány elé kerülhetnek az otthonvédelmi jogszabálytervezetek








hirdet�s