De mi közünk a hidrogénhez?

Amikor gyermekünkre ráadjuk az ünneplőruhát, vállára segítjük az iskolatáskát, bizonyára nem is gondolunk arra, hogy a magyar oktatási rendszer egyetlen értéke csupán annyi, hogy működik.    A magyar oktatási rendszer 

A szakember szerint nem sok jóval dicsekedhet jelenleg a magyar iskolarendszer.

Legalábbis az általunk megkérdezett szakember, dr. Knausz Imre szerint, aki a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének igazgatója, és így tanév elején szívesen osztotta meg velünk az oktatással kapcsolatos nézeteit, ismereteit.

Nem tanulnak semmit

A gondolatot folytatva tehát, a magyar oktatási rendszert csupán azért szerethetjük, mert a gyerekek fizikailag nem kallódnak el, mivel napközben az iskolában tartózkodnak. A szakember szerint azonban az oktatási intézmények épp az eredeti céljukat nem tudják elérni, vagyis azt, hogy ott tanuljanak valamit a nebulók. Bent ülnek az órán, aztán otthon vagy felkészülnek vagy nem, de hogy mi marad meg és mennyi ideig, azt nem tudni. Azaz tudni, hiszen az évről évre megismétlődő kompetenciamérések jól mutatják: gyermekeink az alapvető kompetenciák terén (matematika, olvasási készség, szövegértés) nem állnak jól. Az eredmények riasztóak, fogalmaz dr. Knausz Imre, az idősebb gyerekek olvasási készsége gyengébb, mint amikor fiatalabbak voltak.

Nem szólítja meg

– Igazi oktatási reformok kellenének – keresi a megoldást a szakember. – Politikai szinten ugyan elindultak a változások, de ezek alapjaiban nem rengették meg a magyar oktatási rendszert. Először is szükség lenne a tananyag átalakítására. Az a baj, hogy a jelenlegi tananyag nem szólítja meg a gyerekeket. Miért tanulják például a 12-13 éves diákok a hidrogén atomszerkezetét? A tankönyvek nem szólnak arról, hogy mi közük van a nebulóknak a hidrogénhez, pedig épp ezt kellene hangsúlyozniuk.

Valami elindult

Reformokra várnak a pedagógiai módszerek is, hívta föl a figyelmet az igazgató. Az új módszertani kultúrák elterjedése lehetővé tenné, hogy a nebulók már az iskolai órákon is tanuljanak valamit, miközben tevékenykednek. Itt már elindult valami a pedagógusképzés terén, és sok iskola lépett az innováció útjára, de ez még mindig kevés. Rontja a helyzetet a vizsgáztatási rendszer is. A vizsgák követelményei határozzák meg, hogy mit tanítanak az iskolákban. Az érettségi reformja dicséretes, de nem lenne szabad abbahagyni a megújítást – fogalmazott a szakember.

Túl korán szelektál

A magyar oktatási rendszer egyik óriási hibája, hogy túl korán szelektál – mutatott rá dr. Knausz Imre. – A szülők arra hajtanak, hogy gyermekük a legjobb iskolába kerüljenek be. Ennek érdekében egyre jobb teljesítményre sarkallják csemetéiket. Negyedik osztályban azért, hogy bekerüljenek a 8 osztályos gimnáziumba, hatodikban azért, hogy bekerüljenek a 6 osztályosba, nyolcadik végén pedig azért, hogy valamelyik jó hírű intézményben folytassák a tanulást. A szelektálást sokkal később kellene elkezdeni, csak a középiskola végén, mint az az USA-ban vagy skandináv államokban történik. Olyan pedagógiai eljárásokra van szükség, melyek lehetővé teszik különböző képességű gyerekek együttnevelését.









hirdetés




hirdet�s