Csúfosan teljesített emberi jogokból Magyarország

Akt.:
Menekültek érkezése és a rendőri és katonai készültség a szerb-magyar határon és a határ két oldalán Röszke közelében, 2015. szeptember 14-én, a szigorúbb határátlépési szabályok életbe lépése előtti napon.
Menekültek érkezése és a rendőri és katonai készültség a szerb-magyar határon és a határ két oldalán Röszke közelében, 2015. szeptember 14-én, a szigorúbb határátlépési szabályok életbe lépése előtti napon. - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Miskolc – Nincs oka büszkeségre Magyarországnak az emberi jogok területén nyújtott tavalyi teljesítménye miatt. Az Amnesty International jelentése szerint diszkriminálják a romákat, menekültek ezrei előtt zárta le a kormány a határokat, de vannak gondok a vallásszabadsággal és a civil szervezetek háborgatásával is. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Magyarország kerítést épített a déli határára, kriminalizálta a területére történő szabálytalan belépést, és felgyorsította a menedékkérők és menekültek visszatérését Szerbiába. A romák továbbra is ki voltak téve az erőszakos kilakoltatás kockázatának, és nem védték őket megfelelően a gyűlölet- bűncselekmények ellen – nagyjából ezeket a témákat érinti az Amnesty International (AI) tavalyi évet összefoglaló jelentése. A szervezet több szempontból is vizsgálta, hogyan alakult az emberi jogok helyzete 2015-ben Magyarországon, és arra jutottak, hogy nem lehetünk büszkék az ország tavalyi teljesítményére.

A jelentés magyarországi része azzal kezdődik, hogy az Alkotmánybíróság bíráinak lecserélése és a 2010-es alkotmánymódosítások aláásták az Alkotmánybíróság függetlenségét.

Ennél jóval terjedelmesebb rész foglalkozik a tavalyi év emberi jogi szempontból kiemelkedő témájával, a menekültkérdéssel. A jelentés szerint a menekültek és menedékkérők magyarországi megjelenésére a kormány válasza olyan intézkedések elfogadása volt, amiknek egyetlen célja ezeknek az embereknek az országon kívül tartása. Szeptember 15-én a kormány kihirdette a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, ugyanezen a napon befejeződött a kerítés építése a Szerbiával közös határon, miközben hatályba léptek a Büntető Törvénykönyv és a menedékjogról szóló törvény módosításai, bűncselekménnyé minősítve a határzár tiltott átlépését és „tranzitzónákat” létrehozva a határon. Ezeknek a működéséről Jeney Orsolya, az AI magyarországi igazgatója szerint még mindig alig tudni valamit, így azt sem, hogy bent pontosan mi történik. “Amit mi láttunk, amikor lent voltunk a déli határnál, hogy a fiatal férfiakat szinte sosem engedték be a tranzitzónákba, a családokat viszont igen” – mondta az igazgató.

2

Menekülthelyzet Röszke térségében | Fotó: Magócsi Márton

Az illegális belépés kriminalizálása és a határok lezárása kiegészítette a nyáron elfogadott jogalkotási intézkedéseket, amik általában véve korlátozták a menedékjoghoz való hozzáférést. A jelentés emlékeztet rá, hogy októberben az Európai Bizottság válaszul ezekre az intézkedésekre számos aggályának adott hangot, az Európai Bizottság pedig decemberben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a menedékjoggal kapcsolatos uniós jogszabályok megsértése miatt.

A sajtótájékoztatón szóba kerültek a szeptember közepi röszkei események is, a rohamrendőrök és a menekültek közötti összecsapás a lezárt határnál. Akkor a szervezet tagjai, köztük Jeney Orsolya is a helyszínen volt. Ők azt látták, hogy a menekültek semmilyen információt nem kaptak arról, hogy Magyarország egyik napról a másikra lezárja a határait, egyszer csak ott álltak, velük szemben egy kerítés, még egy papírlapot sem ragasztottak ki a hatóságok. “Annyit nem mondtak nekik, hogy go home, go back. Szerintem érthető, ha két-három nap múlva már feszültek lettek a menekültek” – mondta Jeney.

Úgy emlékszik vissza, hogy először amikor a menekültek megindultak, rossz szándék nem volt bennük, tényleg azt hitték, hogy újra megnyitották a határt. Aztán valaki bedobott a magyar rendőrök közé egy almát, majd egy csizmát, ők pedig erre egyből könnygázzal válaszoltak.

3

Röszke a határzár utáni napon | Fotó: Magócsi Márton

Rasszista támadások

A romákkal szembeni diszkrimináció több fronton is folytatódott tavaly. Szeptemberben az Egri Törvényszék kimondta, hogy a rendőrség diszkriminálta a romákat Gyöngyöspatán, amikor nem védte meg őket 2011 tavaszán a rájuk támadó szélsőjobboldali csoportoktól. A különböző paramilitáris csoportok több hétig járőröztek Gyöngyöspata romák lakta városrészében.

Októberben pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága állapította meg, hogy Magyarország megsértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, amikor nem vizsgált ki egy szintén 2011-es rasszista támadást egy roma férfi ellen Szegeden.

Számozott utcák

Körülbelül száz, főként roma család továbbra is erőszakos kilakoltatás kockázatával élt Miskolc „számozott utcák” nevű városrészében. Március és június között nagyjából 120 családot lakoltattak ki erőszakkal. Sokuknak rokonokhoz, felújításra szoruló házakba kellett költözniük, vagy hajléktalanok lettek. A korábban kilakoltatott családok túlnyomó többségének nem biztosítottak megfelelő alternatív lakhatást vagy kártalanítást. A számozott utcák lakóiról az Abcúg is több riportot készített. Ezeket elolvashatja itt és itt.

4

Riport a miskolci számozott utcákból, ahol elkezdődtek a kilakoltatások | Fotó: Magócsi Márton

Május 14-én a Kúria kimondta, hogy a miskolci önkormányzat megsértette az ország egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályait, amikor szociális bérlakásuk elhagyását vállaló, egyébként rendesen fizető embereknek járó 1,5-2 millió forint kifizetését ahhoz kötötte, hogy elköltözzenek Miskolcról, és legalább öt évig vissza se jöjjenek.

A szervezet jelentése foglalkozik még a vallásszabadság helyzetével, ami szerintük továbbra is korlátozva van, hiszen a 2011-es egyházügyi törvény számos vallási közösségtől megtagadja azokat a jogokat, amikkel korábban egyházként rendelkeztek. De szóba kerül a kormány politikájával szemben kritikus civil szerveztek tavalyi zaklatása, és a regisztrációjuk elvesztésére vonatkozó fenyegetések.

Az AI nem csak Magyarországon, hanem a világ 160 országában vizsgálta az emberi jogok alakulását. A szervezet részletesen dokumentálta, hogy hány kormány szegte meg a nemzetközi jogot 2015-ben: több mint 122 országban éltek a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen bánásmód eszközével, és legalább harminc, vagy még több ország kényszerített menekülteket illegálisan, hogy olyan országokba menjenek vissza, ahol veszélybe kerülhetnek. Az AI arra az egyre aggasztóbb trendre is figyelmeztet, hogy a kormányok mind gyakrabban veszik célba és támadják az emberi jogi aktivistákat, ügyvédeket, és azokat, akik az emberi jogok védelméért dolgoznak.

– Prókai Eszter | abcug.hu


Jesszusom, már megint a menekültek?

Hiába a kerítés, újra elkezdett nőni a déli határon átlépő menekültek száma. A tavalyinak egyelőre csak a töredéke érkezik, de a helyieknek már feltűntek a lábnyomok a kertjükben. Sőt, volt, hogy a migránsok üresen álló házba és parkoló buszba menekültek a hideg elől. A kerítésen új módszerrel juttatják át őket az embercsempészek, a legtöbbjüket azonban így is elkapják a rendőrök, hogy aztán a bíróság alig egy óra alatt visszatoloncolja őket oda, ahonnan jöttek. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

Cigány gyerek nem használhatja a magyar gyerek mosdóját

Budapest, Gyöngyöspata – Kémia órán interneteztek, nyolcadikban a negyedikes magyar tankönyvből tanították őket, van, aki 14 éves korában még se írni, se olvasni nem tud. Ők azok a gyöngyöspatai cigány gyerekek, akiket jogellenesen szegregált a helyi általános iskola, és akik ezért kártérítési pert indítottak. Ez nem csak hosszútávú lelki sérüléseket okozott, de az óriási tudáshiányuk miatt szinte egyikük sem tudta elvégezni a középiskolát, szakma és érettségi nélkül pedig nulla esélyekkel néznek a jövőbe. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Ismét mehetnek magyar roma menekültek Kanadába

Kanada bevándorlási minisztere engedélyt adott rá, hogy egy korábban deportált magyarországi roma család visszatérjen az országba. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Ezeknél van áram, ezek jól élnek!

Borsod-Abaúj-Zemplén – Gulyagyertya vagy a kályha tüze. Nemhogy áramra, sok helyen még gyertyára se futja Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik félreeső falujában. Többségük olyan hátralékos ügyfél, akiknél kikapcsolták az áramot, és kevés az esélyük, hogy visszakapcsoltassák. Ballai Vince cikke az Abcúgon.

Kiszorítaná a cigányokat az üdülőfaluról álmodó nagybirtokos

Bangáék a rendszerváltás után elvesztették a munkájukat, ezért úgy döntöttek, vidékre költöznek. Beletanultak a napszámos életbe, és szinte minden rendben volt, amikor egy nagybirtokos úgy döntött: kiskertek helyett zöldellő parkokat szeretne a tanyavilágba. Szurovecz Illés riportja az Abcúgon.

Vagyonokért bérelnek fakunyhókat a számozott utcai szegények

Miskolc – Nem áll messze egy külső-budapesti garzonlakás árától egy düledező lyukóbányai víkendház ára, ahová jó eséllyel még a víz sincs bevezetve. A felszámolás alatt álló miskolci számozott utcákból kilakoltatott romáknak szól ez a fogadtatás, nekik ugyanis – hacsak nem akarnak Kanadába menekülni – egyedül a város legnagyobb szegregátumában van esélyük új lakóhelyet találni, még ha két-háromszoros árat kell is fizetniük érte, mint a kilakoltatási hullám előtt. Volt, aki összehordott fából a rokonai udvarán épített magának egy kis vityillót, mások mindenüket eladták egy néhány százezer forintért vásárolt, düledező hétvégi házért. Neuberger Eszter riportja az Abcúgon.








hirdetés