Deloitte: az adótörvény-javaslatok fő célja a feketegazdaság visszaszorítása

A 2009-es évre vonatkozó adótörvény-javaslat csomagjának egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása és a költségvetés bevételeinek növelése – áll a Deloitte Magyarország adótanácsadó cég összeállításában. A változások egy része kedvezőtlenül érinti a vállalkozásokat és részben a magánszemélyeket, más esetekben könnyítést és egyszerűsítést hajtana végre az adózásban.

A munkavállalók személyi jövedelem adójának bevallását a jövő évtől – kérésre – a munkaadóknak kötelességük lenne elkészíteni. Ezzel párhuzamosan létrehoznák az egyszerűsített bevallást azok számára, akiknek csak munkáltatójuktól származik jövedelem. Ezt a bevallást az APEH állítaná össze a rendelkezésére álló adatok alapján. Ha pedig az adózónak valamely időszakban nincs elszámolási kötelezettsége, akkor a mostani “nullás” igazolás helyett elegendő lenne elektronikus űrlapon nyilatkoznia erről.

Néhány százalékponttal csökkennének a járulékok 2009-ben. A minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 29 helyett csak 26,5 százalék lenne a munkaadói tb-járulék, az efeletti jövedelemrész változatlanul 29 százalékkal lenne terhelve. Ugyanebben a jövedelemmegoszlásban csökkenne másfél százalékra a munkaadói járulék mértéke, illetve maradna 3 százalék a kétszeres minimálbér feletti jövedelemrész esetében. Szigorítás, illetve többletbevételi forrás lenne a rehabilitációs hozzájárulás mértékének háromszorosára, fejenként évi 532 800 forintra emelése. Ez alól mentesülni lehet, ha a törvényben szabályozott számban alkalmaznak csökkent munkaképességűeket.

A személyi jövedelem adó kulcsai nem változnak a tervezet szerint, a 18 százalékos alsó ráta sávhatára viszont 300 ezer forinttal kétmillióra növekedne. A jóváírásra vonatkozó szabályok nem változnának, de új elem az, hogy a háztartással kapcsolatos szolgáltatásokkal, például lakásfelújítással vagy a háztartási nagygépek javításával keletkezett kiadások körében érvényesíthető lesz adókedvezmény.

A feketejövedelmek, illetve az elrejtett vagyonnövekedés elleni új szabály lenne, hogy a vagyonszerzést akkor is be kell jelenteni, ha az egyébként illetékmentes. A Pénzügyminisztérium azzal szeretné erre “ösztönözni” az adózókat, hogy a bejelentést elmulasztókat az APEH utólag megbírságolhatná. A Deloitte szakértője ehhez hozzáfűzi, hogy a várhatóan megnövekvő számú bejelentések további vagyongyarapodási vizsgálatokhoz is vezethetnek. A papíron nagyon alacsony áron lezajlott ügyletek, elsősorban lakáseladások esetében az illetéktörvény új szabályt vezetne be. Eszerint a forgalmi érték 50 százaléka alatti ár esetében az ajándékozási illetéket kellene megfizetni a forgalmi érték 50 százaléka és a vételár közötti különbözet után.

Egyértelműen a feketegazdasággal szembeni változás lenne, hogy az áfát akkor is be kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére kiállítanak számlát. Ha nem fiktív ügyletről van szó, akkor az áfa fizetés alóli mentesülés eddigi feltétele mellett a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának kellene gondoskodnia a számla érvénytelenítéséről, és erről a másik felet értesítenie is kellene.

A cégek számára részben kedvező, részben hátrányos a társasági adó néhány változása. Megszűnik ugyanis a különadó, egyszersmind viszont 16-ról 18 százalékra növekszik az adókulcs. Ennél is fontosabb továbbá, hogy megváltozik az adóalap meghatározása, számos módosító tétel megszűnik, például különféle korrekciók lehetősége. A pénzintézeteket érinti hátrányosan például a céltartalékképzéshez kapcsolódó adóalapváltozás.








hirdet�s