Devizahitelek – GKI: három év múlva megugorhat a törlesztőrészlet

Akt.:
Devizahitelek – GKI: három év múlva megugorhat a törlesztőrészlet
Budapest, 2011. június 1., szerda (MTI) – A devizahitelesek megsegítésére kidolgozott csomag pozitív hatásai mellett az esetleg nem várt, kellemetlen következményekre hívja fel a GKI, egyebek között arra, hogy három év múlva megugorhat a törlesztőrészlete azoknak, akik élnek az árfolyam-korlátozás lehetőségével.

A GKI MTI-nek eljuttatott véleményében kérdésesnek nevezi az árfolyam -rögzítés népszerűségét, mivel az eddig rendesen fizető háztartások óvatosak lehetnek egy további hitelfelvétellel.
    A 180 forintos frank árfolyam az esetek túlnyomó többségében magasabb mint a hitelfelvételkor érvényes árfolyam, így a hiteltörlesztés a kezdetinél nagyobb terhet jelent. A jelenlegi, 220 forint körüli árfolyamhoz képest viszont több mint 20 százalékos a csökkenés. Például ha valaki 160 forintos svájci frank árfolyam mellett vett fel hitelt, és kezdeti törlesztő részlete 50 ezer forint volt, akkor jelenleg 68.750 forintot fizet. A rögzített árfolyam mellett ez 56.250 forint lenne. Ugyanakkor minden hónapban 12.500 forinttal nőne az adóssága, mivel ennyi a ki nem fizetett törlesztő részlet. Ha változatlan árfolyamot és kamatokat feltételezünk, akkor a ki nem fizetett részletek a kamatokkal együtt három év alatt megközelítik az 500 ezer forintot. Az átmeneti könnyítés után tehát – a forint akkori árfolyamától függően – nemcsak a törlesztő részlet ugorhat meg jelentősen, de a felhalmozott adósság visszafizetését is meg kell kezdeni.
    Adott esetben elképzelhető a futamidő meghosszabbítása is – már ha van még hova – akkor ez az eszköz átmeneti könnyebbséget nyújthat egyes adósoknak, azonban csak akkor lehet hatásos, ha a következő három évben jelentősen javul az adós jövedelmi helyzete, vagy a svájci frank  árfolyam legalább a rögzített szintre gyengül – figyelmeztet a GKI.

Még nem tudni kik vehetik igénybe az árfolyam rögzítést

    A bankok számára akkor lesz előnyös ez az eszköz, ha meggátolja a portfólió további romlását. Ennek mértékét jelenleg nehéz megbecsülni, mivel még nem ismert, kik vehetik igénybe az árfolyam rögzítést: csak a problémamentes adósok, vagy a már késedelembe esettek is.
    Az állam garanciát vállal a felhalmozódó adósságra, de várhatóan nem kell tényleges kiadásokra számítania, mivel azt baj esetén feltehetőleg az adósokon fogják behajtani – írja a GKI.
    A kilakoltatási moratórium feloldásával kapcsolatban arra emlékeztetnek, hogy a moratórium elrendelése politikai döntés volt, ilyen hosszú idejű fenntartása pedig senkit nem mentett meg, viszont rombolta a fizetési morált. Egyes becslések szerint minden ötödik nemfizető adós képes lett volna rendesen teljesíteni.
    A Nemzeti Eszközkezelő felállítása a kormány megalakulása után egyik elsőbejelentése volt. Azonban az, hogy a társaság pontosan milyen forrásokból és mit csinálna, az a mai napig nem tisztázott – írja a GKI. Az eszközkezelő ugyanis nemcsak vásárolna lakásokat, hanem zöldmezős beruházásként új bérlakásokat is építene. Ennek forrása is teljesen homályos, ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter megemlítette, hogy már jövőre átadnák az újépítésű ingatlanokat, ennek valószerűsége pedig a GKI szerint – figyelembe véve a vörösiszap károsultjainak lakásépítése körül tapasztalt anomáliákat – nulla.
    Az euróalapú hitelezés újraindítását csak formálisnak nevezi a GKI, mivel a feltételként szabott, a minimálbér 15-szörösében meghatározott jövedelemkorlát idén több mint egymillió forintos havi jövedelmet jelent. Így a tiltás gyakorlatban továbbra is fennmarad.

A támogatott lakáshitel adhatósága sem tisztázott a GKI szerint

    A támogatott lakáshitelre jogosultak köre sem tisztázott a GKI szerint. Az egyik olvasatban a korábban nem fizető adósok lennének jogosultak kamattámogatott hitelből új otthont teremteni maguknak. Ez az elképzelés jól hangzik, azonban kérdéses, mennyire lesz hatásos – írják a kutatók. A nem fizető adósok tartozása ugyanis gyakran meghaladja ingatlanuk piaci értékét, vagy megközelíti azt. Így a jelenleg nem fizetett hitel egy részének törlesztése még az ingatlan eladása esetén is fennmarad, így nem lesz forrása az önerőhöz az új lakás megszerzésekor.

    Egy másik változat szerint a bajba jutott adósok lakását megvásárlók is jogosultak lehetnének kamattámogatásra. Ennek indokoltsága azonban kérdéses. Ez lökést jelenthet az ingatlanpiacnak, de tovagyűrűző hatásai várhatóan nem lesznek. Az eladók, a korábbi adósok a vételárat hitelük törlesztésére kénytelenek fordítani, így a kamattámogatott hitel nem ösztönöz további vásárlásokat, ugyanakkor a spekulációt – a piaci ár töredékért lakás szerzést – nagyon is, azonban ez csak egy rendkívül szűk réteg számára jelent üzleti lehetőséget – hívják fel a figyelmet.








hirdet�s