"De hát ez az enyém!"

Kimutatást ugyan még nem láttam, de biztos vagyok abban, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tíznél több kerékpárt lopnak el naponta. Tatjana jegyzete

Nincs is ezen semmi meglepő, hiszen nálunk a kisvárosi, falusi kocsmákban divat a középkorú vagy idősebb emberek körében, hogy biciklivel egyenesen a kocsmába, preszzóba tekernek, majd nem egyenesen, inkább sűrű nyolcasokban haza indulnak. Hol a Pista megy a Jani bicajával, hol a Feri a Miskáéval. Meglesz az, nem baj az!

Olyat is hallani, hogy a kisközségnek külön bejáratú biciklitolvaja van, de “nem haragszik ám senki az Estvánra, ilyen szegény”.

Ami azonban az egyik megyei kistelepülésen történt, az nem mindennapi: Ica néni – nevezük így – vásárolni ment kedvenc kisboltjába, ahol a kenyér olcsóbb, mint a sarkiban, így biciklire kellett pattannia. Az ABC elé érve leláncolta a járgányt, majd az üzletbe ment szükséges élelmiszereit beszerezni. Két szatyoral a kezében, a lépcsőn lebaktatva gyanúsan úgy látta, egy fitalember az ő bicikliére nyergel épp, és el is hajt. Csapot-papot otthagyva szállt be autóval éppen akkor érkező menye mellé, hogy kövessék a kerékpárt, és szerencsére hamar utol is érték. Kiszállva az autóból a néni felháborodva állt neki a tolvajnak, hogy mit képzel magáról, hogy épp a nyugdíjas járművét viszi el, mire az elfogásra nem számító gyanúsított csak ennyit reagált: de hát ez az enyém?!

Na, több sem kellett Ica néninek, a csillagos eget is lehozván az égről szidta a fiatalembert, körmönfontan elmagyarázva neki, hogy az ember a saját bicikliét csak nem erővágóval szabadítja ki a biciklitárolóból, majd vont egyet a vállán, és biciklistől elhajtott…

A bukás egy ezer forintos kerékpárlakat – a nyeremény egy lefülelt tolvaj, aki Ica néni után gyanítom az életben nem lop biciklit. A községben így már naponta csak kilenc kerékpár cserél gazdát…

Kapcsolódó cikkek:

– Tatjana –