Devizahitelek – A KDB Bank ügyében is az Alkotmánybírósághoz fordul az ítélőtábla

Budapest, 2014. október 16., csütörtök (MTI) – Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a KDB Bank Európa Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt – jelentette be az ügyben eljáró bíró a csütörtöki tárgyaláson.

A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.

Az ítélőtábla – hasonlóan az evoBank és a Porsche Bank ügyében kihirdetett végzéshez – az első devizahiteles törvény több paragrafusa alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Ab-tól. A bíróság álláspontja szerint a magyar állam önálló jogállása jelen peres eljárásban nem értelmezhető: nem tisztázott, hogy mely személyek csoportjainak jogait kívánja alakítani, illetve az sem, hogy az állam által megvédett, vagy elvesztett jogok más személyek jogait mennyiben érinti. Ezen túlmenően a szóbeli indoklás alapján a törvény által szabályozott eljárásban, az érvényesített jog alapjául szolgáló jogviszonyban is értelmezhetetlen a magyar állam szerepe, mivel az ítélet hatályának szabályozatlansága folytán nem rendelkezik olyan anyagi jogokkal, amelyek az ítélet jogerősségre emelkedésével az érintett fogyasztóra származtathat.

A magyar államot megillető jogalkotói, végrehajtói és igazságszolgáltatási közhatalmi jogosítvány, így a Fővárosi Ítélőtábla szerint a törvényi cikkek sértik az alaptörvényben foglalt elvet, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, sértik a hatalommegosztás elvét, valamint azt a passzust is, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

A bíróság szerint sérti a törvény továbbá a bírák függetlenségére vonatkozó alkotmányosan rögzített elvet is, valamint azt is, hogy a bírák igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.

A bíró indoklásában kitért arra, hogy a szerződéses feltétel tisztességtelensége etikai fogalom, amelynek megítélésénél kiemelkedő jelentősége van a bíró “köztapasztalaton alapuló, logikai következtetéseinek”, a szakismeretet igénylő következtetést azonban a bíró pusztán a logika szabályai alapján, segítség nélkül nem tudja elvégezni. A bíró elmondta azt is, hogy a törvényben szabott szűk határidők miatt a bizonyítási eljárás lefolytatása kizárólag okiratok szolgáltatására szorítkozhat, további bizonyítási eszközök alkalmazása veszélyezteti a határidők betartását, sőt lehetetlenné teszi azt.

A törvény nem ad továbbá választ arra sem, hogy tisztességesség megállapítása esetén a felperes, illetve a fogyasztó mennyiben gyakorolhatja igényérvényesítési jogát és ez a hiányosság a bíróság érdemi döntésének tárgyi és személyi hatályát teszi kétségessé.

– MTI –








hirdetés