Helyi közélet

2010.03.16. 10:28

Szemere Bertalan íróasztalánál

<p>Budapest - Mit jelent a történelem annak, akinek az ükapja Szemere Bertalan volt?</p>

„Az ember a családtagjait nem a történelemkönyvek egyik szereplőjének tekinti – még akkor sem, ha a magyar történelem kiemelkedő személyisége –, hanem hozzá közelálló, hús-vér embernek” – mondta lapunknak Magyar Bálint országgyűlési képviselő, történész, szociológus, volt oktatási miniszter, amikor azt kérdeztük tőle, milyen érzéssel tölti el, hogy ő Szemere Bertalan ükunokája. Mint fogalmazott, számára mindig magától értetődő volt, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke (1849 májusa és augusztusa között) az ő egyik őse, hiszen a róla készült képek, ’48-as ereklyék a család tulajdonában voltak. Sőt, Szemere Bertalan íróasztala Magyar Bálint birtokába került, így, mint fogalmazott, nincs olyan nap, hogy ne gondolna a forradalomra és a szabadságharcra, hisz ő is annál az asztalnál dolgozik, mint egykor az ükapja.

Örömmel ismerte föl

– A liberális politikus Szemere Bertalan a család sok generációjára hatással volt, és örömmel ismertem fel azokat az eszméket, melyeket ő képviselt – emlékezett Magyar Bálint. – Részt vett például az áprilisi törvények megfogalmazásában, aktív szerepet vállalt a trónfosztásban, és egész munkásságát a forradalmiság, a demokratizmus és a köztársaság eszméje határozta meg. Még a szabadságharc bukásának előestéjén is olyan törvénytervezeteken dolgozott, mint a nemzeti jogok megalkotása vagy a zsidók emancipációja. Szemere Bertalant mint embert azonban, nem sikerült elég jól megismernem – jegyezte meg a politikus. – Az ő leveleit ugyanis a nagybátyám átadta az Országos Levéltárnak. A későbbi generációk levelei maradtak csak a család birtokában, azok 60-70 dossziét is megtöltenek.

Verseket is írt

Szemere Bertalan a művészetekre is fogékony volt, verseket írt, és a Miskolci Nemzeti Színházat azzal segítette, hogy Bécsbe utazott el jelmezekért, tudtuk meg Magyar Bálinttól. Magyarország egykori miniszterelnökének ugyanis helyi kötődése is van. A megyében született, Miskolcon végezte iskoláit, később 1841-től 1847-ig Borsod vármegye egyik főszolgabírója, majd másodalispánja, végül alispánja volt, és Palóczy László mellett a megye országgyűlési képviselőjeként Pozsonyban, az 1843-44-es és az 1847-48-as reformországgyűlésen az ellenzék egyik jelentős vezérévé vált. Magyar Bálint, ha Miskolcon jár, meglátogatja ükapja sírját, itt nyugszik ugyanis az avasi templom temetőjében, fiával, Szemere Attilával együtt.

Az utódok nyomában

Jó néhány családtörténeti kutatás folyt a 20. században, tudtuk meg dr. Rózsa Györgytől, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár főlevéltárosától. Magyarország nemesi és főnemesi leszármazottairól több összefoglaló munka is megjelent, ezek a közkönyvtárakban elérhetők. A főlevéltáros kérésünkre három, az 1848/49-es forradalom és szabadságharchoz köthető történelmi személyiség leszármazottainak nézett utána.

Kossuth Lajosnak a kutatások szerint nincsenek elő, egyenesági leszármazottjai, de jelentős, kiterjedt történelmi családról van szó. Kossuth Lajos édesapja, Kossuth László vonalán és felmenőin számos utódot találunk, akik Magyarországon élnek. Kazinczy Ferencnek Svédországban él egyik leszármazottja, Kazinczy Lajos mérnök, aki aktív kapcsolatot ápol a Kazinczy hagyományokat őrző Kazinczy Társasággal, és rendszeresen látogat haza Magyarországra.

Andrássy Gyulának, aki a szabadságharc ideje alatt lovassági tábornok volt, is élnek leszármazottai, de a család a történelem viharában szétszóródott. Az utódok Kanadában és Ausztráliában telepedtek le.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában