Devizahitelek – Átlagosan 393 ezer forint tisztességtelenül felszámított összeget térítettek vissza a pénzügyi intézmények

Budapest – A devizaalapú kölcsönök elszámolása során átlagosan 393 ezer forint tisztességtelenül felszámított összeget térítettek vissza a pénzügyi intézmények a jogosult ügyfeleknek – mondta Freisleben Vilmos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója kedden Budapesten, a jegybank háttérbeszélgetésén.

Az igazgató elmondta: az MNB összegzése szerint a tisztességtelenül felszámított összeg 734 milliárd forint volt. A svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 26 100 forinttal, 25 százalékkal csökkent, míg az ilyen hitelek átlagos tőketartozása 8 millió forintról 6,5 millió forintra, azaz 1,5 millió forinttal csökkent.

Az MNB igazgatója elmondta: a pénzügyi intézmények által visszatérített összegek eltérően alakultak, egy átlagos jelzáloghiteles 718 ezer, a nem jelzáloghitellel rendelkező ügyfél átlagosan 201 ezer forintot kapott vissza.

Freisleben Vilmos kifejtette: az elszámolásban érintett 1,9 millió szerződésből 975,5 ezer olyan hitelmegállapodás volt, amelyet korábban már lezártak, azaz visszafizettek az ügyfelek – ők kézhez kapták az elszámolt összeget. Ezeknek a szerződéseknek több mint 50 százaléka gépjárműhitelre vonatkozott. Az elszámolás nyomán 66,2 ezer szerződés szűnt meg, azaz a visszatérített összegből ki tudták fizetni a még fennálló tartozást – fűzte hozzá a jegybank igazgatója.

Elmondta: az élő szerződéssel rendelkező ügyfeleknél összességében 549,5 milliárd forinttal csökkent a fennálló tartozások összege, ebből a nem esedékes tőketartozásra elszámolt összeg 474 milliárd forintot tett ki. Ennek nyomán a még élő svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 25 százalékkal, 26 100 forinttal csökkent, de meg kell említeni, hogy a jegybank ebben az esetben nemcsak az elszámolás, hanem az ezt követő forintosítás utáni első törlesztőrészletet vetették össze a korábbi törlesztéssel – magyarázta a jegybanki igazgató.

Egy átlagos svájci frank alapú gépjárműhitel havi törlesztése pedig az elszámolás hatására 27 százalékkal, 47 340 forintról 34 640 forintra csökkent – fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy az MNB kimutatásai szerint az élő kölcsönszerződések 76 százalékában 0-50 százalékkal csökkent a törlesztőrészlet, az ügyfelek 10 százaléka esetében nem volt változás a törlesztőrészletekben. Az elszámolást követően az élő szerződések 5 százalékában az elszámolást követően nőtt a törlesztőrészlet – fűzte hozzá.

Freisleben Vilmos ezt azzal magyarázta, hogy az érintett adósok egy részénél a kölcsön türelmi idős megoldással társult, például csak kamatfizetés történt, s így volt ez egyes lakástakarék-szerződések esetében. De emelkedett a törlesztőrészlete azoknak is, akik a bankjukkal korábban átmeneti fizetéskönnyítő konstrukcióban állapodtak meg, és ezek kifutottak az elszámolás után. A legnagyobb részt természetesen azok adták a növekvő törlesztő részletet fizetők közül, akiknek jelentős összeget tett ki a már lejárt tartozása, mert esetükben a lejárt tartozást a bankok az elszámoláskor újra tőkésítették – ismertette.

Freisleben Vilmos kérdésre beszámolt arról, hogy az érintett ügyfelek az elszámolással kapcsolatban 144 615 esetben éltek panasszal, ezekből 141 350-et már megválaszoltak a pénzintézetek. Ügyét a szeptember 30-i adatok szerint 13 674 hiteles vitte tovább a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elé, a szeptember végéig lezárt ügyek közül 2391 esetben a PBT megszüntette az eljárást, 62 esetben egyezség született az adós és a pénzügyi intézmény között. Az ügyletek közül 12 esetben kötelezte a békéltető testület a pénzügyi intézményt a korrekt elszámolásra – mondta az MNB igazgatója.

– MTI –