"Csodafegyver" az útmentén

"Csodafegyver" az útmentén

Hejőszalonta, Miskolc – A multiknál
körülbelül 50 forint a dinnye kilója,
míg a termelőknél, az
útmentén csaknem 100. Mégis sokan
választják inkább a
drágább gyümölcsöt

Dinnye a dinnyeföldön:
zöld levelek közül
előbukkanó hatalmas zöld, vagy
zöld csíkos gömbök. Fantasztikus
élmény volt számomra. Bevallom,
szerdán láttam ilyet először
életemben. Addig – persze kis
túlzással – azt hittem, ez a kerek
gyümölcs a
bevásárlóközpontok polcain
terem, esetleg a piaci standokon. De nem, s hogy
mennyire nem, s milyen munka van amögött,
hogy a vásárló mégis azt
higgye, hogy mégis, arról
Pap-Tóth János
dinnyetermelő beszél.

Ő még a hagyományos
értékesítési módot
választotta, Hejőszalonta
határában, saját földje
mellett, az útmentén árulja a
megtermelt gyümölcsöt. Vevői
már jól ismerik, hiszen csaknem 20
éve termelő, annak idején
apósától vette át a boltot.
Igazából elektrotechnikus, de a
munkahelye megszűnt és maradt a
dinnyetermelés. Három
hektáros földjén van
görög-, sárgadinnye, s elvétve
paprika és tök is megterem.

Kedvesen beinvitál minket a telkére, ahol
büszkén kezdi mesélni, hogyan
és milyen fajta dinnyéket
termel. Persze nem értek a
dinnyetermeléshez, ezért csak a
fajták származását tudom
megjegyezni: amerikai, japán, holland.

Meg persze egy különlegességre is
felfigyelek: top gun.

Csodafegyver – fordítja le nekem azonnal
János, és egy hatalmas
dinnyére mutat. Az lehet úgy 15
kiló, de a gazda szerint ez nem is olyan nagy,
hiszen a tavalyi csúcsa egy 23,6 kilogrammos
gyümölcs volt.

Miért ennyi?


A dinnyeföldön, a
napsütésben állva az embernek hamar
melege lesz, én sem bírom sokáig.
János azonban üzleti
szempontból közelíti meg az
időjárást: a
dinnye
akkor fogy, ha meleg van. S tényleg,
míg ott vagyunk, jó pár
autós megáll az útmentén
és vesz a gyümölcsből. Igaz, van,
aki drágálja a kilonkénti 100
forintos árat, számon is kéri
Jánost, hogy itt miért
ennyi, míg a multiknál már 50
forint kilója.

A termelő türelmesen elmagyarázza
(nekünk is) : „A multik
üzletpolitikája, hogy áron alul
eladják a dinnyét. Ezzel az
akcióval becsalogatják a vevőt, aki
megvásárolja az olcsó
gyümölcsöt, de mire a
pénztárhoz ér, már
más is van a kosarában. Szinte
észrevétlenül elkölt
akár tízezer forintot is.”Azt
azért még hozzáteszi: a
bevásárolóközpontokban nem
minőségi árut kap a vevő, akit
János szerint –
csak egyszer lehet becsapni.


Azt is elmondja nekünk, hogy nemcsak a
bevásárlóközpontok jelentik a
konkurenciát számára, hanem azok a
kereskedők is, akik a nagybanin megveszik a
dinnyét, aztán az
útszélen eladják, mint
saját termésüket. S vannak, akik
faluznak – fogalmaz
János.

Mikor látja, hogy nem értem,
elmagyarázza: ők azok, akik megveszik a
gyümölcsöt és
járják a falvakat, dudálva,
kiabálva reklámozzák
portékájukat.

Illatozik a cukor

Nagy Imre
Nyékládházáról
érkezik Jánoshoz
dinnyét venni. Mint mondja: hetente
kétszer eljön, csak it
t veszi a gyümölcsöt. Sorra kopogtatja a
dinnyéket. Ezzel a hagyományos
módszerrel teszteli, hogy jó-e. Ha kong,
akkor meg lehet venni – magyarázza.
Kérdésünkre, hogy miért
jár ki ide
dinnyééért, azonnal
érkezik a válasz: ez friss,
látszik a szárán, tudom, hogy
termesztették és nem utolsó
sorban, jó minőségű.
János ezek után
büszkén teszi hozzá: ha nem
jó egy dinnye, akkor azért a
természet felelős, ha jó, akkor az a
termelőt dícséri.

Búcsúzóul egy trükköt is
megoszt velünk, hogyan válasszunk
sárgadinnyét: szagolgassuk meg, mert, ha
érett, akkor illatozik benne a cukor. Ezekre az
ötletekre szükségünk is lesz,
hiszen lékelés nincs, legalábbis
Jánosnál.

Czugiugisyg

Pap-Tóth
János
március
elejétől október
közepéig kint él a
dinnyeföldjén. Egy
lakókocsi a háza, amelyre
futóbabot futatt, hogy
valamennyire
beárnyékolja. De ez nem
sokat segít, a
lakókocsiban meleg van, komfort
nincs: WC, zuhany az udvaron (a
dinnyeföldön).
János
így jellemzi: ami itt
garantált az a szúnyog
és a légy. Régi
konyhabútor a lakókocsi
egyik berendezése, meg egy
ágy. A konyha egy
gáztűzhelyet jelent, de
nincs is többre
szükség.
János nem
főz, ritkán lát
nyáron főttételt.
Esetleg akkor, ha a faluból
hoznak neki, cserébe a
dinnyéért
– mesélte.

Ezért is mérgelődik
azon, hogy a multik lenyomják az
árakat, hiszen ő a
határban, távol a
családjától
tölt csaknem fél
évet, egyáltalán
nem XXI. századi
körülmények
között –
magyarázza. A
pénzét
kockáztatja, míg a nagy
áruházaknak nincs
kockázat –
magyarázta.

Adódik a kérdés:
jövőre is itt lesz, folytatja
a termelést. Gondolkodom rajta,
hogy befejezem –
válaszolja.

Hmmm….. dinnye.


H








hirdet�s