Csernobili évforduló – Porosenko: az Ukrajna elleni orosz agresszió veszélybe sodorta az atombiztonságot

Kijev – Az orosz agresszió megteremtette a veszélyét annak, hogy újabb nukleáris katasztrófa történik Ukrajna területén – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök kedden a csernobili atomerőműben, a harminc évvel ezelőtt történt tragédia évfordulóján.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy a kelet-ukrajnai harci cselekmények alig néhány száz kilométerre zajlanak a zaporizzsjai atomerőműtől.

Moszkva “nagyszabású háborút” készített elő Ukrajna ellen, az ország jelentős területére ki akarta terjeszteni a harci cselekményeket és a zavargásokat, olyan helyekre is, ahol “nem kevés veszélyes objektum” található – mondta Petro Porosenko.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 1994-ben aláírta a budapesti memorandumot, amelyben lemondott atomfegyvereiről, cserébe a nagyhatalmak garantálták függetlenségét és területi épségét. Kijelentette, hogy az atomfegyvermentessé vált Ukrajna biztonságát garantáló országok tétlensége a Krím félsziget megszállása után tovább bátorította Oroszországot az Ukrajnával szembeni agresszió folytatására, és aláásta az atomfegyverrel nem rendelkező országok bizalmát a nukleáris fegyverek terjedését tiltó egyezmények iránt. Ismételten figyelmeztetett arra, hogy Kijev értesülései szerint Oroszország “nukleáris fegyverelemeket” helyezett el az önkényesen magához csatolt Krím félszigeten.

Az elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a villamos erőművek után kibertámadások érhetik az ukrajnai atomerőműveket is. A múlt év végén Kijev szerint orosz hackerek okoztak áramkimaradást Ukrajna területén egy számítógépes vírus, a BlackEnergy nevű trójai faló bejuttatásával a villamosenergia-szolgáltató informatikai rendszerébe. Az elnök figyelmeztetett: nincs semmilyen garancia arra, hogy hasonló technológia ne sodorja veszélybe az atomerőművek működését. Sürgette, hogy a világközösség egyesítse erőfeszítéseit az új veszélyforrással szemben, amely a csernobili nukleáris baleset idején még nem létezett.

Porosenko leszögezte ugyanakkor, hogy Ukrajna nem mondhat le az atomenergiáról. Biztosított viszont afelől, hogy megerősítették a biztonsági intézkedéseket az atomerőművekben, és készen állnak megvédeni azokat a lehetséges terrortámadásokkal szemben.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Porosenko kedden rendeletet írt alá egy 227 ezer hektáros bioszféra-rezervátum létrehozásáról a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában.

Az államfő a balesetet szenvedett atomerőműben tett látogatása előtt Kijevben koszorút helyezett el a csernobili áldozatok emlékművénél Volodimir Hrojszman miniszterelnökkel és Andrij Parubij házelnökkel együtt.

Az ukrán kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) memorandumot írt alá kedden Kijevben arról, hogy a pénzintézet 40 millió euró támogatást nyújt a csernobili beruházásokra (többek között új szarkofág építésére). A dokumentumot Osztap Szemerak környezetvédelmi miniszter és Sir Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke látta el kézjegyével.

Az ukrajnai Csernobil atomerőművének negyedik reaktorblokkjában 1986-ban bekövetkezett baleset nyomán több, mint 115 ezer embert evakuáltak a létesítmény 30 kilométeres körzetéből. A következmények felszámolására több mint 600 ezer szovjet katonát és civilt vezényeltek ki. Azt ma sem tudni pontosan, hány áldozatot követelt a csernobili katasztrófa. Az ENSZ-szervezetek, valamint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország kormányai által 2003 februárjában létrehozott Csernobil Fórum 2005. szeptemberi jelentése szerint a robbanás okozta sugárzás közvetlenül 56 halálos áldozatot követelt, a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma négyezerre tehető. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom 2006-ban közzétett tanulmánya szerint a sugárhatás két évtized alatt mintegy kétszázezer megbetegedést okozott és a jövőben még százezret okoz majd Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban.

– MTI –



Sporthírek