Darák Péter: Változik a Kúria

Budapest, 2012. október 7., vasárnap (MTI) – A nyitottság és a jövőorientáltság jegyében változik a Kúria; már nem csak egyedi ügyekben született végleges döntések, hanem a leendő jogviták elméleti hátterének tisztázása is fontos feladat, jövőre pedig évkönyvben szeretnék a széles közönségnek is bemutatni munkájukat – mondta Darák Péter, a legfelsőbb bírói fórum elnöke az MTI-nek.

A január 1-jén hivatalába lépett új főbíró az elmúlt háromnegyed év legfontosabb újításáról szólva hangsúlyozta: a társszakmák és a magasan képzett elméleti szakemberek bevonásával elébe kell menni a változó társadalmi-gazdasági valóságban felmerülő jogi konfliktusoknak. Időben fel kell térképezni a keletkező problémákat, még mielőtt a konkrét ügyek a Kúria elé kerülnek.

Ennek az új szerepfelfogásnak az egyik következménye, hogy míg korábban a Kúria jogelődjéről, a Legfelsőbb Bíróságról (LB) elsősorban a már lezajlott eseményeken alapuló jogvitákat a véglegesség igényével, tovább már nem vitatható módon lezáró döntések kerültek ki, addig az elmúlt hónapok során legalább ilyen fontossá váltak a Kúrián készülő munkaanyagok, melyeket észrevételezésre megküldenek más szakmai, és civil, érdekvédelmi szervezeteknek is. Például az egyoldalú banki szerződésmódosításokkal foglalkozó kúriai munkacsoport állásfoglalásának megalkotásakor kikérte a Magyar Nemzeti Bank, a bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az ügyészség, a szaktárca, és a civil szféra véleményét – fejtette ki a főbíró.
Darák Péter szerint jelentősen növeli a kimunkált megoldások elfogadottságát, ha széles szakmai kör bevonásával, és azon túlmenően az érintettek véleményének meghallgatásával születnek meg. Így lehet elérni, hogy az egyes perek hátterében meghúzódó általános problémákra minél szélesebb szakmai és társadalmi alapokon nyugvó válaszok szülessenek, ami a hatékony bíráskodást, egységes és gyors ítélkezést nagyban segítheti.
A Kúria jogértelmezési logikája követhető lesz a nyilvánosság számára is, esetről esetre látható majd, hogy milyen elvek érvényesülnek a konkrét ügyek eldöntésekor, ahogy azt a napokban egy jelentős súlyú büntetőügy elbírálásakor a tettesi-bűnsegédi magatartás kérdéskörével összefüggésben tapasztalhatták is az érdeklődők – mondta az elnök.
A felsőbb bíróságok által követett gyakorlat nyilvánosság számára áttekinthetővé tételéhez nélkülözhetetlen egy olyan jól kezelhető adatbázis kialakítása, amely tartalmazza a kúriai és ítélőtáblai döntéseket – mondta a főbíró, aki ennek megteremtése érdekében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez fordult.
Darák Péter elmondta: a Kúria megújuló szerepfelfogásához igazodva megkezdődött a főtanácsadói kar kialakítása. Ezeknek a magas szintű elméleti felkészültséggel rendelkező munkatársaknak a feladata az lesz, hogy egy-egy eljárás kapcsán a háttérben meghúzódó tipikus elméleti problémákat feltárják és szükség esetén felvessék a megfelelő jogegységesítő mechanizmusok beindítását. Például az áfa-ügyekben követett magyar jogalkalmazói gyakorlat az utóbbi időben megkérdőjeleződött a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság egyik döntése nyomán, melyet alsóbb fokú bíróság és az LB kezdeményezett. Az elméletileg és gyakorlatilag is nagy jelentőségű kérdés a körül forgott, hogy áfalevonás esetében az adózónál vagy a hatóságnál van-e a bizonyítási teher. A Kúrián jelenleg vizsgálják a luxemburgi döntés következményeit, melyek az adóhatóság gyakorlatát is alapvetően befolyásolhatják, és így komoly költségvetési kihatásai is lehetnek.
Az idén létrejött, a helyhatóságok rendeleteinek törvényességét vizsgáló önkormányzati tanácsról a főbíró elmondta: a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat alapján kezdte meg munkáját, de azt tovább is fejleszti. Továbbá egy polgári és egy büntető bíróval kiegészülve ez a tanács bírálja el az OBH elnökének egyes ügyek áthelyezésére vonatkozó döntései elleni fellebbezéseket. Eddig két ilyen határozat született, mely az intézkedések alapjogi szintű vizsgálata mellett, az alkalmazhatóság kereteit is igyekszik feltárni.
A Kúria ítélkezésének gyorsasága európai összehasonlításban jó, évente mintegy nyolcezer felülvizsgálati kérelem érkezik, és szinte kivétel nélkül egy éven belül elbírálják – tette hozzá az elnök, aki a finanszírozás kapcsán elmondta: a meglévő költségvetési források jobbára elegendőek a magas színvonalú szakmai munkához, az informatikai területen azonban gyors és jelentős fejlesztésre van szükség.
A főbíró elmondta: a nyitottság jegyében jövőre a kötelező parlamenti beszámolón túl sok évtized után először ismét kúriai évkönyv jelenik meg, melyben a nagyközönségnek szeretnék bemutatni a legfelsőbb bírói fórumot. A kiadvány tartalmazza többek között ötven válogatott döntés rövid összefoglalását, melyek a Kúria vezetése szerint a legjobban reprezentálják a bíróság az évi munkáját.
A bírák nyugdíjazása kapcsán Darák Péter úgy fogalmazott: a nyitott jogalkotási kérdések ellenére a Kúrián nyugodt munka folyik, a feladat jelenleg a meglévő helyzet kezelése. Az elmúlt egy év során 20 bíró távozott, szeptember 1-jétől pedig 13 új érkezett, jelenleg 70 betöltött hely van a Kúrián.
“Egyszerre nem lehet 20 kúriai bírót kinevezni” – jegyezte meg az elnök. Korábban évente 1-2 új bíró került a legfelsőbb bírói fórumra, betanulásuk, teljes értékű kúriai bíróvá válásuk éveket vett igénybe. Ha azonban a meglévő létszám nem elegendő az alkotmányos feladatok ellátásához, akkor a jelenleg üres helyek betöltéséről is gondoskodni kell – fűzte hozzá.
Az új bíráknak a kinevező okirat ünnepélyes átadásakor Darák Péter azt mondta: legyenek bátrak, tegyék fel mindazokat a kérdéseket, amelyeket alsóbb fokú bíróként megfogalmaztak, merjék megkérdőjelezni az evidenciákat, hiszen a változó társadalmi-gazdasági viszonyok a már egyszer megválaszolt kérdéseket átfogalmazzák, és ezért nem szabad automatikusan a korábbi megoldásokhoz nyúlni.








hirdet�s