Csütörtökig ne (v)együnk guargumis terméket

Guarbab
Guarbab
Budapest – A teljes hazai élelmiszerláncnak jeleznie kell, használtak-e Indiából, a fertőzött szállítmányból származó guargumit, hogy megállapíthassák, került-e a termékekbe rákos elváltozást is előidéző dioxin.


Pénzbe kerül a guargumi-vizsgálat, de annak elmulasztása is
Minden vizsgálat 250 ezer forint, amit a cégnek kell fizetnie. Ha nem teszik, még 3 millió forint bírságot is fizethetnek a vizsgálati díjon felül. Jövő hét végére várhatók a tömeges guargumi-vizsgálatok első eredményei. Az E412-t használó cégeknél először magát az adalékanyagot ellenőrzik. Ha abban találnak dioxin-t, akkor az összes olyan terméket meg kell nézni, amibe kerülhetett mérgező anyagból.

A nagyobb élelmiszerláncok külön testületeket állítottak fel a védekezés érdekében. Ha kiderülne egy-egy élelmiszerről, hogy mérgező, egy órán belül a teljes láncból ki tudják vonni a terméket – írja a NAPI Gazdaság.

Leghamarabb csütörtökre lesznek adatok arról, hogy Magyarországon is piacra került-e mérgezett áru – jelentette be a főállatorvos. Süth Miklós szerint az élelmiszerbiztonság nem lehet gazdaságossági kérdés. Ősztől önálló szervezet felel az ellenőrzésekért.

Magyarország vélhetően kevésbé érintett az ügyben – véli Boródi Attila, a Magyar Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke. Nem tartja azonban kizártnak, hogy kis mennyiségben találnak olyan terméket, amely a két szennyezett indai guargumi-szállítmányokból készült adalékot tartalmazza. Valószínűleg lesz termék, amelyről kiderül, hogy érintett, de a többség nyilvánvalóan „tiszta” – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szennyezett termékeket a kereskedő köteles levenni a polcról vagy blokk ellenében visszaváltani a fogyasztótól.


Az egyelőre kérdéses, hogy mennyire befolyásolja majd a forgalmat a botrány. A kereskedők egyelőre nem tapasztalnak forgalomcsökkenést, holott kis túlzással szinte minden fajta élelmiszer tartalmazhat guargumit. A kereskedők tapasztalatai szerint a magyarországi fogyasztók a paprikabotrány után sem törődtek annyira az élelmiszer-biztonsági kérdésekkel, mint a nyugat-európaiak, vagyis beletörődtek abba, hogy úgysem tudják, mit fogyasztanak.

Az Európai Bizottság a svájci hatóság értesítése után riasztotta a tagállamokat: a közösségben magas dioxin- és pentaklórfenol-tartalmú guargumi-adalékanyag került forgalomba.

 Az indiai Glycols Ltd. által forgalmazott szennyezett tételek két svájci cégen keresztül kilenc tagállamba, köztük Magyarországra is bekerülhettek. Becslések szerint akár a kétszázezret is elérheti azon magyarországi cégek száma, amelyek szennyezett guargumit kaptak.

A társaságoknak hétfőn éjfélig kellett bejelenteniük, hogy E–412-es kódjelű vagy azzal készült adalék anyagot forgalmaznak, használnak termékeikben. Aki nem tett eleget a bejelentési kötelezettségnek, akár 3 millió forintos bírsággal is sújtható. A látványpékségláncot üzemeltető Fornetti maga kezdeményezte három termékének vizsgálatát, mivel a kész előkeverékeket, amelyek E–412-t is tartalmaznak, más tagországból szerzik be. A mintákat tételenként 440 ezer forintért vizsgálják majd, a cégek költségén.

A guar egy gyomnövény, amely Indiában és Pakisztánban őshonos, de Amerikában és Afrikában is termesztik. Termése, a guarbab szárításával és feldolgozásával nyerik a guargumit, amelyet sűrítőanyagként, állományjavítóként széles körben alkalmaznak, egyebek mellett a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban és a takarmányozásban. Sok joghurt, pékáru, gyümölcslé is tartalmazza. Az EU még az 1960-as években dolgozta ki a tagállamaiban engedélyezett adalék anyagok azonosító rendszerét: a guargumi az E-412-es azonosítót kapta.


Guargumi
A guargumi (más néven guarenyv, guargyanta vagy guarmézga) a pillangósvirágúak családjába tartozó guarbab (Cyamopsis tetragonoloba) magjának endospermiumában található mézga. A magvakat lehüvelyezés után őrlik. A végtermék legtöbbször egy könnyű, fehér vagy halvány színű, durvább vagy finomra őrölt, vízben oldódó por. Kiterjedten használják az olaj- és élelmiszeriparban. A guargumit a guarbab magjából állítják elő. A guarbab fő termőterülete Északnyugat-India (elsősorban Rádzsaszthán, továbbá jelentős még Gudzsarát, Harijána, Pandzsáb, Uttar Pradés és Himácsal Pradés) és Pakisztán, de Amerikában és Afrikában is termesztik. Guargumival az átlagember az élelmiszerekben találkozik leggyakrabban. A guargumit az élelmiszeriparban gélképzőnek, viszkozitásnövelőnek, szuszpenziók stabilitásának növelésére, emulzifikánsnak, vízmegtartónak és kötőanyagnak használják. Az élelmiszereken az E412 élelmiszeradalék-kóddal jelölik. A következő ételféleségekhez adalékolják:

– öntetek (majonéz, ketchup, szószok): növeli a víz-olaj emulzió stabilitását

– tejtermékek (kakaóitalok és ízesített tejitalok, lágy sajtok és sajtkrémek): javítja az állagot, fenntartja az egységes viszkozitást és színt

– üdítőitalok (alkoholmentes italok és szörpök): kialakítja az ideális viszkozitást

– húskészítmények (sonka és felvágottak): síkosító és kötőanyag

– gyümölcsgélek (lekvárok, dzsemek, gyümölcszselék, puding, gumicukor): gélképző, viszkozitásnövelő, bevontaképző, fényesítő és vízmegtartó

– sütőipari termékek (kenyér, péksütemények, kekszek): elősegíti a tészta nedvességtartalmának megőrzését

– mirelittermékek (jégkrémek): gátolja a jégkristályképződést, ellenállóbbá teszi az élelmiszert a fagyasztásnak és a felolvasztásnak, stabilitásnövelő, megnyújtja az eltarthatóságot

– állateledelek (konzervek): gélképző, szuszpenziók stabilitását növeli, nedvességmegtartó

NAPI Online

Kapcsolódó anyagok:

  • A gyanú árnyékában biztosra kell menni – már megyénkben is mérgelődnek
  • A Fidesz szerint a kormány magára hagyta az embereket
  • Még polcokon az E412…folyik a vizsgálat
  • Ha szennyezettet találnak, azt bevonják







  • hirdetés




    hirdet�s