Debreceni frissdiplomások a nagybetűs életről

Akt.:
Szerdán újabb állásbörzét tartanak a Debreceni Egyetemen a frissdiplomások és az adott félévben diplomát szerző hallgatók számára a munkaerő-piaci lehetőségekről
Szerdán újabb állásbörzét tartanak a Debreceni Egyetemen a frissdiplomások és az adott félévben diplomát szerző hallgatók számára a munkaerő-piaci lehetőségekről - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Közelmúltban diplomázott helyi fiatalokat kérdeztünk a hogyan továbbról.

Az elmúlt tanévben a Debreceni Egyetemen több mint ezer hallgató vehette át az oklevelét, nemrég három frissdiplomással beszélgettünk. A három különböző szakképzettséget szerzett fiatal a zárthelyi dolgozatok és a beadandók megírása helyett már a munkaerőpiacon próbál meg érvényesülni és karriert építeni. Motivációikról, jövőképükről, és az ilyenkor általánosságban felmerülő nehézségekről beszéltek.

Tízévesen már programozott

Holozsnyák Nándor és Orosz Gergő egyrészt praktikusságból választották az egyetemet, mert mindketten ahhoz közel élnek, de az is fontos szempont volt, hogy sok jót hallottak az itteni képzés minőségéről.

Gergő építőmérnök szakon végzett, település szakirányon. A felvételi időszak előtt még nem nagyon tudta, mivel szeretne foglalkozni. – Egyaránt érdekeltek a reál- és a humántárgyak is, valamiért mégis reálos irányba indultam el. Olyan területet akartam, ahol használhatom a matekot és a fizikát. A tanári pálya nem vonzott, és sem matematikus, sem fizikus nem szerettem volna lenni. Így maradt az építőmérnöki pálya; ott mindkét tárgyat használhattam – mondta.

Nándor programtervező informatikusként végzett. Választásában semmilyen szerepet nem játszott az, hogy az informatika jelenleg virágkorát éli:

Mióta megkaptam az első számítógépem – körülbelül nyolcévesen -, azóta érdekel az informatika. Tíz-tizenegy éves koromban már otthon programoztam. A kezdetektől világos volt, hogy ezen a pályán akarok elhelyezkedni.”

Nagy Viktória Budapestről jött Debrecenbe tanulni. Szüksége volt az önállóságra és az új környezetre, emellett úgy érzi, a vidéki egyetemek közül az egyik legrangosabbat választotta. Kommunikáció- és médiatudomány szakon végzett, kommunikátor szakirányon. Pedig eleinte nem így tervezte. Gimnáziumban hetente öt médiaórája volt, és mivel szerette, egyértelmű volt számára, hogy erre a pályára lépne:

Ha az akkori énemet nézem, a moderátor szakirányt kellett volna választanom: ott rádiózást, újságírást, rendezvényszervezést tanultam volna. De már nem bánom, az előbbi terület sokkal jobban érdekel. Úgy gondolom, ez a véletlen: isteni szikra volt.”

Fontos a gyakorlat

Mindhárman egyetértenek abban, hogy bár sokat számít az elmélet, a gyakorlat adja meg a tudás alapját. Akármilyen magas színvonalú oktatást nyújt is az egyetem, nem tud száz százalékig felkészíteni minden lehetséges feladatra. Álláskeresésnél inkább az lehet a probléma, hogy a legtöbb helyen két-három év munkatapasztalatot is kérhetnek. Viktória bizakodó, úgy gondolja, akkor is érdemes megpályázni egy állást, ha nem felelünk meg minden kritériumnak:

Ha be tudom bizonyítani, hogy igenis, alkalmas vagyok, és megvan bennem, amit keresnek, van esélyem tapasztalat nélkül is.”

Ő és Nándor szerencsés helyzetben van. Viktória még az egyetemi évei alatt végzett diákmunkát egy munkahelyen, később ott töltötte a szakmai gyakorlatát, most pedig úgy látszik, akár teljes értékű munkatárssá is válhat. Mint kiemelte, nagyon sokat köszönhet a képzésnek, hiszen nem minden szakon van a tantervben 560 órás szakmai gyakorlat.

Nándor önszorgalmának köszönheti, hogy a diplomaosztó után már biztos állás várta. 2015-ben, még tanulmányai alatt elvégezte egy diákszövetkezet három hónapos intenzív tanfolyamát, amely során gyakorlatot szerzett. Ezután webalkalmazás-fejlesztőként kapott diákmunkát, jelenleg szakképzett munkaerőként foglalkoztatják, teljes állásban.

Gergő, aki szintén talált már állást, mesterszakon folytatná az egyetemet.

Nem minden a pénz

Egyhangúlag nyilatkoztak arról, hogy bár mindhármuknak esélye van jól fizető állásra, nem ez az elsődleges szempont. – Azt mondják, mérnökre sok helyen szükség van, és többnyire meg is fizetik őket. Engem nem az anyagiak motiválnak, szakmai fejlődésre vágyom – szögezte le Gergő, Viktória pedig hozzátette, a legnagyobb fizetség, ha olyan munkát végezhet, amelyet szeret.

Az, hogy pontosan milyen típusú vállalatnál képzelik a jövőt, elgondolkodtatta a fiatalokat. Viktória nagy álma, hogy multi kötelékében dolgozzon, bár ahogy megjegyezte, ma még nem tudja elképzelni az életét a jelenlegi cége nélkül. Nándor és Gergő egy kisebb vállalkozásban próbálná ki képességeit, a családiasabb légkör miatt.

– Szebényi Szabina –








hirdet�s