Csütörtökön Magyar Gárda-per másodfokon

Csütörtökön másodfokon tárgyalja a Magyar Gárda-pert a Fővárosi Ítélőtábla. A Fővárosi Bíróság 2008. december 16-án elsőfokú ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az ítélet ellen a Magyar Gárda fellebbezett.

Az egyesület feloszlatását polgári perben a Fővárosi Főügyészség felperesként kezdeményezte a bíróságon, mert az ügyészség az egyesület tevékenységét alkotmánysértőnek tartja. A nemzetközi visszhangot is kiváltó ügyet Öcsödi Ágnes bírónő kezdte tárgyalni a Fővárosi Bíróságon, de ő arra hivatkozva, hogy megfenyegették, visszaadta az ügyet, így a pert első fokon a sajtóperekből is jól ismert Pataki Árpád bíró fejezte be.

A Fővárosi Bíróság 2008 decemberében hozott ítéletének rövid indoklásában elhangzott: az egyesülési jog csak kivételes, különösen indokolt esetben korlátozható. Ilyen eset az emberi méltósághoz való jog megsértése is. A Fővárosi Bíróság a bizonyítékok mérlegelése után úgy látta, hogy a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom szorosan együttműködő szervezetek, szimbiózisukat az is mutatja, hogy a Magyar Gárda Egyesület hozta létre a Magyar Gárda Mozgalmat. Pataki Árpád bíró az elsőfokú ítélet indoklásakor kiemelte a tatárszentgyörgyi esetet és hangsúlyozta, hogy a “cigánybűnözés” emlegetése nem tolerálható.

A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete ellen a Magyar Gárda Egyesület fellebbezett, mert szerintük egyrészt az Egyesület és a Mozgalom nem azonosak, másrészt pedig tevékenységük a Magyar Gárda Egyesület jogászai szerint nem él vissza a véleménynyilvánítás jogával, szándékuk nem valami vagy valakik ellen, hanem a nehéz körülmények között élők megsegítésére irányul.








hirdet�s